Simó György, a T-Online vezérigazgatója szerint a tavalyi letöltési botrány egy elenyésző kisebbség óriási véleményformáló hatásának tudható be.

Az elkövetkezendő öt évben a nagyteljesítményű szélessáv várhatóan a távközlési iparág egyik leggyorsabban növekvő szegmensévé válik. A T-Online milyen új termékekkel készül a mobilitelefónia és a szélessávon alapuló kommunikációs szolgáltatások területén?
- Kiemelt stratégiai célunknak tekintjük a szélessávon alapuló szolgáltatások fejlesztését. A nagyteljesítményű technológia lehetővé teszi például az ún. triple play szolgáltatás bevezetését, kihasználva az IP TV iránti növekvő igényt, és a teljesen IP-alapú hálózatokra való áttérést. Elképzeléseink szerint a vezeték nélküli internetezést biztosító hot-spotok, valamint a mobil szélessávú technológiák segítségével tíz év múlva a hazai lakosság 85 százaléka kapcsolódhat szélessávon a világhálóra. Az új szolgáltatások közül a VoD (video-on-demand) és az internetalapú telefóniát emelném ki, mint húzóágazatot.

Mikor jönnek elő az új termékekkel, és mennyibe kerül a fejlesztés?
- Terveink szerint még ebben az évben elindulunk az IPTV-vel, amelynek költségei - mivel a fejlesztési folyamat még nem zárult le - nem pontosíthatók. A fejlesztéseinknek egyébként két nagy ága van: a hagyományos internet csomagok és az új, multimédiás technológia fejlesztése. A hagyományos portfoliófejlesztés keretében 2005-ben számos új terméket vezettünk be, mint például a "Szereld magad" ADSL csomagot, vagy az üzleti belépő csomagot. Az új típusú fejlesztéseink körében említhetném a Klip online telefon csomagot, és általában a szélessávon történő mobil internetezést, valamint az online tartalomszolgáltatás további fejlesztését.

2005-ben az online hirdetési piacon mekkora árbevételük és nettó nyereségük származott?
- Az [origo] portál az elmúlt évben az online hirdetési indexet - amely közel 40 százalék volt - meghaladó mértékben növelte bevételét - ennek pontos száma üzleti titkot képez. Ezt a dinamizmust idén is el szeretnénk érni.

A tavalyi árbevételük 37 százalékkal nagyobb lett, amit döntően két okra vezetnek vissza. Egyrészt a T-Online ADSL előfizetések száma 60 százalékkal növekedett, másrészt 15 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre - miközben a dolgozók létszáma változatlanul 250 fő maradt. Milyen intézkedésekkel érték el a költségcsökkentést? Történt-e például kiszervezés?

- Kedvezően hatott az eredményre a behajtási folyamatok javulása és a 2005-ben indult kintlévőség-értékesítés is, amelyeknek köszönhetően nagymértékben - 2004 év végéhez viszonyítva közel ötödére - csökkent az éven túli kintlévőségek állománya. Mindemellett időközben a nagykereskedelmi szolgáltatások költségei is csökkentek. Tavaly egyébként a cég nem hajtott végre kiszervezést.

2005-ben azonnali hatállyal felmondtak 48 előfizetőnek, mert túllépték a letöltési korlátot. Az internetes közösség egy részében óriási felháborodást keltett a T-Online egyoldalú lépése. Ön szerint hogyan került ki a társaság az ügyből? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a társaság a kommunikációt tekintve?
- Úgy vélem, hogy egyetlen szolgáltató sem engedheti meg magának, hogy a felhasználók egy kis csoportja jelentős veszteséget generáljon neki. A 48 érintett előfizető adatforgalma az adott csomagokra előfizető felhasználók átlagának kb. harmincszorosát tette ki (ez már nem lakossági célú felhasználás), amely hosszútávon sértette volna a többi - többszázezer - ügyfelünk érdekét. A döntés jogszerűségét a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által végrehajtott fogyasztóvédelmi ellenőrzés valamint a GVH versenytanácsa sem vitatta.

Továbbá az érdekvédelmi civil szervezetek (a NETÉRT, az Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és az Internet Fejlesztési Alapítvány) sem vitatták az NHH képviselőjével valamint a velük egyeztetett, s a jövőre vonatkozó folyamatot. S bár az érintett felhasználók száma az összes ügyfelünkhöz képest elenyésző, véleményformáló hatásuk a számukhoz képest óriási. A felháborodásukat elsősorban ennek tudom be. Természetesen mi továbbra is igyekszünk velük partnerségben maradni, hiszen kiemelkedő szerepük volt az internet elterjesztésében.

A sajtótájékoztatón digitális szakadékról beszélt, amely elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű, falusi rétegeket, valamint a nyugdíjasokat érinti. Hogyan kívánják meggyőzni a - több mint egymillió fős - potenciális ügyfélkört az online lét szépségeiről?
- Meg akarjuk szólítani őket. Azt szeretnénk, hogy ezek a rétegek ne legyenek kirekesztve. Társadalmilag is fontos feladat, hogy csökkentsük a digitális szakadékot. Az általános iskolát el nem végzetteknek például kevesebb, mint 2 százaléka fér hozzá a nethez, és a budapesti 32 százalékos hozzáféréshez képest elenyésző a falvakban regisztrált 6 százalék is. Az is beszédes, hogy a magyar háztartások egyharmadában csak hatvan éven felüliek élnek, akiket már igen nehezen meggyőzni az internet pozitívumairól.