Tóth Benedek

Digitális jogkezelés - jut is, marad is?

Egyre több kérdést vet fel a DRM napjainkban. Egyesek szerint megnyitja az utat a digitális tartalmak internetes árusítása számára, mások szerint azonban épphogy annak lehetőségeit szűkíti.

A DRM (Digital Rights Management - digitális jogkezelés) fogalom olyan módszereket foglal össze, melyek célja a felhasználó lehetőségeinek korlátozása valamely digitális tartalommal kapcsolatban. Ez lehet valamilyen videó, hanganyag vagy éppen könyv. A legtipikusabb felhasználási mód az adott tartalom másolásának megakadályozása, vagy a felhasználás módjának szabályozása. Ilyen DRM technológia teszi lehetővé például, hogy egy rádió adását ne lehessen rögzíteni, vagy hogy egy DVD-t csak meghatározott régiókban lehessen lejátszani. A felhasználások azonban mindig a vásárló lehetőségeit csökkentik, emiatt sok kritika éri ezeket módszereket - legalábbis indokolatlan használatukat.

A DRM - a népszerű tévhittel ellentétben - nem a jogszerűtlen cselekmények megakadályozására készül. Elsődleges céljuk az amúgy teljesen jogszerű felhasználások szabályozása. Ez sok helyen problémákhoz vezethet, ugyanis - teljesen jogosan - hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a megvásárolt lemezzel nem csak a fizikai terméket kapjuk, hanem a lehetőséget is annak felhasználására. Ez persze elsősorban a lejátszást jelenti, azonban a másolatkészítés ugyanígy hozzátartozik a felhasználási szokásokhoz. Az, hogy átvesszük a CD-t egy mp3 lejátszóra vagy hogy felvesszük a tévé adását természetes számunkra.

Nem is csoda, hogy az ilyen megoldások terjedése egyre több kritikát vált ki irányukban. A legközismertebb Sony "rootkit" ügynek ugyan nem sok köze volt magához a DRM-hez, ennek kapcsán mégis nagy nyilvánosságot kaptak a technológia negatív oldalai. Azonban kevesen tették fel a kérdét, hogy mi motiválhatta a céget, hogy egy ilyen terméket dobjon piacra. A Sony célja - mint minden más hasonló megoldásokat alkalmazó kiadónak -, hogy megakadályozzon minden számára potenciálisan negatív felhasználást. Ehhez annyira tartották magukat, hogy kénytelenek voltak ilyen nemcsak etikátlan, de akár sok éves börtönt is jelenteni képes módszerekhez folyamodni.

Összetalálkoztak ugyanis a nagy problémával: kriptográfiai szempontból nézve olyan, hogy másolásvédelem nem létezik. A lejátszáshoz ugyanis szükség van a titkosított anyagra és a kikódoló kulcshoz is, nem lehet titkosítani úgy, hogy azt a felhasználónak tökéletesen le kell tudnia játszani. Aki rendelkezik megfelelő szaktudással, annak nem okoz problémát a legösszetettebb másolásvédelem megkerülése sem. Az internet segítségével ma már egy pillanat alatt le lehet tölteni olyan programokat amik egy pillanat alatt kikódolják számunkra az anyagot.

Arról nem is beszélve, hogyha a felhasználók a másolásvédelem miatt problémákba ütköznek, sokszor ahelyett, hogy maguk kerülnék meg, inkább letöltik az anyagokat az internetről. Ez hosszútávú károkat okozhat a kiadónak, hisz sokakban felmerülhet, hogy mi értelme is volt megvenni a lemezt? A fájlmegosztó hálózatokról elérhető másolatok ugyanis ugyanolyan minőségűek, ám nem rendelkeznek másolás­véde­lem­mel így nagyobb értéket jelentenek a letöltőnek.

Megéri szándékosan csökkenteni az eladott termék értékét? Nyilvánvalóan nem. A legtöbb megoldás alapja, hogy a felhasználók ne is vegyék észre a védelmet. Ezek csak az egészen extrém felhasználásokat akadályozzák meg. Az Apple tulajdonában lévő iTunes zeneboltból letöltött számok például ötször másolhatóak, így a legtöbb felhasználó nem is fog összefutni a korlátozással.

Azonban a nem látható védelem is okozhat problémát. A DVD régiókódjai például sok esetben fontosak a kiadók számára, hiszen mire nálunk moziba kerül egy film, könnyen lehet, hogy máshol már kapható a boltokban. Ez a legtöbb felhasználó számára nem is látható védelem - egészen addig persze, amíg egy külföldről megrendelt filmet nem fog tudni lejátszani. A legnagyobb problémát ugyanis sokak szerint az okozza, hogy a kiadók - szinte rutinszerűen - olyan védelmeket is telepítenek, amiknek semmi értelme nincs. Egy csak magyar nyelvű, vagy éppen ritkaságnak számító DVD-re például nem sok értelme van régiókódot tenni, a legtöbb esetben azonban ez mégis megtörténik. Így ha valaki valami ritkább, a régiókódjában nem elérhető anyagra kíváncsi, akkor nem lesz lehetősége megnézni.


A DVD lemezek régiókódolási térképe

A sok negatívum és az egyre hangosabb kritikák ellenére a DRM várhatóan nem fog visszaszorulni- Ennek fő oka, hogy egyre inkább előtérbe kerül az online tartalomszolgáltatás, ahol pedig még jobban a termék virtuális jellegére helyeződik a hangsúly. Itt sokkal kreatívabban alkalmazzák a szabályozást, ugyanis sokszor nem is az adott tartalomért, hanem magáért a szolgáltatásért kell fizetni. Például adott havidíjért hozzáférhetünk az összes fent lévő anyagokhoz. Ebben az esetben a letöltött "terméket" gyakorlatilag csak béreljük, így a másolatkészítés korlátozása mellett azt is ellenőriznie kell a rendszernek, hogy abban a hónapban fizettünk-e a szolgáltatásért.

A DRM valószínűleg sok kérdést fel fog vetni a közeljövőben. Egyre több különböző ilyen megoldással találkozhatunk mindennapi életünk során és egyre újabb kérdések látnak napvilágot a módszer használatával kapcsolatban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HappyBoy #7
    "Sony "rootkit" ügynek. A Sony célja - mint minden más hasonló megoldásokat alkalmazó kiadónak -, hogy megakadályozzon minden számára potenciálisan negatív felhasználást."

    LÓ***Z! [email protected]$ZOTT KÉMEK! Méghogy negatív blabla. Süket duma!
  • BlackVoid #6
    Soha nem fogok DRM-es szemetet venni. Pfujjj...

    Akkor mar inkabb a lopas.
  • strogg #5
    Így van, és csak a felhasználón múlik, hogy meddig mehet ez így. Igenis, ma már éppúgy figyelni kell arra, hogy ne verjenek át a sw, és hw gyártók, mint a kis abc-ben, hogy lejárt-e a tejföl :)

    Mellesleg amint megneszelem, hogy az adott cucc DRM-el van ellátva, már le sem töltöm, nem foglalkozom vele. De ugyanez a másolásvédett CD. És nincs ipod-om sem (és nem is lesz) mert csak hekkelséssel lehet használni az ilyen eszközöktől elvárható szinten.
  • Tinman #4
    "egy rádió adását ne lehessen rögzíteni"

    A Creative hangkártyák szinte mindegyike évek óta rendelkezik a "What u hear" opcióval.
    A streaming videókhoz is már jó ideje kint van egy free progi ami szépen tömörített avi-ba dolgozik real-time.
    Ennyit a rögzíthetetlenségről.

    "kriptográfiai szempontból nézve olyan, hogy másolásvédelem nem létezik. "
    Ott a pont! És nem is fog!

    A híres neves SF3-om, már csak röhög a kicsit is hozzáértő infós.

    "A legtöbb megoldás alapja, hogy a felhasználók ne is vegyék észre a védelmet."
    Hát ilyenről még nem hallottam. A biztonsági másolat készítésekor garantáltan észreveszi az ember, de ha akkor nem akkor majd nyüszög az eredeti progin lévő védelem az esetleges virt. meghajtók miatt.

    Nekem pl. van egy 10.000 magyar forintért vásárolt HL2 szoftverem amit tavaly végigjátszottam, idén újra elővettem és nem tudom aktiválni, holott a neten csak regeltem.
    Írtam a supportra 2-3x és le sem szartak. (Soha nem játszottam vele a neten és soha nem használtam csalást sem!)
    Most leszedtem WAREZBAN és úgy játszok vele, holott megvan az eredeti.
    Szóval hágja meg az összes barom kiadó a rohadt védelmét

    A cikk amúgy jó!
  • joschy #3
    Vegre egy objektiv cikk! :-)

    Azt hiszem, hogy a remek pelda az egyis ismert ebook reader, amely creator reszeben meg azt is meg lehet szabni, hogy az adott "termeket" csak 5x lehessen elolvasni.
    Es ha veletlenul 6. alkalommal is elolvasom, jogsertest kovetek el es meg kell vennem meg egyszer... miva'?

    A piaci verseny aldozata a felhasznalo :-) Es volt ido mikor en nagy naivan elhittem, hogy ez nem igy van :-D nahat :-)
  • Caro #2
    Ja, "biztonságos tartalom"...
  • Orgi-CRPD #1
    Udv!
    [URL=http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2005/10/20/eula/index1.html]2. "A termék használata maga után vonja a felhasználó gépének felügyelét."[/URL]

    "A Windows HP Edition EULA7, 2.1.-es bekezdése tartalmaz egy Digitális Jogok Kezelése (DRM)- című feljegyzést, mely az alábbi feltételekről rendelkezik:

    „A DRM szoftverbiztonságának megsértésekor a biztonságos tartalomért felelős személyek kérhetik, hogy a Microsoft a DRM szoftverjogait a biztonságos tartalom másolására, bemutatására és/vagy lejátszására visszavonja. A visszavonás nem módosítja a DRM szoftvert, így az képes lejátszani a nem biztonságos tartalmi elemeket. Amikor Ön letölt egy biztonságos tartalom licenszet az internetről, egy listát kap a számítógépére a visszavont DRM szoftverekről. Ezáltal Ön beleegyezését adja, hogy a Microsoft, a használati engedély értelmében letöltse a visszavont szoftverek listáját az Ön számítógépéről, a Biztonságos Tartalom Tulajdonosainak érdekében.”"

    -Orgi-