Gyurkity Péter
Vezető plazmagyártó maradna a Panasonic
A világszerte ismert márka tulajdonosa, a Matsushita bejelentette, hogy 2007-re indítják be a sorozatgyártást a most felépítendő ötödik üzemükben, amely révén vezető plazmagyártóvá léphetnek elő.
A gyártó nem kevesebb, mint 1,6 milliárd dollárt fektetne be új üzemébe, amely az első háromhoz hasonlóan Japánban épülne fel (a negyedik Kínában található). Terveik szerint a termelés 2009 eleji felfuttatása révén a plazma kijelzők globális piacának 44 százalékát kaparinthatják meg, és ezzel maguk mögé utasítanak majd minden más érdekelt vállalatot. Az új PDP (Plasma Display Plant) telephely ugyanis a világ legnagyobb kapacitású létesítménye lenne, és 42 hüvelykes átlagmérettel számolva évente mintegy hatmillió darab kijelzőt állítana elő.
Az építkezés idén májusban kezdődik a harmadik üzem mellett kijelölt helyszínen, és alig valamivel több, mint egy évig tart majd. A termelést 2007 júliusában tervezik beindítani, míg a teljes kapacitásra történő felfuttatás csaknem további két évet vesz majd igénybe. Amikor 2009 márciusára elérik a kívánt szintet, a Panasonic teljes eredményi évi 11 millió panel lesz, ami igen szép eredménynek számít.
A vállalat természetesen jelenleg is új fejlesztéseken dolgozik. Épp a napokban, a CES 2006 rendezvényen mutatták be legújabb terméküket, egy 103 hüvelykes kijelző prototípusát, amely 1920x1080-es felbontásával több mint kétmillió pixelt jelenít meg. A négy 50 hüvelykes kistestvérnek megfelelő óriásbálna elkészítéséhez le kellett gyűrniük a technológiai akadályokat, de ennek eredményeként - állításuk szerint - a kijelző minden részében, a középponttól a sarkokig ugyanolyan kiváló minőséget nyújt. Arra számítanak, hogy a HD (nagyfelbontású) szolgáltatások terjedésével egyre növekvő igény mutatkozik majd a megfelelő megjelenítők iránt, és idővel a 100 hüvelykes óriások sem számítanak majd luxuscikknek.
Saját számításaik szerint 2010-re évi 25 millió kijelzőt állítanak majd elő világszerte, innen ered a 44 százalékos jóslat. Ezzel egy időben jelentős mértékben nő majd az LCD készülékek piaca is, és mivel mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya (plazma: gyorsabb válaszidő, nagyobb képátmérő; LCD: költségek, kisebb pixelméret), ez nem is lesz nagyon zavaró.
A gyártó nem kevesebb, mint 1,6 milliárd dollárt fektetne be új üzemébe, amely az első háromhoz hasonlóan Japánban épülne fel (a negyedik Kínában található). Terveik szerint a termelés 2009 eleji felfuttatása révén a plazma kijelzők globális piacának 44 százalékát kaparinthatják meg, és ezzel maguk mögé utasítanak majd minden más érdekelt vállalatot. Az új PDP (Plasma Display Plant) telephely ugyanis a világ legnagyobb kapacitású létesítménye lenne, és 42 hüvelykes átlagmérettel számolva évente mintegy hatmillió darab kijelzőt állítana elő.
Az építkezés idén májusban kezdődik a harmadik üzem mellett kijelölt helyszínen, és alig valamivel több, mint egy évig tart majd. A termelést 2007 júliusában tervezik beindítani, míg a teljes kapacitásra történő felfuttatás csaknem további két évet vesz majd igénybe. Amikor 2009 márciusára elérik a kívánt szintet, a Panasonic teljes eredményi évi 11 millió panel lesz, ami igen szép eredménynek számít.
A vállalat természetesen jelenleg is új fejlesztéseken dolgozik. Épp a napokban, a CES 2006 rendezvényen mutatták be legújabb terméküket, egy 103 hüvelykes kijelző prototípusát, amely 1920x1080-es felbontásával több mint kétmillió pixelt jelenít meg. A négy 50 hüvelykes kistestvérnek megfelelő óriásbálna elkészítéséhez le kellett gyűrniük a technológiai akadályokat, de ennek eredményeként - állításuk szerint - a kijelző minden részében, a középponttól a sarkokig ugyanolyan kiváló minőséget nyújt. Arra számítanak, hogy a HD (nagyfelbontású) szolgáltatások terjedésével egyre növekvő igény mutatkozik majd a megfelelő megjelenítők iránt, és idővel a 100 hüvelykes óriások sem számítanak majd luxuscikknek.Saját számításaik szerint 2010-re évi 25 millió kijelzőt állítanak majd elő világszerte, innen ered a 44 százalékos jóslat. Ezzel egy időben jelentős mértékben nő majd az LCD készülékek piaca is, és mivel mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya (plazma: gyorsabb válaszidő, nagyobb képátmérő; LCD: költségek, kisebb pixelméret), ez nem is lesz nagyon zavaró.
