Napi Online
Harc a zenéért - nem túl kockázatos a kalózkodás
Az elmúlt években jelentős károkat okoztak a zenepiacnak a hamisítások és illegális eltöltések, egyes becslések szerint több tízmilliárdos veszteségről van szó.
A leginkább érintett szakmák közös szervezetet hoztak létre az illegalizmus visszaszorítása érdekében. Összeállításunkban szólunk egy őszi kampányról, amelynek rendkívüli sikere azt jelzi: van remény. Az illegális forgalmazás visszaszorítása érdekében, ezzel összefüggésben a szerzői jogi jogsértések számának drámai növekedése miatt alapította meg az Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus), az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus), a Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (Hungart) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet.
Mint Horváth Péter igazgató elmondta, céljuk a jogosultak művei, teljesítményei jogsértő felhasználása elleni fellépés, valamint e lépések összehangolása; valamennyi érintett jogosult érdekeinek figyelembevételével a szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények felhasználása jogszerűségének elősegítése. A szoftverkereskedelem is a kalózpiachoz tartozik, ám ennek van gazdája, jelesül a Business Software Alliance Magyarország, amely igyekszik a szoftveripar jogtisztaságát biztosítani. Ugyanakkor a filmek, zenefelvételek és képzőművészeti alkotásoknál korábban nem volt ilyen szervezet, így a ProArt ezekre fókuszál.
Horváth Péter közölte, sokan csak a könnyűzenei kalózfelvételek térnyerésével foglakoznak, de a komolyzenei kiadványok forgalmát is visszavetette az illegális fogyasztás, számos fájlcserélő van, ahol kifejezetten operákat, illetve más klasszikus zenei felvételeken osztozkodnak a zenekedvelők. Utóbbiak általában az idősebb korosztályhoz tartoznak, tehát nem csak a fiatalokat kell arra ösztönözni, hogy hagyjanak fel a szerzői jogot sértő letöltésekkel és a felvételek - illegális - letöltésével/terjesztésével. Legpopulárisabb komolyzenei előadók, vagy operaénekesek a leglátogatottabb szervereken megtalálhatóak, így például a három tenor (Pavarotti, Domingo, Carreras világhírű számai elérhetők.
Az utóbbi időben azonban a kalózipar egyre szofisztikáltabb lett, a speciálizálódás jelei láthatók: a ProArt munkatársai már találkoztak Magyarországon alig ismert, brazil népzenét játszó művész illegálisan terjesztett műveivel is. Vannak tehát kalózok, akik egy-egy szűk, egyedi zenét kedvelő kör számára szerzik be a szükséges felvételeket. A kalózpiac óriási üzlet, egyes szakemberek megkockáztatják, hogy a kalózkodás jobb üzlet, mint a drog, ráadásul jóval kisebb a kockázat. A kábítószer ugyanis elleni küzdelem mindenhol a világon prioritást élvez, de legalábbis a kalózkodás elé sorolódik szinte mindenhol a világon. Horváth Péter konkrét adatokat nem tudott mondani arról, hogy a kalózpiac mekkora veszteséget okoz. De összességében több tízmilliárd forintos veszteségről van szó, így az állam érdeke is az illegális terjesztés visszaszorítása, hiszen érdemi intézkedések nyomán milliárdos adóbevételekhez juthat. "Becslések szerint hazánkban minden megvásárolt zenei CD-re három kalózmásolat jut" - mondta korábban Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) illetékese.
A világ fejlettebb régióiban a kalózmásolatok aránya nem éri el az összforgalom 3 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék. Jelentősen átalakult azonban az elmúlt három évben a haza hanglemez-feketepiac: míg 1998-ban a főként Romániában gyártott hamis kazetták, illetve az ukrán és bolgár eredetű kalóz CD-k okoztak jelentős kárt a lemezkiadóknak, addig ma a CD-írók elterjedése nyomán felgyorsult digitális másolás jelenti a legfőbb bevételkiesést.
A visszaesés a legális piacon jelentős mértékű: Jeszenszky a NAPI Gazdaságnak a minap elmondta, az utolsó olyan év, amikor számottevő növekedést tudtak regisztrálni, 1999 volt, azóta viszont csaknem állandó, ráadásul jelentős csökkenést kénytelenek elkönyvelni. Az ezredforduló után még évi 7,6 millió albumot tudtak eladni, mára ez alig 5 millióra zuhant. Ennek kényszerű következménye, hogy a Mahasz idén úgy határozott: a hazai előadók esetében már 10 ezer eladott példánytól, a külföldiek esetében pedig már 5 ezertől jár az aranylemez. (A legutóbbi változtatáskor, 2002-ben a hazai zenekarok esetében még 15 ezer, külföldiek esetében 10 ezer volt a határ; 1992-ben még egységesen 100 ezer lemez kellett az aranyhoz.)
A szomorú helyzetet jól jellemzi, hogy a jelenlegi TOP 40-es Mahasz-listán az alacsony adatok ellenére csupán két olyan előadó akad, aki tudja hozni az aranyszintet (igaz, két olyan zenekar is van, amelyik platinalemezt kapott). A kiadók reményei szerint azonban ez a mutató a karácsony közeledtével számottevően emelkedik. A nagyobb eladások érdekében a szövetség a rendőrséggel és az APEH-hel is szerződést írt alá, amellyel a hamisítások visszaszorítását szeretnék elérni. Ez azonban korántsem biztos, hogy elég, mondta Jeszenszky Zsolt. Az igazi gond a jogszabályok végrehajtása terén van. Kevés olyan elmarasztaló döntés születik a bíróságokon, amelynek visszatartó ereje lenne - bár némi változás azért tapasztalható.
A ProArt idén ősszel rendkívül sikeres akciót szervezett, amelynek lényege az volt, hogy ne jogászok és szakemberek untassák a fogyasztókat az illegális piac kártékony hatásaival kapcsolatos mondókájukkal, hanem maguk a zenészek mutassák be a problémát. Eredetileg 30 zenész és zenekarral indult a kampány, ám közben további 77 művész csatlakozott, anélkül, hogy a ProArt bárkit is agitált volna. A másfal hónapig tartó, "Együtt a zenéért" nevet viselő akció záróeseményeként megrendezett D-Day, vagyis a Dedikálás Napja páratlan sikert hozott, s ezzel bebizonyította, hogy a CD-vásárlás és a zenehallgatás, mint szabadidős tevékenység továbbra is képes elfoglalni az őt megillető rangot a közönségnél. Emellett kiderült az is, hogy az új technikák térnyerése ellenére a CD, mint formátum létjogosultsága továbbra sem megkérdőjelezhető. A Dedikálás Napja alkalmából 2390, illetve 2890 forintos áron lehetett hozzájutni a hazai, és 3390, illetve 3890 forintos áron a külföldi kiadványokhoz. A jelen lévők kígyózó sorokban várakoztak, hogy megvásárolhassák a kiválasztott lemezt/lemezeket. A szervezet a nagy siker miatt jövőre is hasonló kampányt tervez.
Szélesebb kört tekintve, vagyis az összes szellemi tulajdont előállító tevékenységeknél okozott károk összesítésekor megdöbbentő számokat kapunk. A Magyar Szabadalmi Hivatal a világszerte úttörő kezdeményezésként a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaival közösen egy elemzést készít arról, hogy a nemzetgazdaságon belül mekkora arány képviselnek a szellemi tulajdon előállításával kapcsolatos tevékenységek, beleértve a többek között reklám-, film-, média- és zeneipart. A közeljövőben publikálandó tanulmány megállapításairól elöljáróban Horváth annyi mondott, hogy a vizsgált ágazatok összteljesítménye a és a foglalkoztatottak száma is meghaladja az agrárium vonatkozó adatait.
Jeszenszky szerint a gondot jelent, hogy nincs igazán életképes hazai letöltő portál. A T-Online-nak már van ilyen szolgáltatása, de szakemberek szerint még nem igazán terjedt el, ezért újabbakra volna szükség. Jeszenszky Zsolt ennek kapcsán közölte: Mahasz információi szerint jelenleg 2-3 olyan magyar zenei oldal is előkészületben van, s remélhetőleg még az idén elindul, amelyek hosszú távon működőképesek lehetnek. Azzal a nehézséggel azonban nekik is meg kell majd küzdeniük, hogy a magyar felhasználók nagyon bizalmatlanok, s internetes fizetés esetén nem szívesen adják meg a szükséges adatokat.
A leginkább érintett szakmák közös szervezetet hoztak létre az illegalizmus visszaszorítása érdekében. Összeállításunkban szólunk egy őszi kampányról, amelynek rendkívüli sikere azt jelzi: van remény. Az illegális forgalmazás visszaszorítása érdekében, ezzel összefüggésben a szerzői jogi jogsértések számának drámai növekedése miatt alapította meg az Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus), az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus), a Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (Hungart) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet.
Mint Horváth Péter igazgató elmondta, céljuk a jogosultak művei, teljesítményei jogsértő felhasználása elleni fellépés, valamint e lépések összehangolása; valamennyi érintett jogosult érdekeinek figyelembevételével a szerzői művek, szomszédos jogi teljesítmények felhasználása jogszerűségének elősegítése. A szoftverkereskedelem is a kalózpiachoz tartozik, ám ennek van gazdája, jelesül a Business Software Alliance Magyarország, amely igyekszik a szoftveripar jogtisztaságát biztosítani. Ugyanakkor a filmek, zenefelvételek és képzőművészeti alkotásoknál korábban nem volt ilyen szervezet, így a ProArt ezekre fókuszál.
Horváth Péter közölte, sokan csak a könnyűzenei kalózfelvételek térnyerésével foglakoznak, de a komolyzenei kiadványok forgalmát is visszavetette az illegális fogyasztás, számos fájlcserélő van, ahol kifejezetten operákat, illetve más klasszikus zenei felvételeken osztozkodnak a zenekedvelők. Utóbbiak általában az idősebb korosztályhoz tartoznak, tehát nem csak a fiatalokat kell arra ösztönözni, hogy hagyjanak fel a szerzői jogot sértő letöltésekkel és a felvételek - illegális - letöltésével/terjesztésével. Legpopulárisabb komolyzenei előadók, vagy operaénekesek a leglátogatottabb szervereken megtalálhatóak, így például a három tenor (Pavarotti, Domingo, Carreras világhírű számai elérhetők.
Az utóbbi időben azonban a kalózipar egyre szofisztikáltabb lett, a speciálizálódás jelei láthatók: a ProArt munkatársai már találkoztak Magyarországon alig ismert, brazil népzenét játszó művész illegálisan terjesztett műveivel is. Vannak tehát kalózok, akik egy-egy szűk, egyedi zenét kedvelő kör számára szerzik be a szükséges felvételeket. A kalózpiac óriási üzlet, egyes szakemberek megkockáztatják, hogy a kalózkodás jobb üzlet, mint a drog, ráadásul jóval kisebb a kockázat. A kábítószer ugyanis elleni küzdelem mindenhol a világon prioritást élvez, de legalábbis a kalózkodás elé sorolódik szinte mindenhol a világon. Horváth Péter konkrét adatokat nem tudott mondani arról, hogy a kalózpiac mekkora veszteséget okoz. De összességében több tízmilliárd forintos veszteségről van szó, így az állam érdeke is az illegális terjesztés visszaszorítása, hiszen érdemi intézkedések nyomán milliárdos adóbevételekhez juthat. "Becslések szerint hazánkban minden megvásárolt zenei CD-re három kalózmásolat jut" - mondta korábban Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) illetékese.
A világ fejlettebb régióiban a kalózmásolatok aránya nem éri el az összforgalom 3 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék. Jelentősen átalakult azonban az elmúlt három évben a haza hanglemez-feketepiac: míg 1998-ban a főként Romániában gyártott hamis kazetták, illetve az ukrán és bolgár eredetű kalóz CD-k okoztak jelentős kárt a lemezkiadóknak, addig ma a CD-írók elterjedése nyomán felgyorsult digitális másolás jelenti a legfőbb bevételkiesést.
A visszaesés a legális piacon jelentős mértékű: Jeszenszky a NAPI Gazdaságnak a minap elmondta, az utolsó olyan év, amikor számottevő növekedést tudtak regisztrálni, 1999 volt, azóta viszont csaknem állandó, ráadásul jelentős csökkenést kénytelenek elkönyvelni. Az ezredforduló után még évi 7,6 millió albumot tudtak eladni, mára ez alig 5 millióra zuhant. Ennek kényszerű következménye, hogy a Mahasz idén úgy határozott: a hazai előadók esetében már 10 ezer eladott példánytól, a külföldiek esetében pedig már 5 ezertől jár az aranylemez. (A legutóbbi változtatáskor, 2002-ben a hazai zenekarok esetében még 15 ezer, külföldiek esetében 10 ezer volt a határ; 1992-ben még egységesen 100 ezer lemez kellett az aranyhoz.)
A szomorú helyzetet jól jellemzi, hogy a jelenlegi TOP 40-es Mahasz-listán az alacsony adatok ellenére csupán két olyan előadó akad, aki tudja hozni az aranyszintet (igaz, két olyan zenekar is van, amelyik platinalemezt kapott). A kiadók reményei szerint azonban ez a mutató a karácsony közeledtével számottevően emelkedik. A nagyobb eladások érdekében a szövetség a rendőrséggel és az APEH-hel is szerződést írt alá, amellyel a hamisítások visszaszorítását szeretnék elérni. Ez azonban korántsem biztos, hogy elég, mondta Jeszenszky Zsolt. Az igazi gond a jogszabályok végrehajtása terén van. Kevés olyan elmarasztaló döntés születik a bíróságokon, amelynek visszatartó ereje lenne - bár némi változás azért tapasztalható.
A ProArt idén ősszel rendkívül sikeres akciót szervezett, amelynek lényege az volt, hogy ne jogászok és szakemberek untassák a fogyasztókat az illegális piac kártékony hatásaival kapcsolatos mondókájukkal, hanem maguk a zenészek mutassák be a problémát. Eredetileg 30 zenész és zenekarral indult a kampány, ám közben további 77 művész csatlakozott, anélkül, hogy a ProArt bárkit is agitált volna. A másfal hónapig tartó, "Együtt a zenéért" nevet viselő akció záróeseményeként megrendezett D-Day, vagyis a Dedikálás Napja páratlan sikert hozott, s ezzel bebizonyította, hogy a CD-vásárlás és a zenehallgatás, mint szabadidős tevékenység továbbra is képes elfoglalni az őt megillető rangot a közönségnél. Emellett kiderült az is, hogy az új technikák térnyerése ellenére a CD, mint formátum létjogosultsága továbbra sem megkérdőjelezhető. A Dedikálás Napja alkalmából 2390, illetve 2890 forintos áron lehetett hozzájutni a hazai, és 3390, illetve 3890 forintos áron a külföldi kiadványokhoz. A jelen lévők kígyózó sorokban várakoztak, hogy megvásárolhassák a kiválasztott lemezt/lemezeket. A szervezet a nagy siker miatt jövőre is hasonló kampányt tervez.
Szélesebb kört tekintve, vagyis az összes szellemi tulajdont előállító tevékenységeknél okozott károk összesítésekor megdöbbentő számokat kapunk. A Magyar Szabadalmi Hivatal a világszerte úttörő kezdeményezésként a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaival közösen egy elemzést készít arról, hogy a nemzetgazdaságon belül mekkora arány képviselnek a szellemi tulajdon előállításával kapcsolatos tevékenységek, beleértve a többek között reklám-, film-, média- és zeneipart. A közeljövőben publikálandó tanulmány megállapításairól elöljáróban Horváth annyi mondott, hogy a vizsgált ágazatok összteljesítménye a és a foglalkoztatottak száma is meghaladja az agrárium vonatkozó adatait.
Jeszenszky szerint a gondot jelent, hogy nincs igazán életképes hazai letöltő portál. A T-Online-nak már van ilyen szolgáltatása, de szakemberek szerint még nem igazán terjedt el, ezért újabbakra volna szükség. Jeszenszky Zsolt ennek kapcsán közölte: Mahasz információi szerint jelenleg 2-3 olyan magyar zenei oldal is előkészületben van, s remélhetőleg még az idén elindul, amelyek hosszú távon működőképesek lehetnek. Azzal a nehézséggel azonban nekik is meg kell majd küzdeniük, hogy a magyar felhasználók nagyon bizalmatlanok, s internetes fizetés esetén nem szívesen adják meg a szükséges adatokat.
