Berta Sándor
Még mindig nagy a digitális szakadék Európában
Továbbra is jelentős az úgynevezett digitális szakadék az egyes európai országok között. Ez derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának, az Eurostat legfrissebb felméréséből.
A felmérés során a 16-74 éves korosztályba tartozókat kérdeztek meg, átlagosan 47 százalékuk használta a világhálót a vizsgált időszakban. A legtöbben, a lakosok 82 százaléka Svédországban, a legkevesebben, alig 20 százalék Görögországban csatlakozott a világhálóra. A dokumentumból többek között az is kiderül, hogy az internetezési szokások minden országban nagyban függnek a felhasználók korától, valamint az iskolai végzettségétől és a képzési szintjétől is.
Az internetezők 85 százaléka fiatal, diák vagy egyetemi, főiskolai hallgató volt. A legtöbb fiatal, a diákok 97 százaléka Finnországban böngészi rendszeresen az internetet, de sok a felhasználó kerül ki például Svédországban a hajléktalanok közül is, ahol a fedél- és munkanélküliek 86 százalékának van rendszeres internethozzáférése. Az uniós átlag szerint a főiskolai vagy egyetemi végzettségű emberek 77, az alacsonyabb iskolai végzettségű polgároknak azonban csak a 25 százaléka tud böngészni a világhálón. A legtöbb nyugdíjas, 54 százalék Hollandiában szörföl az interneten, az európai uniós átlag ebben a tekintetben 13 százalék.
Magyarországnak a felmérés alapján bőven van még pótolnivalója. Hazánkban 2004-ben csupán az emberek 28 százaléka internetezett. Ezzel az adattal csak olyan országokat előzünk meg, mint Görögország, Bulgária, Törökország és Románia. Örömteli ugyanakkor, hogy a magyar diákok 87 százalékának van rendszeres internethozzáférése. A munkavállalóknak azonban már csak a 33, míg a munkanélkülieknek a 17 százaléka mondhatja ugyanezt el magáról. Szintén a sor végén vagyunk a nyugdíjasok interneteléréseinek tekintetében is, nálunk mindössze az idősek három százaléka használja az internetet.
Magyarországon a világhálón a leginkább a főiskolai vagy egyetemi végzettségűek szörfölnek, százból 68 ilyen végzettségű állampolgárnak adatik meg ez a lehetőség. A középiskolát végzetteknek ugyanakkor csak a 45, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek már csupán a 13 százaléka büszkélkedhet interneteléréssel.
A felmérés során a 16-74 éves korosztályba tartozókat kérdeztek meg, átlagosan 47 százalékuk használta a világhálót a vizsgált időszakban. A legtöbben, a lakosok 82 százaléka Svédországban, a legkevesebben, alig 20 százalék Görögországban csatlakozott a világhálóra. A dokumentumból többek között az is kiderül, hogy az internetezési szokások minden országban nagyban függnek a felhasználók korától, valamint az iskolai végzettségétől és a képzési szintjétől is.
Az internetezők 85 százaléka fiatal, diák vagy egyetemi, főiskolai hallgató volt. A legtöbb fiatal, a diákok 97 százaléka Finnországban böngészi rendszeresen az internetet, de sok a felhasználó kerül ki például Svédországban a hajléktalanok közül is, ahol a fedél- és munkanélküliek 86 százalékának van rendszeres internethozzáférése. Az uniós átlag szerint a főiskolai vagy egyetemi végzettségű emberek 77, az alacsonyabb iskolai végzettségű polgároknak azonban csak a 25 százaléka tud böngészni a világhálón. A legtöbb nyugdíjas, 54 százalék Hollandiában szörföl az interneten, az európai uniós átlag ebben a tekintetben 13 százalék.
Magyarországnak a felmérés alapján bőven van még pótolnivalója. Hazánkban 2004-ben csupán az emberek 28 százaléka internetezett. Ezzel az adattal csak olyan országokat előzünk meg, mint Görögország, Bulgária, Törökország és Románia. Örömteli ugyanakkor, hogy a magyar diákok 87 százalékának van rendszeres internethozzáférése. A munkavállalóknak azonban már csak a 33, míg a munkanélkülieknek a 17 százaléka mondhatja ugyanezt el magáról. Szintén a sor végén vagyunk a nyugdíjasok interneteléréseinek tekintetében is, nálunk mindössze az idősek három százaléka használja az internetet.
Magyarországon a világhálón a leginkább a főiskolai vagy egyetemi végzettségűek szörfölnek, százból 68 ilyen végzettségű állampolgárnak adatik meg ez a lehetőség. A középiskolát végzetteknek ugyanakkor csak a 45, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek már csupán a 13 százaléka büszkélkedhet interneteléréssel.
Egyébként szerintem is 