SG.hu·
Ausztráliában nem tilosak a PlayStation modchipek
A Sony Computer Entertainment legutóbb Ausztráliában perelt be egy modchipeket árusító kereskedőt, de a bíróság nem adott igazat a japán elektronikai konszernnek.
A konzolgyártók ki nem állhatják a modchipek készítőit, terjesztőit, és igyekeznek minden lehetséges módon elégtételt venni a vélt vagy valós sérelmeiken, mivel ezek a chipek vagy kijátsszák a beépített másolásvédelmeket, vagy új funkciókat csalogatnak elő az eszközökből. Az ügyben az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság mondta ki a döntő szót. Az ítéletet hozó bíró szerint az eredeti játékokban a boot-ROM és a hozzáférési kód kombinációjából álló beépített mechanizmusok nem tekinthetők másolásvédelemnek, így azok kijátszása sem minősül szerzői jogi bűncselekménynek.
Ily módon nem sértették meg az Ausztráliában 2001. március 4-én hatályba lépett digitális szerzői jogi törvényt. Azt a Sony Computer Entertainment által beperelt kereskedő, Eddy Stevens is elmondta a bíróságnak, hogy az általa forgalmazott modchipekkel nem lehet a játékokról illegális másolatokat készíteni. Az eredeti játékok úgy különböztethetők meg a másolt kópiáktól, hogy az előbbieken található egy hozzáférési kód, az utóbbiakon azonban nem. A Sony azzal érvelt, hogy a modchipek segítségével bárki készíthet a játékokról illegális másolatokat. A bíróság azonban az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a játékokat vagy a filmeket ilyen módon nem lehet lemásolni. Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság szerint csupán annyi történt, hogy a módosítások után a konzolok képessé váltak a más régiókból származó játékok használatára és a filmek lejátszására. Ez pedig a Golem.de jelentése szerint azt jelenti, hogy Stevens nem követett el szerzői jogsértést.
Az ausztrál modchip-készítők és terjesztők tehát fellégezhetnek, de csak néhány évig, ugyanis Ausztrália - az Egyesült Államok nyomására - vállalta, hogy 2007-ig egy szigorúbb szerzői jogi törvényt készít el és ratifikál.
A konzolgyártók ki nem állhatják a modchipek készítőit, terjesztőit, és igyekeznek minden lehetséges módon elégtételt venni a vélt vagy valós sérelmeiken, mivel ezek a chipek vagy kijátsszák a beépített másolásvédelmeket, vagy új funkciókat csalogatnak elő az eszközökből. Az ügyben az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság mondta ki a döntő szót. Az ítéletet hozó bíró szerint az eredeti játékokban a boot-ROM és a hozzáférési kód kombinációjából álló beépített mechanizmusok nem tekinthetők másolásvédelemnek, így azok kijátszása sem minősül szerzői jogi bűncselekménynek.
Ily módon nem sértették meg az Ausztráliában 2001. március 4-én hatályba lépett digitális szerzői jogi törvényt. Azt a Sony Computer Entertainment által beperelt kereskedő, Eddy Stevens is elmondta a bíróságnak, hogy az általa forgalmazott modchipekkel nem lehet a játékokról illegális másolatokat készíteni. Az eredeti játékok úgy különböztethetők meg a másolt kópiáktól, hogy az előbbieken található egy hozzáférési kód, az utóbbiakon azonban nem. A Sony azzal érvelt, hogy a modchipek segítségével bárki készíthet a játékokról illegális másolatokat. A bíróság azonban az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a játékokat vagy a filmeket ilyen módon nem lehet lemásolni. Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság szerint csupán annyi történt, hogy a módosítások után a konzolok képessé váltak a más régiókból származó játékok használatára és a filmek lejátszására. Ez pedig a Golem.de jelentése szerint azt jelenti, hogy Stevens nem követett el szerzői jogsértést.Az ausztrál modchip-készítők és terjesztők tehát fellégezhetnek, de csak néhány évig, ugyanis Ausztrália - az Egyesült Államok nyomására - vállalta, hogy 2007-ig egy szigorúbb szerzői jogi törvényt készít el és ratifikál.