Menedzsmentfórum
5 milliárdos kárt okozhatnak a filmkalózok
Tovább erősíti a harcot a filmek interneten történő illegális terjesztése ellen a Motion Pictures Asssotion of America (MPAA), az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) amerikai társszervezete. Becslések szerint a filmipart tavaly 3,5 milliárd dolláros kár érte.
A kampány tavaly novemberben kezdődött, amikor az amerikai stúdiók az MPAA-vel közösen bejelentették, hogy keményebben lépnek fel a filmkalózkodás ellen. A filmstúdiók olyan személyeket pereltek be, akik illegálisan töltöttek le filmeket, vagy ezekkel törvénytelenül kereskedtek az interneten.
A jogi eljárások kezdete óta több ilyen személyt azonosítottak az USA-ban, a polgári perek többsége pedig már az ítélethozatal előtt áll. Az amerikai szerzői jogi törvény szerint akár 30 000 dollár büntetést is kiszabhatnak az illegális filmmásolásért és -terjesztésért. Amennyiben a törvénysértés bebizonyosodik, akkor ez az összeg elérheti a 150 000 dollárt, vagy akár öt évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után.
A filmipar és az MPAA több területen küzd a filmkalózkodás ellen; tájékoztatja a közvéleményt az illegális filmletöltés és -kereskedelem törvényi hátteréről és harcol az internetes lopások ellen. Az állami büntető és végrehajtó szervekkel közösen felderíti az internetes kalóztevékenységeket, és azon dolgozik, hogy a filmek a modern technológia segítségével legálisan is elérhetők és letölthetők legyenek.
Az MPAA becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben, ez a szám viszont nem tartalmazza az online file-megosztás során okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő. Egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések nem térülnek meg.
Az internet és DVD-másolók terjedésével ez a szám évről évre-nő. A filmkalózkodás nem csak az amerikai stúdiókat sújtja. Az alacsonyabb magyarországi filmköltségvetések, az állami támogatási rendszer felépítése miatt a magyar filmkészítők még nagyobb mértékben érintettek az illegális filmletöltések és másolások által.
A magyar filmesek gyártási támogatása ugyanis - a Magyar Mozgókép Közalapítvány szabályzata szerint - a rendező és a producer korábbi filmjének nézőszámától függ: 1 néző elvesztése a következő filmnél 500 Ft veszteséget okozhat (nem beszélve az aktuális mozijegy-bevétel kiesésről) - ha egyáltalán eléri azt a nézőszám-küszöböt, hogy kapjon támogatást.
Közép-Kelet Európában, az Európai Unió új tagországaiban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) az illegális filmpiac helyzete nagyon hasonló. A csatlakozással a szerzői jogok védelmének törvényi rendezése megvalósult, de a kalózkodás társadalmi veszélyességének megítélése elmarad a nyugat-európai országokban tapasztalhatótól. Magyarországon a filmiparnak okozott kár becsült értéke (bár többféle számításról is tudunk), a Motion Picture Assotiation (MPA) számításai szerint hozzávetőlegesen húszmillió dollár, azaz 3,6 milliárd forint. Csehországban a filmes kalózkodás által okozott kár becsült értéke húszmillió dollár, Lengyelországban ez a szám harmincmillió, míg Szlovákiában kétmillió dollár.
Általánosságban elmondható, hogy ezek az adatok sokkal jobbak, mint az illegális DVD-kereskedelem melegágyának számító Ukrajnában, Romániában és Szerbiában, ahol ez a tevékenység szinte kizárólag a feketepiacon zajlik.
Annak érdekében, hogy az ASVA csökkentse a feketepiac térhódítását, és az új terjesztési rendszerhez megfelelő körülményeket teremtsen, továbbra is üldözi és üldözteti az elkövetőket. Jogalkotói és jogalkalmazási kérdésekben egységes gyakorlatot alakít ki, együttműködést kezdeményez az egyéb szellemi tulajdonok védelmével foglalkozó testületekkel, és oktatási programokat indít el szakembereknek és felhasználóknak egyaránt.
A kampány tavaly novemberben kezdődött, amikor az amerikai stúdiók az MPAA-vel közösen bejelentették, hogy keményebben lépnek fel a filmkalózkodás ellen. A filmstúdiók olyan személyeket pereltek be, akik illegálisan töltöttek le filmeket, vagy ezekkel törvénytelenül kereskedtek az interneten.
A jogi eljárások kezdete óta több ilyen személyt azonosítottak az USA-ban, a polgári perek többsége pedig már az ítélethozatal előtt áll. Az amerikai szerzői jogi törvény szerint akár 30 000 dollár büntetést is kiszabhatnak az illegális filmmásolásért és -terjesztésért. Amennyiben a törvénysértés bebizonyosodik, akkor ez az összeg elérheti a 150 000 dollárt, vagy akár öt évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után.
A filmipar és az MPAA több területen küzd a filmkalózkodás ellen; tájékoztatja a közvéleményt az illegális filmletöltés és -kereskedelem törvényi hátteréről és harcol az internetes lopások ellen. Az állami büntető és végrehajtó szervekkel közösen felderíti az internetes kalóztevékenységeket, és azon dolgozik, hogy a filmek a modern technológia segítségével legálisan is elérhetők és letölthetők legyenek.
Az MPAA becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben, ez a szám viszont nem tartalmazza az online file-megosztás során okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő. Egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések nem térülnek meg.
Az internet és DVD-másolók terjedésével ez a szám évről évre-nő. A filmkalózkodás nem csak az amerikai stúdiókat sújtja. Az alacsonyabb magyarországi filmköltségvetések, az állami támogatási rendszer felépítése miatt a magyar filmkészítők még nagyobb mértékben érintettek az illegális filmletöltések és másolások által.
A magyar filmesek gyártási támogatása ugyanis - a Magyar Mozgókép Közalapítvány szabályzata szerint - a rendező és a producer korábbi filmjének nézőszámától függ: 1 néző elvesztése a következő filmnél 500 Ft veszteséget okozhat (nem beszélve az aktuális mozijegy-bevétel kiesésről) - ha egyáltalán eléri azt a nézőszám-küszöböt, hogy kapjon támogatást.
Közép-Kelet Európában, az Európai Unió új tagországaiban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) az illegális filmpiac helyzete nagyon hasonló. A csatlakozással a szerzői jogok védelmének törvényi rendezése megvalósult, de a kalózkodás társadalmi veszélyességének megítélése elmarad a nyugat-európai országokban tapasztalhatótól. Magyarországon a filmiparnak okozott kár becsült értéke (bár többféle számításról is tudunk), a Motion Picture Assotiation (MPA) számításai szerint hozzávetőlegesen húszmillió dollár, azaz 3,6 milliárd forint. Csehországban a filmes kalózkodás által okozott kár becsült értéke húszmillió dollár, Lengyelországban ez a szám harmincmillió, míg Szlovákiában kétmillió dollár.
Általánosságban elmondható, hogy ezek az adatok sokkal jobbak, mint az illegális DVD-kereskedelem melegágyának számító Ukrajnában, Romániában és Szerbiában, ahol ez a tevékenység szinte kizárólag a feketepiacon zajlik.
Annak érdekében, hogy az ASVA csökkentse a feketepiac térhódítását, és az új terjesztési rendszerhez megfelelő körülményeket teremtsen, továbbra is üldözi és üldözteti az elkövetőket. Jogalkotói és jogalkalmazási kérdésekben egységes gyakorlatot alakít ki, együttműködést kezdeményez az egyéb szellemi tulajdonok védelmével foglalkozó testületekkel, és oktatási programokat indít el szakembereknek és felhasználóknak egyaránt.
