SG.hu·

Linuxra is megjelenik a következő MS Office?

Bár még csak puszta spekuláció, de egyesek úgy véli, hogy a Microsoft hamarosan nyitni fog az nyílt forráskódú szoftverek felé, és többek között irodai szoftvercsomagjának soron következő verzióját is elérhetővé teszi Linuxon.

Erről beszélt Stuart Cohen, az Open Source Development Labs igazgatója a Commonwealth Technology Forum 2005 elnevezésű rendezvény résztvevői előtt tartott beszédében, amelyet rendhagyó módon saját irodájából, az interneten keresztül tartott. A ZDNet magazin beszámolója szerint a szakember megjegyezte, hogy a Microsoft jóval közelebb állhat ehhez a lépéshez, mint azt a legtöbben gondolnánk. "Nem lennék különösebben meglepve, ha arról értesülnék, hogy a Microsoft részt vállal a nyílt forráskódú platformra készülő új szoftverek fejlesztésében" - jelentette ki a vezérigazgató, hozzátéve, hogy erre már a közeljövőben sor kerülhet.

Semmi esetre nem kell azonban ingyenes szoftverekre gondolnunk, hiszen Cohen is egyértelműen állást foglalt a kereskedelmi szoftverek jelentősége mellett, sőt, éppen ebben látja az esélyt a Linux további terjeszkedésére. "Számos, főleg kereskedelmi és néhány ingyenes program esetében mutatkozik lehetőség a Linuxra történő átportolásra, fejlesztésre. Mi több, a kereskedelmi szoftverek jelentősége folyamatosan és növekvő ütemben emelkedik" - hangsúlyozta Cohen.

A szövetség tehát - amely Európában, Amerikában és Ázsiában egyaránt a nyílt forráskódú platform további elterjedésén, annak népszerűsítésén dolgozik - a Microsoft pálfordulásában reménykedik, amely meghozhatja Linux nagy áttörését. Némileg érdekes a szakember gondolatfuttatása, hiszen a szoftvercég a jelek szerint megmakacsolta magát, és - legalábbis kifelé - mégsem hajlandó elhatározni magát a nyitásra. Igaz, mostanában több jel mutatott a változó gondolkodásmódra: a vállalat vezető fejlesztői kedvezően nyilatkoztak a nyílt forráskódú szoftverekről, és maga Steve Ballmer vezérigazgató is személyes találkozón vett részt a Red Hat élén álló Matthew Szulikkal.

Legutóbb azonban már arról érkezett hír, hogy a Microsoft licenchez kötné a következő generációs Windows operációs rendszer részeként megjelenő Indigo és Avalon nyílt forráskódú változatának elkészítését, sőt, újabb felméréssel "bizonyította" saját szoftvereinek előnyeit. Látható, hogy egyáltalán nem könnyű kiigazodni a vállalat ellentmondásos viselkedésén, és ember legyen a talpán, aki a jelenlegi helyzet alapján megpróbálja megjósolni a várható fejleményeket.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Bith2005. 09. 15.. 00:13||#34
Komoly munkára a word is alkalmatlan igaziból (itt most csak a word-öt említettem, nem az egész office-t). Viszont speciel nekem az excel tetszik.
A többi részét meg nem használtam még igazándiból :).
© megrab2005. 07. 21.. 15:30||#33
Elõbb-utóbb kénytelenek lesznek linux alá fejleszteni. Nem lennék meglepve, ha pár éven belül saját linuxot csinálnának az otthoni felhasználók számára is, vagy bevásárolnák valamelyiket (pl a SuSe-t).

Egyébként úgy tudom a MS-nek van unix fejlesztése, ráadásul az egyik legstabilabb a szerverpiacon.
© Equ2005. 07. 19.. 22:21||#32
örülök, visszajutottunk, hogy gyakorlatilag minden pontban igazam van, DE AZ OO INGYENES.
Igen, az. Ahhoz képest tényleg jó, bohóckodni el lehet vele, de komoly munkára alkalmatlan.

Akinek viszont elég amit tud, az örüljön neki és tényleg ne vegyen oo-t, mert felesleges. De ahogy elnézem (párhuzamos topicban írtam, évi TÍZ MILLIÁRD DOLLÁR értékében fogy az office) nagyon kevés embernek elég az oo. (és kb még 10 milliárd dollár értékben ellopják-warezolják)

Volt még pár tévedésed (függvények sosem voltak inkompatibilisek, lassan 10 éve, hogy azonosítóvan vannak tárolva és a fgv neveket a user interfacen oldja csak fel, letárolva ugyanúgy néz ki minden nyelvû officeal) de ez már nem sokat változtat a korábbiakon.

"ez enyhén mulatságos, ha összevetem azzal, hogy ugyanezt ingyen nyújta nekem a deb + tex + ooo + myspell kombináció."

Tényleg mulatságos, hogy értelmes ember le meri írni, hogy ezek ugyanazt nyújtják... :))
© pemga2005. 07. 19.. 16:19||#31
40 full hozzáférhetõ, a többit nem kerestem meg (azok sajnos kívül állnak az ismeretségi körömön). Az ellenõrzõkbõl én is próbáltam belõle párat, egész tûrhetõek, legalábbis adott nyelvekbõl simán rájött hogy mit gépeltem szándékosan mellé a mondatban. Ha hozzáveszed, hogy ezek ingyen és bérmentve hozzáférhetõek, akkor nehéz összehasonlítani. Ha érdekel, akkor pl. az indexesek csináltak összehasonlító elemzést az office és a myspell ellenõrzõi között. (Arról nem is szólva, hogy a myspell cuccai ugye más programokból is hozzáférhetõek, nincsenek hozzákötve az OOo-hoz.) Az 50-ed egyébként 48, legalábbis a 2003-as office-hoz tartozó proofing cd-ben, de mindegy. Azt hogy melyik mennyire kész, ezt így elsõ blikkre nem tudnám neked megmondani, eddig nem voltak problémáim a myspell-es dolgokkal, komolyabb összehasonlító elemzést igényelne, ha nagyon forszírozod akkor meg lehetne ejteni, összevadászok pár soknyelvû ismerõst :).

Az MS Office képességeinek a felhasználók a töredékét használják ki, ellenben borzasztóan idegesítõ, hogy a függvények pl. excel-ben (legutóbb 2002-esben néztem) inkompatibilisek (nincs közös szótár, nem tudsz a másik nyelvûvel hivatkozni rá, a file-ok átemelése különféle nyelvû változatok között is problémás. Angolról még menni szokott, de pl. német->francia már nem megy.) A hotkey-k változtatása a lokalizáció miatt úgyszintén egy erõteljes probléma, ami miatt besokaltam az office-ra. Én komolyabb munkákra LaTeX-et használok egyszerûen azért, mert verziózható, tökéletesen kezeli a különféle nyelveket (unicode modul), és nem kell azzal törõdnöm, hogy máshogy fog kinézni máshol (mert a végeredmény ps/pdf), ill. ha több ember munkáját kell össze-merge-ölni. Amikor Word-el legutóbb ilyet próbáltam elkövetni, a style-sheetjei teljesen összekavarodtak, újratördelt mindent, és lehetett elölrõl kezdeni az oldalak beállítását. Ez konkrétan egy TDK munkánál fordult elõ, na azt a stresszt köszönöm soha többet. Inkább maradok a TeX-eknél, az úgy dolgozik, ahogy én szeretném.

Ezek az árak a végfelhasználóknak járó, nem OEM árak voltak. Még mindig nem tudom hol láttál 14eFt-ért Proofing Tools-t, mert a legközelebbit külföldi vásárlás esetén láttam, 50EUR-ért, ebben az esetben viszont az áfa-különbözetet sikeresen elhagytad :). Bpi boltban 22.5 volt a legalacsonyabb ár, amit felleltem, a többség inkább 30-hoz közelített.

Én mint magánszemély nem fogok megvenni 5 licenszt, nagyon sajnálom, ha neked erre van szükséged ám tegyed; ámbátor még mindig nem vagyok meggyõzve arról, hogy a mui JÁRna 5 licensz-hez. (A szöveg azt írja, hogy available, azt nem mondta, hogy ingyen.) Olyat láttam, hogy a professionel-lel együtt addonként rendelhetõ itt USD450-ért (kb 90-100eFt) +pp. Így már valóban összemérhetõ az SB Office-al az ára.

Igazából amit Te nem akarsz belátni az az, hogy ez egy TELJESEN ingyenes és szabadon terjeszthetõ-fejleszthetõ rendszer. Ha nem tetszik, fejleszd tovább. Ha ezt összevetem akár az 50-el (de ahhoz már trükközni kell, ha magánemberként akarod elérni, ld. lécci-lécci add el nekem OEM-ként, nincs véletlenül leesett darab, stb.) akár az OOo meglevõ teljesítményével, akkor számomra az MS Office nem nyújt alternatívát. Egész egyszerûen minek fizessek ennyi pénzt olyan programokra, amikre számomra van megfelelõ free (mindkét értelemben) alternatívája. Nem nyújt számomra semmi pluszt, inkább csak bosszúságot és idegeskedést. És ahogy a változásokat elnézem sok más emberben is felmerült ez a gondolat. A három dolog (WinXPPro + MSO XP BS + Proofing) együtt kb 170-200eFt bruttó, ez enyhén mulatságos, ha összevetem azzal, hogy ugyanezt ingyen nyújta nekem a deb + tex + ooo + myspell kombináció. Ja, és ezt ingyen is frissíthetem, nem kell 3-5 évente újra meg újra kifizetnem ezt az összeget.

Egyébként azóta az MS határozottan cáfolta, hogy linux alapú platformra meg akarná jelentetni az Office-t, úgyhogy a kérdés fel sem fog merülni bennem :).
© Equ2005. 07. 19.. 15:28||#30
"OOo-hoz lokalizáció kérlek alássan 70+ nyelven nyomul (in progress v. már befejezett)."

LOL :)))
12 db ebbõl a befelyezett és támogatott a többi szedett-vedett, éppeszû ember otthon se rak fel ilyet nemhogy komoly helyen.

"Helyesírásellenõrzõbõl 32-t látok debcsomagként bûvészkedés nélkül "

Próbáltam belõle 1-2-t kb. olyan szinten vannak mint a nyelvek, gyenge próbálkozások nulla támogatással. (igaz a fontosak angol-német azok korrektek, de ezekhez nem is kell msonál se még proofing tools se, mert állításoddal ellentében ingyen benne vannak...)

Persze ez is "picit" távol van a 50 támogatott és KÉSZ mso által támogatott részektõl.

"De akárhogy is nézzük, kb 70-100eFt-al olcsóbb."

Cégeknek ez inkább olyan 50 körül lehet, de mindegy, ha az oo a negyedét se tudja, annak amire szükség van, igy fel sem merül a használata. Otthon el lehet vele bohóckodni, ha semmi komolyra nem akarod használni.

"Magyarul, csak és kizárólag nagy tételben"

No, kihagytunk még valamely témát amiben bizonyíthatnád hozzá nem értésedet? :))

Volume licensing 5 felhasználótól van. Ez tényleg nagy tétel, csak a multinacionális gold partnerek képesek ilyen mennyiségben license-t veni :))

Hát sikerült kb. 5-bõl 5x melléfogjál. De próbálkozzál még a fikázással egyszer csak beletenyerelsz :))
© pemga2005. 07. 19.. 13:48||#29
Megnéztem a multilanguage interface-t, amit mondtál:

Switching the user interface language is only supported through the Multilingual User Interface Pack (MUI). The MUI is available for corporate customers through volume licensing contracts; it's not available in a retail package.

Magyarul, csak és kizárólag nagy tételben vásárló céges ügyfeleknek hozzáférhetõ, amúgy boltban nem tudod így megvenni. Na most ezzel baromira ki vagyok segítve... Nekem ez egy egy LANG=... openoffice sorral megoldható és onnantól kezdve úgy szól hozzám ahogy beállítottam.
© pemga2005. 07. 19.. 13:24||#28
OOo-hoz lokalizáció kérlek alássan 70+ nyelven nyomul (in progress v. már befejezett). http://l10n.openoffice.org/languages.html. (Ebbõl 40-et látok is debcsomagként alapból).

Helyesírásellenõrzõbõl 32-t látok debcsomagként bûvészkedés nélkül (értsd: külsõ források megadása nélkül), netes listát most így helybõl nem találtam neked.

Árak (amiket találtam):
Office XP SB (60-80e bruttó)
Proofing Tools (22-30e körül látok csak, nemtom Te hol szerezted 14-ért)

De akárhogy is nézzük, kb 70-100eFt-al olcsóbb. Gépenként. Ennyiért már TFT monitort veszel a titkárnõnek.
© Equ2005. 07. 18.. 23:20||#27
hozzá(nem)értés rulez :))

"és egyetlen nyelvû spellcheck-je van."

tévedés no 1. A magyar office-ban pl alapból magyar,angol,német spellchecker van.

"A soknyelvû Proofing Tools még egy szép nagy kiadás. "

én 14 ezerért vettem. És 50 nyelven tud. Hol tud egy oo 50 nyelven kérem...

"Ha meg más nyelven akarod használni, akkor tessék szépen azt az office-t is megvenni, mwuhahaha. "

tévedés no. 3. Multilanguage interfacerõl nem hallottál még. Ami nem baj, csak ne terjeszd az agymenéseidet olyan témában amirõl nyilvánvalóan halvány fogalmad sincs...

"Ugye-ugye, mennyivel költséghatékonyabb egy apt-get install megfelelõ i11n"

És ugye-ugye, hogy szart se tud egy mso-hoz képest? LOL :))
© pemga2005. 07. 18.. 16:23||#26
Arról nem is szólva, hogy az Office ára kb 2-3x a Windows-nak (Home). OEM-ként is csak komplett géppel veheted meg, míg Wint vehetsz bármilyen fõ alkatrész mellé is OEM-ként. És akkor még csak van egy alap office-od ami egyetlen nyelven beszél, és egyetlen nyelvû spellcheck-je van. A soknyelvû Proofing Tools még egy szép nagy kiadás. Ha meg más nyelven akarod használni, akkor tessék szépen azt az office-t is megvenni, mwuhahaha. Ugye-ugye, mennyivel költséghatékonyabb egy apt-get install megfelelõ i11n? :).
© Hegyikecske2005. 07. 18.. 16:22||#25
warezre alapozná, aztán meg szépen sorba feljelentene mindenkit aki illegálisan hazsnálja :D