SG.hu·
Polgári önvédelmi technika az adatlopások ellen
Az elektronikus módon tárolt személyes adatok ellopása egyre több magánszemélyt dühít, akik kitaláltak egy logikus védekezési módot, mégpedig azt, hogy rendszeres időközönként lecserélik azokat.
A phishing, vagy más néven adathalászat olyan fogalom, amiről néhány hónapja sokan még azt sem tudták, hogy mit takar. Azóta azonban nagyot változott a világ, hiszen csak az elmúlt hetekben több vállalatnál, köztük elsősorban bankoknál, illetve a pénzintézetek biztonsági és logisztikai cégeinél több millió ügyfél személyes adata tűnt el. Amíg a számítógépes biztonsági vállalatok próbálnak megoldást találni - kevés sikerrel - a phishing jelentette egyre nagyobb problémára, az amerikai polgárok elhatározták, hogy semmit sem bíznak a véletlenre, a hatóságokra és a szakemberekre.
Úgy döntöttek, ehelyett inkább maguk veszik a kezükbe az ügyet és rendszeres időközönként lecserélik személyes adataikat, például társadalombiztosítási azonosítószámaikat. Az amerikaikat még az sem riasztja el ennek a lépésnek a megtételétől, hogy a hatóságok csak különleges esetekben engedélyezik az ilyen bizalmas adatok cseréjét. A megoldás - legyen bármennyire is pofonegyszerű - korántsem nevezhető egyszerű folyamatnak, hiszen az ügyfélnek minden egyes illetékes szervet egyenként meg kell győznie arról, hogy szükség van az adatcserére. A lépés szükségszerűségét persze sok hivatal vitatja.
Lopás miatt 2004 februárja és 2005 márciusa között az amerikai hivatalok ezer új társadalombiztosítási azonosítószámot állítottak ki. Fogyasztóvédelmi szakemberek szerint azonban ez a szám a következő hónapokban csak nőni fog, mivel tavaly az amerikai fogyasztóvédelmi központokban 75 ezer állampolgár jelezte, hogy visszaéltek adataival. Összehasonlításul: 1998-ban a panaszosok száma még csak 11 ezer volt. A Deloitte & Touche tanácsadó cég adatai szerint 44 millió amerikai legalább egyszer már részese volt egy adatlopási ügynek.
A bűnözők számára a társadalombiztosítási azonosítószámok valódi aranybányának bizonyulhatnak, amiért nem ritkán még pénzt is elkérnek, illetve amelyekkel szabályosan kereskednek a bűnözők. Ennek oka, hogy egy névvel és egy címmel összekötve így bármikor kiválthatnak egy hitel- vagy bankkártyát, amelynek a terhére komoly összegeket vehetnek fel. Eközben pedig a megkárosított személy azt sem tudja, hogy az ő nevét, címét és a társadalombiztosítási azonosítószámát valaki éppen felhasználja egy csalás során.
Kérdéses azonban, hogy ez a drasztikus védekezési módszer, vagyis a személyes adatok megváltoztatása mennyire bizonyulhat hosszútávon valóban hatásos megoldásnak.
A phishing, vagy más néven adathalászat olyan fogalom, amiről néhány hónapja sokan még azt sem tudták, hogy mit takar. Azóta azonban nagyot változott a világ, hiszen csak az elmúlt hetekben több vállalatnál, köztük elsősorban bankoknál, illetve a pénzintézetek biztonsági és logisztikai cégeinél több millió ügyfél személyes adata tűnt el. Amíg a számítógépes biztonsági vállalatok próbálnak megoldást találni - kevés sikerrel - a phishing jelentette egyre nagyobb problémára, az amerikai polgárok elhatározták, hogy semmit sem bíznak a véletlenre, a hatóságokra és a szakemberekre.
Úgy döntöttek, ehelyett inkább maguk veszik a kezükbe az ügyet és rendszeres időközönként lecserélik személyes adataikat, például társadalombiztosítási azonosítószámaikat. Az amerikaikat még az sem riasztja el ennek a lépésnek a megtételétől, hogy a hatóságok csak különleges esetekben engedélyezik az ilyen bizalmas adatok cseréjét. A megoldás - legyen bármennyire is pofonegyszerű - korántsem nevezhető egyszerű folyamatnak, hiszen az ügyfélnek minden egyes illetékes szervet egyenként meg kell győznie arról, hogy szükség van az adatcserére. A lépés szükségszerűségét persze sok hivatal vitatja.
Lopás miatt 2004 februárja és 2005 márciusa között az amerikai hivatalok ezer új társadalombiztosítási azonosítószámot állítottak ki. Fogyasztóvédelmi szakemberek szerint azonban ez a szám a következő hónapokban csak nőni fog, mivel tavaly az amerikai fogyasztóvédelmi központokban 75 ezer állampolgár jelezte, hogy visszaéltek adataival. Összehasonlításul: 1998-ban a panaszosok száma még csak 11 ezer volt. A Deloitte & Touche tanácsadó cég adatai szerint 44 millió amerikai legalább egyszer már részese volt egy adatlopási ügynek.
A bűnözők számára a társadalombiztosítási azonosítószámok valódi aranybányának bizonyulhatnak, amiért nem ritkán még pénzt is elkérnek, illetve amelyekkel szabályosan kereskednek a bűnözők. Ennek oka, hogy egy névvel és egy címmel összekötve így bármikor kiválthatnak egy hitel- vagy bankkártyát, amelynek a terhére komoly összegeket vehetnek fel. Eközben pedig a megkárosított személy azt sem tudja, hogy az ő nevét, címét és a társadalombiztosítási azonosítószámát valaki éppen felhasználja egy csalás során.
Kérdéses azonban, hogy ez a drasztikus védekezési módszer, vagyis a személyes adatok megváltoztatása mennyire bizonyulhat hosszútávon valóban hatásos megoldásnak.