Berta Sándor
Polgári önvédelmi technika az adatlopások ellen
Az elektronikus módon tárolt személyes adatok ellopása egyre több magánszemélyt dühít, akik kitaláltak egy logikus védekezési módot, mégpedig azt, hogy rendszeres időközönként lecserélik azokat.
A phishing, vagy más néven adathalászat olyan fogalom, amiről néhány hónapja sokan még azt sem tudták, hogy mit takar. Azóta azonban nagyot változott a világ, hiszen csak az elmúlt hetekben több vállalatnál, köztük elsősorban bankoknál, illetve a pénzintézetek biztonsági és logisztikai cégeinél több millió ügyfél személyes adata tűnt el. Amíg a számítógépes biztonsági vállalatok próbálnak megoldást találni - kevés sikerrel - a phishing jelentette egyre nagyobb problémára, az amerikai polgárok elhatározták, hogy semmit sem bíznak a véletlenre, a hatóságokra és a szakemberekre.
Úgy döntöttek, ehelyett inkább maguk veszik a kezükbe az ügyet és rendszeres időközönként lecserélik személyes adataikat, például társadalombiztosítási azonosítószámaikat. Az amerikaikat még az sem riasztja el ennek a lépésnek a megtételétől, hogy a hatóságok csak különleges esetekben engedélyezik az ilyen bizalmas adatok cseréjét. A megoldás - legyen bármennyire is pofonegyszerű - korántsem nevezhető egyszerű folyamatnak, hiszen az ügyfélnek minden egyes illetékes szervet egyenként meg kell győznie arról, hogy szükség van az adatcserére. A lépés szükségszerűségét persze sok hivatal vitatja.
Lopás miatt 2004 februárja és 2005 márciusa között az amerikai hivatalok ezer új társadalombiztosítási azonosítószámot állítottak ki. Fogyasztóvédelmi szakemberek szerint azonban ez a szám a következő hónapokban csak nőni fog, mivel tavaly az amerikai fogyasztóvédelmi központokban 75 ezer állampolgár jelezte, hogy visszaéltek adataival. Összehasonlításul: 1998-ban a panaszosok száma még csak 11 ezer volt. A Deloitte & Touche tanácsadó cég adatai szerint 44 millió amerikai legalább egyszer már részese volt egy adatlopási ügynek.
A bűnözők számára a társadalombiztosítási azonosítószámok valódi aranybányának bizonyulhatnak, amiért nem ritkán még pénzt is elkérnek, illetve amelyekkel szabályosan kereskednek a bűnözők. Ennek oka, hogy egy névvel és egy címmel összekötve így bármikor kiválthatnak egy hitel- vagy bankkártyát, amelynek a terhére komoly összegeket vehetnek fel. Eközben pedig a megkárosított személy azt sem tudja, hogy az ő nevét, címét és a társadalombiztosítási azonosítószámát valaki éppen felhasználja egy csalás során.
Kérdéses azonban, hogy ez a drasztikus védekezési módszer, vagyis a személyes adatok megváltoztatása mennyire bizonyulhat hosszútávon valóban hatásos megoldásnak.
A phishing, vagy más néven adathalászat olyan fogalom, amiről néhány hónapja sokan még azt sem tudták, hogy mit takar. Azóta azonban nagyot változott a világ, hiszen csak az elmúlt hetekben több vállalatnál, köztük elsősorban bankoknál, illetve a pénzintézetek biztonsági és logisztikai cégeinél több millió ügyfél személyes adata tűnt el. Amíg a számítógépes biztonsági vállalatok próbálnak megoldást találni - kevés sikerrel - a phishing jelentette egyre nagyobb problémára, az amerikai polgárok elhatározták, hogy semmit sem bíznak a véletlenre, a hatóságokra és a szakemberekre.
Úgy döntöttek, ehelyett inkább maguk veszik a kezükbe az ügyet és rendszeres időközönként lecserélik személyes adataikat, például társadalombiztosítási azonosítószámaikat. Az amerikaikat még az sem riasztja el ennek a lépésnek a megtételétől, hogy a hatóságok csak különleges esetekben engedélyezik az ilyen bizalmas adatok cseréjét. A megoldás - legyen bármennyire is pofonegyszerű - korántsem nevezhető egyszerű folyamatnak, hiszen az ügyfélnek minden egyes illetékes szervet egyenként meg kell győznie arról, hogy szükség van az adatcserére. A lépés szükségszerűségét persze sok hivatal vitatja.
Lopás miatt 2004 februárja és 2005 márciusa között az amerikai hivatalok ezer új társadalombiztosítási azonosítószámot állítottak ki. Fogyasztóvédelmi szakemberek szerint azonban ez a szám a következő hónapokban csak nőni fog, mivel tavaly az amerikai fogyasztóvédelmi központokban 75 ezer állampolgár jelezte, hogy visszaéltek adataival. Összehasonlításul: 1998-ban a panaszosok száma még csak 11 ezer volt. A Deloitte & Touche tanácsadó cég adatai szerint 44 millió amerikai legalább egyszer már részese volt egy adatlopási ügynek.
A bűnözők számára a társadalombiztosítási azonosítószámok valódi aranybányának bizonyulhatnak, amiért nem ritkán még pénzt is elkérnek, illetve amelyekkel szabályosan kereskednek a bűnözők. Ennek oka, hogy egy névvel és egy címmel összekötve így bármikor kiválthatnak egy hitel- vagy bankkártyát, amelynek a terhére komoly összegeket vehetnek fel. Eközben pedig a megkárosított személy azt sem tudja, hogy az ő nevét, címét és a társadalombiztosítási azonosítószámát valaki éppen felhasználja egy csalás során.
Kérdéses azonban, hogy ez a drasztikus védekezési módszer, vagyis a személyes adatok megváltoztatása mennyire bizonyulhat hosszútávon valóban hatásos megoldásnak.