SG.hu
Több ezer hazai szervezet hálózata védtelen
Az elmúlt évben sokat javult ugyan a közszféra informatikai biztonsági helyzete, de a védettség még korántsem teljes.
Az IT-rendszerek biztonsága és megbízhatósága az egészségügyben szó szerint élet-halál kérdése lehet, de a papír alapú ügyintézésről a számítógépes adattárolásra és -feldolgozásra áttérve valamennyi intézménynél komoly fennakadásokat és veszteségeket okozhatnak az informatikai kártevők. A BellResearch éves rendszerességgel felméri a közszféra információbiztonsági helyzetét, az alkalmazott eszközöket, megoldásokat és a fejlesztési szándékokat.
Vírusvédelmi megoldást a mintegy 16 ezer hazai intézmény 85 százaléka alkalmaz számítógépein vagy azok egy részén. Az elmúlt évben valamennyi költségvetési szegmensben jelentősen emelkedett ezeknek az alkalmazásoknak az elterjedtsége, viszont több mint 2000 hazai szervezet még mindig teljesen védtelen a kártevők jelentette veszélyekkel szemben.
A legjobban a központi költségvetés alá tartozó intézmények "szerelkeztek fel", itt gyakorlatilag minden intézmény alkalmaz vírusvédelmet. Míg az önkormányzati finanszírozású és az oktatási szegmensben nagyjából átlagos az ellátottság, az egészségügy ezen a téren valamelyest lemaradt, itt a szervezetek kevesebb mint háromnegyede használ antivírus-megoldást - megnyugtató, hogy a leginkább kritikus kör, a kórházak ellátottsága százszázalékos.
A tűzfal, az informatikai biztonság másik alapvető eszközének elterjedtsége az elmúlt évben közel megduplázódott, de efféle védelemmel az intézményi szférának még mindig csak kevesebb mint fele, 42 százaléka látja el hálózatait, számítógépeit. Az egyes szegmensek közötti eltéréseket elemezve hasonló képpel szembesülünk, mint a vírusvédelem esetében, noha itt jelentősebbek a különbségek. A központi szféra 86 százalékos ellátottsága éles kontrasztban áll az egészségügy 25 százalékos tűzfal-penetrációs mutatójával, igaz, utóbbi körben az internetellátottság is alacsonyabb.
Tevékenységcsoportok szerinti bontásban a felsőfokú oktatás helyzete a legkedvezőbb (itt minden intézmény használ tűzfalat), és 90 százalék feletti értékekkel kiemelkedő az általános központi közigazgatás, illetve a fekvőbeteg- ellátás felszereltsége is, az önkormányzati közigazgatási szervezetek viszont épp hogy elérik az átlagos szintet.
Informatikai biztonsággal összefüggő szolgáltatást külső partnertől a közszféra szervezeteinek mintegy ötödrésze vesz igénybe, ez legkevésbé az oktatási intézményeknél, leginkább a központi szegmensben fordul elő. Az utóbbi körben a szolgáltatások között az eszközök, megoldások telepítése, valamint a rendszerek felügyelete és karbantartása számít a leginkább népszerűnek. Közepesen elterjedt a tanácsadási tevékenység és a szabályzatok kidolgozása, a felhasználók IT-biztonsági oktatásával viszont csak kevés esetben foglalkoznak.
Az IT-rendszerek biztonsága és megbízhatósága az egészségügyben szó szerint élet-halál kérdése lehet, de a papír alapú ügyintézésről a számítógépes adattárolásra és -feldolgozásra áttérve valamennyi intézménynél komoly fennakadásokat és veszteségeket okozhatnak az informatikai kártevők. A BellResearch éves rendszerességgel felméri a közszféra információbiztonsági helyzetét, az alkalmazott eszközöket, megoldásokat és a fejlesztési szándékokat.
Vírusvédelmi megoldást a mintegy 16 ezer hazai intézmény 85 százaléka alkalmaz számítógépein vagy azok egy részén. Az elmúlt évben valamennyi költségvetési szegmensben jelentősen emelkedett ezeknek az alkalmazásoknak az elterjedtsége, viszont több mint 2000 hazai szervezet még mindig teljesen védtelen a kártevők jelentette veszélyekkel szemben.
A legjobban a központi költségvetés alá tartozó intézmények "szerelkeztek fel", itt gyakorlatilag minden intézmény alkalmaz vírusvédelmet. Míg az önkormányzati finanszírozású és az oktatási szegmensben nagyjából átlagos az ellátottság, az egészségügy ezen a téren valamelyest lemaradt, itt a szervezetek kevesebb mint háromnegyede használ antivírus-megoldást - megnyugtató, hogy a leginkább kritikus kör, a kórházak ellátottsága százszázalékos.A tűzfal, az informatikai biztonság másik alapvető eszközének elterjedtsége az elmúlt évben közel megduplázódott, de efféle védelemmel az intézményi szférának még mindig csak kevesebb mint fele, 42 százaléka látja el hálózatait, számítógépeit. Az egyes szegmensek közötti eltéréseket elemezve hasonló képpel szembesülünk, mint a vírusvédelem esetében, noha itt jelentősebbek a különbségek. A központi szféra 86 százalékos ellátottsága éles kontrasztban áll az egészségügy 25 százalékos tűzfal-penetrációs mutatójával, igaz, utóbbi körben az internetellátottság is alacsonyabb.
Tevékenységcsoportok szerinti bontásban a felsőfokú oktatás helyzete a legkedvezőbb (itt minden intézmény használ tűzfalat), és 90 százalék feletti értékekkel kiemelkedő az általános központi közigazgatás, illetve a fekvőbeteg- ellátás felszereltsége is, az önkormányzati közigazgatási szervezetek viszont épp hogy elérik az átlagos szintet.
Informatikai biztonsággal összefüggő szolgáltatást külső partnertől a közszféra szervezeteinek mintegy ötödrésze vesz igénybe, ez legkevésbé az oktatási intézményeknél, leginkább a központi szegmensben fordul elő. Az utóbbi körben a szolgáltatások között az eszközök, megoldások telepítése, valamint a rendszerek felügyelete és karbantartása számít a leginkább népszerűnek. Közepesen elterjedt a tanácsadási tevékenység és a szabályzatok kidolgozása, a felhasználók IT-biztonsági oktatásával viszont csak kevés esetben foglalkoznak.
