MTI
Kovács Kálmán szerint a kábeles telefoné a jövő
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint elsősorban a kábeles hálózaton történő telefonszolgáltatás járulhat hozzá Magyarországon a szolgáltatási színvonal emeléséhez és e szakág modernizációjához.
A miniszter az Európai Kábelkommunikációs Szövetség Budapesten tartott konferenciájának szünetében sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kábelen folyó szolgáltatásnak meghatározó szerepe van a széles sávú kommunikációban mind Európában, mind Magyarországon. A háromnapos európai nemzetközi tanácskozáson több mint 400 résztvevő van jelen. Kovács Kálmán a kábeles szolgáltatás fejlesztéséhez jelentős tőkebevonást tart szükségesnek. Az MTI kérdésére közölte, hogy ez a forrás több száz milliárd forintra tehető, ám valószínűsítette, hogy a szolgáltatók a szükséges technikai és technológiai fejlesztéseket olcsóbban is végre tudják hajtani, mivel az alkalmazott megoldások időközben olcsóbbá válnak.
A miniszter jelezte azt is, hogy jelenleg tárgyal az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amely lehetővé teszi a kábelszolgáltatók számára Magyarországon a területi versenykorlátok eltörlését. Kovács szerint viszonylag kis gazdasági egységek is rentábilisan működhetnek kábelszolgáltatóként, ám az informatikai kormányzat ösztönözni kívánja a területi együttműködést e téren.
A sajtótájékoztatón ismertették az úgynevezett Ovum jelentést, amelynek lényege, hogy sok éves beruházás és szerkezeti átalakítás után a kábelszolgáltatás szilárdan visszakerült az infrastruktúrafejlesztés fő áramlatába, mint a verseny és a növekedés hajtóereje. Ahol a szolgáltatók bevezetik a háromfunkciós szolgáltatást, azaz az internet, a televízió és a telefon egy kábelen történő elérhetőségét, ott a széles sávú internet lefedettség akár háromszor magasabb is lehet az átlagnál, a telefonszolgáltatás pedig lényegesen olcsóbb a normál szolgáltatókénál.
Joe Zuravle, a UPC vezérigazgatója, Kovács Kálmán és Kovács Nimród, a UPC elnöke
Manuel Cubero, az Európai Kommunikációs Szövetség (ECCA) elnökhelyettese úgy fogalmazott, hogy a kábelkommunikáció súlyának növelése az általa képviselt szövetség célja és ezért szorosan együtt kíván működni az Európai Unió döntéshozóival a tekintetben, hogy az unió versenyképes legyen. A sajtótájékoztatón írták alá az Eurocable Labs és a Cable Labs (USA) stratégiai együttműködési szerződését, amelynek célja, hogy a két szervezet szabályozási és szabvány szinten is együttműködjön.
Kovács Nimród, a UPC közép-európai csoportjának elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a négymillió háztartásból mintegy másfél millióban van kábeles szolgáltatás. Ez a kábelszolgáltatók számára becslések szerint évente 38-40 milliárd forintos bevételt jelent. A UPC közép-európai vezetője szerint Magyarország a kábelszolgáltatást tekintve nem marad el a fejlett nyugati országoktól. Erre példaként a vállalat által nyújtott telefonálási lehetőséget említette.
A miniszter az Európai Kábelkommunikációs Szövetség Budapesten tartott konferenciájának szünetében sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kábelen folyó szolgáltatásnak meghatározó szerepe van a széles sávú kommunikációban mind Európában, mind Magyarországon. A háromnapos európai nemzetközi tanácskozáson több mint 400 résztvevő van jelen. Kovács Kálmán a kábeles szolgáltatás fejlesztéséhez jelentős tőkebevonást tart szükségesnek. Az MTI kérdésére közölte, hogy ez a forrás több száz milliárd forintra tehető, ám valószínűsítette, hogy a szolgáltatók a szükséges technikai és technológiai fejlesztéseket olcsóbban is végre tudják hajtani, mivel az alkalmazott megoldások időközben olcsóbbá válnak.
A miniszter jelezte azt is, hogy jelenleg tárgyal az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amely lehetővé teszi a kábelszolgáltatók számára Magyarországon a területi versenykorlátok eltörlését. Kovács szerint viszonylag kis gazdasági egységek is rentábilisan működhetnek kábelszolgáltatóként, ám az informatikai kormányzat ösztönözni kívánja a területi együttműködést e téren.
A sajtótájékoztatón ismertették az úgynevezett Ovum jelentést, amelynek lényege, hogy sok éves beruházás és szerkezeti átalakítás után a kábelszolgáltatás szilárdan visszakerült az infrastruktúrafejlesztés fő áramlatába, mint a verseny és a növekedés hajtóereje. Ahol a szolgáltatók bevezetik a háromfunkciós szolgáltatást, azaz az internet, a televízió és a telefon egy kábelen történő elérhetőségét, ott a széles sávú internet lefedettség akár háromszor magasabb is lehet az átlagnál, a telefonszolgáltatás pedig lényegesen olcsóbb a normál szolgáltatókénál.
Joe Zuravle, a UPC vezérigazgatója, Kovács Kálmán és Kovács Nimród, a UPC elnöke
Manuel Cubero, az Európai Kommunikációs Szövetség (ECCA) elnökhelyettese úgy fogalmazott, hogy a kábelkommunikáció súlyának növelése az általa képviselt szövetség célja és ezért szorosan együtt kíván működni az Európai Unió döntéshozóival a tekintetben, hogy az unió versenyképes legyen. A sajtótájékoztatón írták alá az Eurocable Labs és a Cable Labs (USA) stratégiai együttműködési szerződését, amelynek célja, hogy a két szervezet szabályozási és szabvány szinten is együttműködjön.
Kovács Nimród, a UPC közép-európai csoportjának elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a négymillió háztartásból mintegy másfél millióban van kábeles szolgáltatás. Ez a kábelszolgáltatók számára becslések szerint évente 38-40 milliárd forintos bevételt jelent. A UPC közép-európai vezetője szerint Magyarország a kábelszolgáltatást tekintve nem marad el a fejlett nyugati országoktól. Erre példaként a vállalat által nyújtott telefonálási lehetőséget említette.