SG.hu
Kevés az informatikus a hazai közintézményekben
Több mint 13 ezer informatikust foglalkoztatnak a hazai közintézmények, de a szervezetek kétharmadánál egy szakember sincs. A fejlesztéseket a szűkös források mellett a tervezés hiánya is hátráltatja.
A mintegy 16 ezer hazai közintézmény csupán alig több mint harmadánál, mintegy 5600 szervezetnél található belső IT-csapat, vagy áll alkalmazásban legalább egy informatikáért felelős személy. Ez alól a központi költségvetési szegmens jelent kiugró kivételt, itt az informatikai infrastruktúra az intézmények 84 százalékánál megköveteli a belső informatikai munkatárs jelenlétét - állapítják meg a legfrissebb adatok alapján a BellResearch kutatói. Tényleges informatikai osztály, szervezet jellemzően csak a központi költségvetés alá tartozó intézményi körben működik, ahol az IT-csapat átlagos létszáma 7 fő körül alakul; a többi szegmensben mindössze 1-3 munkatársat találunk.
Az elemzésből kitűnik, hogy a szervezetek egészét érintő, komplex IT-projektek fejlesztési prioritásait a költségvetési szféra számára leginkább a felettes intézmények követelményei, valamint az új rendeletek, szabályok határozzák meg. A legtöbb intézmény jellemzően csupán végrehajtó szervként viszonyul e kérdéshez [is], az esetek döntő többségében hiányzik a gazdasági racionalitásra épülő önálló gazdálkodási tudatosság - igaz, az anyagi fedezet is. Olyan gazdasági szempontok, mint a költségmegtakarítás vagy a hatékonyságnövelés, csupán minden harmadik intézmény esetében játszanak szerepet az informatikai beruházások irányainak kijelölésében.
Természetesen az általánosan jellemző tendencia alól is van kivétel. A központi költségvetési szegmensben nagyobb százalékban találhatók olyan intézmények, amelyek hatékonyságjavító és innovációs céllal [is] hajtanak végre IT-fejlesztéseket, ezek mellett a felsőfokú oktatásban találkozhatunk ehhez hasonló szándékokkal. Az ő esetükben a fejlesztésekkor jobban előtérbe kerül az új feladatok kiszolgálása, a hibalehetőségek minimalizálása vagy az intézményi folyamatok automatizálásának igénye, illetve a működési hatékonyság növelése és a törekvés az adatbiztonságra.
A fejlesztések legfőbb akadályát egyértelműen a szűkös gazdasági, anyagi lehetőségek jelentik - állítják a kutatásban megkérdezett döntéshozók. Emellett az intézmények 14-18 százalékánál a szakemberek hiánya, a központi költségvetési intézmények esetében pedig a szervezeti nagyságból adódó rugalmatlanság is jelentősen hátráltatja a beruházásokat. Az említett korlátozó tényezők mellett a fejlesztések elé mindenképpen jelentős akadályt gördíthet az IT-tervezés hiánya. Írásos, részletesen kidolgozott informatikai stratégiája még a központi költségvetési szegmensben is csupán az intézmények 46 százalékának van, a többi szegmensben ez az arány még a 15 százalékot sem éri el. Mindezen tényezők mellett a beruházásokhoz a költségvetési intézmények csak mintegy ötödénél s az e szempontból élen járó központi költségvetési szegmensben is csak az intézmények egyharmadánál kapcsolódnak megtérülési számítások.
A mintegy 16 ezer hazai közintézmény csupán alig több mint harmadánál, mintegy 5600 szervezetnél található belső IT-csapat, vagy áll alkalmazásban legalább egy informatikáért felelős személy. Ez alól a központi költségvetési szegmens jelent kiugró kivételt, itt az informatikai infrastruktúra az intézmények 84 százalékánál megköveteli a belső informatikai munkatárs jelenlétét - állapítják meg a legfrissebb adatok alapján a BellResearch kutatói. Tényleges informatikai osztály, szervezet jellemzően csak a központi költségvetés alá tartozó intézményi körben működik, ahol az IT-csapat átlagos létszáma 7 fő körül alakul; a többi szegmensben mindössze 1-3 munkatársat találunk.
Az elemzésből kitűnik, hogy a szervezetek egészét érintő, komplex IT-projektek fejlesztési prioritásait a költségvetési szféra számára leginkább a felettes intézmények követelményei, valamint az új rendeletek, szabályok határozzák meg. A legtöbb intézmény jellemzően csupán végrehajtó szervként viszonyul e kérdéshez [is], az esetek döntő többségében hiányzik a gazdasági racionalitásra épülő önálló gazdálkodási tudatosság - igaz, az anyagi fedezet is. Olyan gazdasági szempontok, mint a költségmegtakarítás vagy a hatékonyságnövelés, csupán minden harmadik intézmény esetében játszanak szerepet az informatikai beruházások irányainak kijelölésében.
Természetesen az általánosan jellemző tendencia alól is van kivétel. A központi költségvetési szegmensben nagyobb százalékban találhatók olyan intézmények, amelyek hatékonyságjavító és innovációs céllal [is] hajtanak végre IT-fejlesztéseket, ezek mellett a felsőfokú oktatásban találkozhatunk ehhez hasonló szándékokkal. Az ő esetükben a fejlesztésekkor jobban előtérbe kerül az új feladatok kiszolgálása, a hibalehetőségek minimalizálása vagy az intézményi folyamatok automatizálásának igénye, illetve a működési hatékonyság növelése és a törekvés az adatbiztonságra.
A fejlesztések legfőbb akadályát egyértelműen a szűkös gazdasági, anyagi lehetőségek jelentik - állítják a kutatásban megkérdezett döntéshozók. Emellett az intézmények 14-18 százalékánál a szakemberek hiánya, a központi költségvetési intézmények esetében pedig a szervezeti nagyságból adódó rugalmatlanság is jelentősen hátráltatja a beruházásokat. Az említett korlátozó tényezők mellett a fejlesztések elé mindenképpen jelentős akadályt gördíthet az IT-tervezés hiánya. Írásos, részletesen kidolgozott informatikai stratégiája még a központi költségvetési szegmensben is csupán az intézmények 46 százalékának van, a többi szegmensben ez az arány még a 15 százalékot sem éri el. Mindezen tényezők mellett a beruházásokhoz a költségvetési intézmények csak mintegy ötödénél s az e szempontból élen járó központi költségvetési szegmensben is csak az intézmények egyharmadánál kapcsolódnak megtérülési számítások.