A Microsoft-AOL Time Warner megállapodás a nyíltforrású, alternatív böngészők végét jelenti? Veszélyt jelent az Internet nyílt szabványaira nézve, illetve mi lesz vajon a Mozilla projekt sorsa?

A Microsoft 750 millió dollárt fizet az AOL Time Warner részére, hogy az lezárja az ellene folyó, a webböngésző piacon folytatott magatartása miatti antitröszt pert. Az AOL Time Warner a Netscape tulajdonosa, mely ugyan egykor domináns szerepet játszott, ma már csak pár százalékát birtokolja a piacnak, és mivel az együttműködési megállapodás eredményeképpen 7 évig az AOL is az Internet Explorert fogja használni, nincs indok a továbbfejlesztés finanszirozására.

A Netscape a Mosaic kereskedelmi verziójaként kezdte, 1.0-ás változata 1994-ben jelent meg. 1995-ben vált nyilvánossá, és a piac nagy részét uralta. 1998-ra részesedése fele-fele volt az Explorerrel, értéke ekkor 4.3 milliárd dollár körül járt. Az Internetes robbanás után a részvényesek szerint fontossága 8.98 millárd dollárra nőtt, de miután az AOL kezébe került, hanyatlani kezdett. A cég gyakorlatilag alig támogatta fejlesztését, léte pusztán a Microsoft elleni egyik fegyverré vált. 1998-as megvásárlása mára a túlértékelt Internetes lufi miatti számtalan ügylet sorának egyikévé vált. Régen a Netscape egy új kezelőfelület volt, de idővel csak egy alkalmazássá sülyedt a sok közül.

Persze a Microsoft és az AOL-Time Warner közötti kooperáció számos úton jót tehet az internetnek, nyilatkozta Dirk Mueller, a nyíltforrású Konqueror böngésző vezető fejlesztője. "Az együttműködés hasznos lehet, ha azt jelenti hogy a böngészők hasonló tulajdonságokkal fognak bírni, és ha egységesen kezelik a kódokat az nagyban megkönnyiti a mi dolgunkat is." Negatív abban az esetben lehet, amennyiben olyan tartalomszolgáltatási protokollokat és formátumokat alkalmaznak, melyek használata nem lehetséges az alternatív böngészőknél; számtalan plugin például csak Internet Explorerrel működik. "Jelenleg status quo van, a web nagyrésze bármilyen böngészővel látható. Nincs okom azt hinni, hogy csak e miatt a megállapodás miatt ez megváltozzon." Véleménye szerint továbbra is lesz hely az alternatív böngészők számára, mivel az Internet Explorer számos dologra nem alkalmas - pl. nem felel meg a W3C szabványnak, mely többplatformos projektekhez szükséges. "Az Explorerben számtalan hatalmas biztonsági hiba van, köszönhetően az ActiveX scriptelésnek" - tette hozzá.

Habár a megállapodás csökkenti a böngészőpiaci versenyt - ami igy se nagy, mivel az Internet Explorer részesedése már 90% felett van -, azt is jelentheti, hogy a jövőben jóval többen használnak egyéb alternatív megoldásokat, mint az Opera. Az oslói központú Opera Software vezérigazgatója, Jon Vonttzchner véleménye szerint nem tesz jót a versenynek az eggyel kevesebb játékos. "Ez a megállapodás még fontosabbá teszi a mi munkánkat. A Microsoft a Netscape megöléséért fizetett, ez azt jelenti, hogy az AOL kivonul a böngészőpiacról. Szomorúnak tartom a Netscape halálát." Az Opera Mac és Linux platformokon is jelen van, habár Mac részen az Apple nyíltforráson alapuló KHTML kódú Safari böngészője erős konkurenciát támaszt. Vonttzchner közlése szerint nagy figyelmet fordítanak a mobilpiacra is, például ezt alkalmazzák a Sony Ericsson is P800 telefonjában. Ennek ellenére persze az alternatívok évek óta csak vesztenek piaci részesedésükből az Explorer javára.

Kurt Knight, a maces Safari böngésző termékmenedzsere szerint tartalomjegyzék kezelésük, beépített Google keresési lehetoségük révén termékük jobb konkurensuknél, és az Apple közlése szerint gyorsabb is az oldalak renderelése, 16 másodperc az IE 50 másodpercével szemben. A Safari magját a nyíltforrású KDE projekt motorja képezi, és már a béta szoftvert több mint két millióan töltötték le. Jelenleg a böngészők föként az asztali gépeket helyezik előtérbe, és habár a koncentráció erős, az Evolt.org webfejlesztő oldal több mint 100 alternatívát tart nyilván archív szekciójában. Mindig lesznek olyan felhasználók, akik kicsit jobbra, vagy kicsit másra vágynak, az alternatívok főként az IE-ből hiányzó funkciókat preferálják. De ahogy a testreszabás egyre alapvetőbb dologgá válik, egyre kevesebb szerepük marad, ha maguk a főfunkciók - mint a felugró ablakok tiltása, keresési képességek, automata formkitöltés stb. - is variálhatóvá válnak.

Az egyetlen versenyképes szereplő a Mozilla.org webfejlesztő csoport lehet, melyet az AOL-Time Warner is támogat. A Mozillánál több böngészőt fejlesztenek egyszerre, Windowson kivül két GNOME és három Apple variánst. Habár független és nonprofit szervezet, fejlesztőik jelentős százaléka Netscape alkalmazott. Az elemzők véleménye jelentősen eltér szerepük megitélésében, mert ugyan a nyíltforrású böngészők fontos szerepet játszanak például a Linuxos területen, addig a nagyvállalatok nem alkalmazzák azokat.

A böngészőfejlesztések ingyenességük ellenére persze nem csak viszik a pénzt, jelentős összegeket kapnak a cégek a kidolgozott technológiák liszenszelésével, jelenleg elsősorban ez a drótnélküli területre igaz. A terület jóval problémásabb, mint az asztali piac, mivel ott a Mosaic lefektette a szabványokat, amit minden később megjelent böngésző követett, de a mobil platformon mindenkinek más elképzelése van. Az Openwave például technológiájának árát telefononként számlázza az azt beépítő cég felé, de az üzleti sikertelenség miatt a Microsoft már nem ezt a megoldást követi. A Microsoft Pocket Internet Explorer szoftvere nem tartozik a legjobbak közé, szakértők szerint az Opera renderelése jobb, persze ezen a területen még hosszú harc várható, főként azért, mert még kevés a drótnélküli böngészőt használni tudó eszköz.

A böngészők nagyon fontosak vállalati környezetben is, de megbizhatóságuk még mindig alacsony. Teljesen mindegy, hogy Mozillát, Explorert vagy más társukat használjuk, előbb vagy utóbb lesz olyan hibás weblap, amibe beletörik a foguk. Az évek során a Mozilla és a Konqueror szerű projectek profi csoportokká fejlődtek, integrálva a böngésző számtalan komponensét külön-külön fejlesztő csapatokat. De a végeredmény az informatika egyéb területeit nézve még mindig szegényes, egyik alkalmazás sem bír olyan hibamentes felépítéssel, mely számos operációs rendszer vagy adatbázisszoftver sajátja. Ez főként amiatt gond, hogy a böngészők hamar a modern üzleti alkalmazások központjává váltak.

A hőskorban a fejlesztés főként az egyre újabb képességek beépítéséről szólt, havonta jelentek meg újabb és újabb verziók, melyek elődjükhöz képest számtalan új dolgot tudtak. Napjainkban a Mozilla, OmniWeb és más vállalkozások egyértelmű fejlesztési célja a hibajavítás és a problémamegoldás. A nagy formátumháborúk, például a dinamikus HTML terén már mögöttünk vannak, az új dolgok beépítése sokkal inkább elvi vitákat generáló (szükség van e rá, és ha igen, hogyan?) mint technikai kérdés.

De megbizhatóság még igen messze van, így egy rossz Javascript megzavarhatja bármelyiket, és akár az összes megnyitott böngészőablakot becsukhatja. A webes formok korrekt, egységes kezelése sem megoldott, és ezek használata igen gyakori, gondoljunk csak a webes levelezőprogramokra, vagy bármilyen regisztrálást, adatközlést érintő dologra.

A böngészők önazonossága sem egységes, a Mozilla böngésző és levelezőprogram, a Konqueror fájlkezelő, böngésző, PDF nézegető stb., míg az Explorer pusztán böngésző. Ez persze nem lenne baj, ha a fejlesztők eltérő elképzelései termékükről nem akadályozná a teljes piac fejlődését is. A nyomás nagy, a .NET szolgáltatások, a Java alkalmazások és más webes szolgáltató programok révén a szoftverfejlesztés következő bázisa a böngészőtechnológiák lesznek. Idő kérdése, hogy böngészők támogassák a valódi, feladatkritikus alkalmazásokat is. A szolgáltatások hármas egységének egyikénél erősen kilóg a lóláb, mert míg a webszerver és az annak hátterében lévő adatbázis, illetve tartalomszolgáltatás stabilnak mondható, addig az ezeket kezelő kliens, maga a böngésző nem megbizható.

Szerencsére a változás jelei már megjelentek, a Mozilla projekt Phoenix böngészőjének javított teljesítménye és egyszerűbb kódja biztatónak tűnik, és az Opera is lépéseket tett ebbe az irányba. A böngészőháborúnak úgytűnik vége, az Explorernek az új csatákat már új frontokon kell megvivnia, mint a drótnélküli szolgáltatások adaptálása, kikövezve az utat a tenyérgépeken történő netezés előtt. A húzóerőt már nem az új képességek, hanem a szabványokon alapuló technológiák (XML, RDF, stb.) jelentik.