SG.hu·
10 240 processzoros Linux gépet épít a NASA
A NASA zöld utat adott annak projektnek, amelynek célja a világ legnagyobb szuperszámítógépének megépítése. Az óriásgép 512 processzoros SGI Altix gépekből fog összeállni, amelyekből Linux operációs rendszer alatt 20 db fog egy clusterben dolgozni.
A Columbia projekt 10 240 processzoros rendszerét az Advanced Supercomputing Facility kutatói a NASA Ames kutatóközpontban fogják használni, a kaliforniai Moffett Fieldben. A tudósok a Columbiát felszerelések tervezésére, jövőbeli űrmissziók szimulálására és időjárás előrejelzésre fogják használni. A 160 millió dolláros gép egy részét használhatják majd egyéb kormányzati, és oktatási intézmények is - mondta el Bill Thigpen, a Columbia Projekt menedzsere. "Meg kell engedjük más ügynökségeknek is a hozzáférést, mivel ez egy egyedi rendszer lesz."
Ami a Columbiát egyedivé teszi, az lényegében a processzorok száma, amelyeket egyetlen Linux rendszer alá rendelnek. Olyan szuperszámítógépek már vannak, amelyekben több ezer kétprocesszoros node dolgozik, de az Ames rendszere az SGI NUMAlink kapcsoló technológiájával és a ProPack Linux operációs rendszerrel 512 processzoros node-okat fog összekapcsolni, amelyekből mindegyik több mint 1000 GB memória felett rendelkezik.
Jeff Greenwald az SGI-től elmondta, hogy míg ők egyetlen nagy rendszernek építik össze a node-okat, addig más cégek nem szeretnek ennyire nagy gépekben egyesíteni ilyen sok node-ot. Az Altix node-ok Intel Itanium 2 processzoraiból épülnek fel, és várhatóan a teljes 20 node-os rendszer elkészül év végére. Az SGI már használta ezt a technológiát kisebb Altix rendszerek összekötésére, ezek azonban "csak" 3-6 ezer processzorból álltak, ami eltörpül szinte a Columbia Projekt méretei mellett.
A Columbia sok részből álló, megosztott memóriás architektúrája különösen alkalmas a NASA céljaira, mivel rengeteg processzor közötti kommunikációra kerül sor. Ezeknek a sokprocesszoros node-oknak hátránya azonban, hogy ha az 512-ből egyetlen processzor is meghibásodik, az az egész node leállását eredményezi. Az első node-ot - amelyet a Columbia Kalpana Chawla asztronautája után neveztek el - még tavaly ősszel építették meg az Ames kutatói. Azóta két újabb node is elkészült, és a NASA valamint az SGI a következő 5 hónapban a fennmaradó 17-et is összeszerelik.
Az SGI ősszel elkészülő új generációs NUMAlink technológiájával a Columbia akár 2048 processzor számára is megoszthatja ugyanazt a memóriaegységet. A projekthez még Linus Torvalds is gratulált, hogy ilyen nagy rendszert sikerült nekik a Linux operációs rendszerrel működésbe hozni. Eleddig a Linux rendszerek tipikusan kevesebb, 2-8 processzorból álló node-okon futottak. Torvalds szerint 20x512 processzort egyetlen programozható rendszerré varázsolni a Linux segítségével nem kis teljesítmény.
A Columbia projekt 10 240 processzoros rendszerét az Advanced Supercomputing Facility kutatói a NASA Ames kutatóközpontban fogják használni, a kaliforniai Moffett Fieldben. A tudósok a Columbiát felszerelések tervezésére, jövőbeli űrmissziók szimulálására és időjárás előrejelzésre fogják használni. A 160 millió dolláros gép egy részét használhatják majd egyéb kormányzati, és oktatási intézmények is - mondta el Bill Thigpen, a Columbia Projekt menedzsere. "Meg kell engedjük más ügynökségeknek is a hozzáférést, mivel ez egy egyedi rendszer lesz."
Ami a Columbiát egyedivé teszi, az lényegében a processzorok száma, amelyeket egyetlen Linux rendszer alá rendelnek. Olyan szuperszámítógépek már vannak, amelyekben több ezer kétprocesszoros node dolgozik, de az Ames rendszere az SGI NUMAlink kapcsoló technológiájával és a ProPack Linux operációs rendszerrel 512 processzoros node-okat fog összekapcsolni, amelyekből mindegyik több mint 1000 GB memória felett rendelkezik.
Jeff Greenwald az SGI-től elmondta, hogy míg ők egyetlen nagy rendszernek építik össze a node-okat, addig más cégek nem szeretnek ennyire nagy gépekben egyesíteni ilyen sok node-ot. Az Altix node-ok Intel Itanium 2 processzoraiból épülnek fel, és várhatóan a teljes 20 node-os rendszer elkészül év végére. Az SGI már használta ezt a technológiát kisebb Altix rendszerek összekötésére, ezek azonban "csak" 3-6 ezer processzorból álltak, ami eltörpül szinte a Columbia Projekt méretei mellett.
A Columbia sok részből álló, megosztott memóriás architektúrája különösen alkalmas a NASA céljaira, mivel rengeteg processzor közötti kommunikációra kerül sor. Ezeknek a sokprocesszoros node-oknak hátránya azonban, hogy ha az 512-ből egyetlen processzor is meghibásodik, az az egész node leállását eredményezi. Az első node-ot - amelyet a Columbia Kalpana Chawla asztronautája után neveztek el - még tavaly ősszel építették meg az Ames kutatói. Azóta két újabb node is elkészült, és a NASA valamint az SGI a következő 5 hónapban a fennmaradó 17-et is összeszerelik.
Az SGI ősszel elkészülő új generációs NUMAlink technológiájával a Columbia akár 2048 processzor számára is megoszthatja ugyanazt a memóriaegységet. A projekthez még Linus Torvalds is gratulált, hogy ilyen nagy rendszert sikerült nekik a Linux operációs rendszerrel működésbe hozni. Eleddig a Linux rendszerek tipikusan kevesebb, 2-8 processzorból álló node-okon futottak. Torvalds szerint 20x512 processzort egyetlen programozható rendszerré varázsolni a Linux segítségével nem kis teljesítmény.
Vagy fogja is?
