Berta Sándor
Német állami online állásbörze - növekvő költségek
Egyre nagyobb botrány kezd kialakulni az új német állami online állásbörze körül, ugyanis kiderült, hogy a Német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség elszámolta magát és a program egyre többe kerül.
A tervek igen ambíciózusak voltak. Megszületett az ötlet, hogy létre kell hozni a "Virtuális Munkapiac"-ot. A terv kiötlője a Német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) volt. A projekt megvalósítása el is kezdődött, ám egyre nagyobb viharokat kavar egy jelentékeny körülmény. A Focus magazin beszámolójából ugyanis kiderült, hogy bizony a BA elszámolta magát és a program egyre többe kerül. A legújabb belső számítások már 100 millió euróról szólnak.
Csak összehasonlításul: 2004. január 12-én a CDU/CSU-frakció kérdésére adott válaszában a német szövetségi ipari minisztérium képviselője még azt közölte, hogy a költségek csupán elérik majd a 77 millió eurós költséget, de azt nem haladják meg. Ám már ez a 77 milliós összeg is jóval több a korábban eredetileg tervezett 65,5 millió eurónál. Ami azonban a fő gondot okozza és amitől pedig végképp mindenki kezd "kiakadni", hogy a projekt gondozását végző Accenture cég által készített legelső költségbecslések még 35 millió euróról szóltak. Tehát végeredményben már most háromszor annyiba kerül az online állásbörze, mint eredetileg.
A virtuális munkahivatal egyébként egy központi platformból áll majd, ehhez fognak kapcsolódni a különböző hozzáférési jogokkal és lehetőségekkel rendelkező, a munkapiacon jelen lévő csoportok. A rendszer, hasonlóan egy hagyományos internetes keresőhöz (Google, Yahoo stb.), végigkutatja a megadott fogalmak után a vállalatok és szervezetek honlapjait. Amennyiben a keresőrobot állásajánlatot talál, azt felveszi egy listába, amelyet később már például az állásközvetítők is használhatnak majd.
A virtuális állásbörzének mindenesetre az lenne a célja, hogy javítsák az állásközvetítés és az állásokkal kapcsolatos tanácsadások hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét. A munkaadók és a munkavállalók létrehozhatnak hirdetéseket és állást kínáló, illetve kereső ajánlatok között válogathatnak. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerint személyesen lehet a legkönyebben állást találni, az álláskeresők 40 százaléka személyes kapcsolatokon keresztül talál állást, 30 százalékuk a szülők, ismerősök, barátok és rokonok segítségével, és az interneten keresztül az álláskeresők mindössze 1% helyezkedett el.
A tervek igen ambíciózusak voltak. Megszületett az ötlet, hogy létre kell hozni a "Virtuális Munkapiac"-ot. A terv kiötlője a Német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) volt. A projekt megvalósítása el is kezdődött, ám egyre nagyobb viharokat kavar egy jelentékeny körülmény. A Focus magazin beszámolójából ugyanis kiderült, hogy bizony a BA elszámolta magát és a program egyre többe kerül. A legújabb belső számítások már 100 millió euróról szólnak.
Csak összehasonlításul: 2004. január 12-én a CDU/CSU-frakció kérdésére adott válaszában a német szövetségi ipari minisztérium képviselője még azt közölte, hogy a költségek csupán elérik majd a 77 millió eurós költséget, de azt nem haladják meg. Ám már ez a 77 milliós összeg is jóval több a korábban eredetileg tervezett 65,5 millió eurónál. Ami azonban a fő gondot okozza és amitől pedig végképp mindenki kezd "kiakadni", hogy a projekt gondozását végző Accenture cég által készített legelső költségbecslések még 35 millió euróról szóltak. Tehát végeredményben már most háromszor annyiba kerül az online állásbörze, mint eredetileg.
A virtuális munkahivatal egyébként egy központi platformból áll majd, ehhez fognak kapcsolódni a különböző hozzáférési jogokkal és lehetőségekkel rendelkező, a munkapiacon jelen lévő csoportok. A rendszer, hasonlóan egy hagyományos internetes keresőhöz (Google, Yahoo stb.), végigkutatja a megadott fogalmak után a vállalatok és szervezetek honlapjait. Amennyiben a keresőrobot állásajánlatot talál, azt felveszi egy listába, amelyet később már például az állásközvetítők is használhatnak majd.
A virtuális állásbörzének mindenesetre az lenne a célja, hogy javítsák az állásközvetítés és az állásokkal kapcsolatos tanácsadások hatékonyságát és a szolgáltatás minőségét. A munkaadók és a munkavállalók létrehozhatnak hirdetéseket és állást kínáló, illetve kereső ajánlatok között válogathatnak. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerint személyesen lehet a legkönyebben állást találni, az álláskeresők 40 százaléka személyes kapcsolatokon keresztül talál állást, 30 százalékuk a szülők, ismerősök, barátok és rokonok segítségével, és az interneten keresztül az álláskeresők mindössze 1% helyezkedett el.