JohnnyCage
A web, mint elsődleges média
Az emberek az elmúlt években egyre inkább a weboldalak felé kezdtek fordulni, ha friss és átfogó információra volt szükségük. Az iraki háborúval elérkezett az a pont, amikortól a világháló az elsődleges hírforrássá vált a felhasználók millióinak számára.
Az Internet, amelynek középpontjában egyébként is az információ gyors továbbítása, valamint az ismeretek megosztása áll, kialakításából adódóan kiváló eszköz lehet a politikai, közéleti, vagy akár technológiai hírek gyors, pontos, és teljes továbbítására. Ezt az előnyt, vagy akkoriban még inkább csak kiaknázatlan lehetőséget egyes szakértők már az Internet hajnalán, a Világháló rohamos elterjedésének idején, a '90-es években felismerték. Az Internet minden funkcióval, képességgel rendelkezik ahhoz, hogy az ideális információforrássá váljon nem csak a technológia, de a mindennapi események területén is. A '90-es évek legvégéig azonban hiányoztak azon nagysebességű összeköttetési technológiák, amelyek elterjedése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Világháló valóban az elsődleges hírforrássá lépjen elő.
A korszerű digitális eszközök, mint az intelligens-, vagy akár műholdas mobiltelefonok, a PDA kéziszámítógépek, a notebookok, a digitális fényképezőgépek, és digitális videókamerák mind megkönnyítik az információk Internetre való feltöltését, a fejlett szoftverek pedig lehetővé teszik a különféle készülékekről szerzett információk villámgyors megjelenítését a világ szinten bármely pontjáról elérhető weboldalakon keresztül.
A frontvonalban lévő tudósítóknak köszönhetően szinte azonnal tudhatunk az eseményekről
A politikai, és közéleti hírekkel foglalkozó internetes weboldalak jelentősége a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás sorozatot követően hirtelen, óriási mértékben megnőtt. A tragikus esemény mintegy próbatételt jelentett a weboldalak számára, amely során bebizonyosodott, hogy az online híroldalak képesek felvenni a versenyt az olyan rivális hírmédiákkal, mint a televízió, a rádió, vagy a napilapok. A weboldalakra az öngyilkos merényleteket követő órákban, napokban, hetekben óriási nyomás nehezedett, de a híroldalak helytálltak a váratlan megpróbáltatásban, és pontos, friss információval látták el az embereket világszerte.
Szintén jelentős próbatétel volt a hírekkel foglalkozó weboldalak számára a Columbia űrsikló közelmúltbeli tragédiája, amelynek során az emberek figyelme már a Világhálóra összpontosult, ahol a weboldalak látogatói egyedülállóan friss, részletes, és pontos információkat találtak. A weboldalak érdemeit bizonyítja az a tény is, hogy számos televíziócsatorna, rádió, valamint napilap is a Világhálóról gyűjtötte össze hírműsorainak anyagát.
A második Öböl-háborúhoz közeledve, ahogy a konfliktus békés rendezésének reménye egyre inkább csökkent, a weboldalak nem haboztak felkészülni a várhatóan igen jelentős látogatottságbeli növekedésre, miközben egyúttal kibővítették az oldalaikon fellelhető tartalmak körét, és számos háttérinformációt biztosítottak az egyes események mögött rejtőző okok pontos megértéséhez.
A tévéadók csak adásukat megszakítva tudják közölni az olyan katasztrófákat, mint a Columbia robbanása volt. Az űrsikló összerakás alatt áll
Kétségtelen, hogy az amerikai hadsereg számos rendkívül fejlett hadi eszközt bevetett az Irak elleni katonai akcióban, de a helyszíni tudósítók is korábban még soha nem látott technológiai arzenált alkalmaznak. Az iraki háború híreit több, mint 500 helyszíni tudósító igyekszik minél hamarabb, és minél pontosabban eljuttatni a televíziókhoz, újságokhoz, és weboldalakhoz. Sokuk közvetlenül az amerikai és brit csapatokkal halad, és a frontvonalról küld jelentéseket.
A helyszíni tudósítók munkája azonban korántsem lehetne ilyen hatékony, ha nem állna rendelkezésükre számtalan fejlett eletronikai eszköz. Ezek közül a legfontosabbnak talán a kisméretű műholdas mobiltelefonok tekinthetők, amelyek a szóbeli kapcsolattartás mellett a rögzített képek, felvett videók, illetve írott jelentések továbbítására is alkalmasak. A hordozható műholdas adóvevővel, pehelykönnyű digitális kamerával, és videószerkesztő programmal is felszerelt laptoppal rendelkező tudósítók gyakorlatilag bárhonnan képesek élő adásban közvetíteni az eseményeket. Bár a videók gyakran elmosódottak és nem ritkán akadoznak, összeségében mégis lehetővé teszik, hogy az emberek nappalijukból élőben tekinthessenek bele a folyó háborúba.
 Tudósítás egy olajkúttűzről |
A közelmúltban számos olyan műholdas közvetítés is látható volt, amelyben a helyszíni tudósítók lehetőséget biztosítottak a megsérült amerikai katonáknak, hogy hazaüzenjenek hozzátartozóiknak, és tudassák velük, hogy jól vannak. Ezen közvetítések létrejöttében, és a helyszíni hírek továbbításában is kulcsfontosságú szerepet kaptak a különböző, kommunikációs műholdakat üzemeltető társaságok, mint az amerikai Intelsat, vagy a brit Inmarsat Ventures.
A műholdas mobiltelefonok már 1991-ben, az első Öböl-háború idején is léteztek. Ezek a készülékek azonban 40 kg-osak voltak, és csak generátorról, vagy hálózati áramról voltak üzemeltethetők. Mivel az akkori eszközök inkább hordozhatónak nevezhetők, mintsem mobilnak, a helyszíni tudósítók munkája sokkal nehézkesebb volt.
Mint Mark Tyrrell, a BBC Newsgathering részlegének fejlesztési menedzsere elmondta, a technológia óriási fejlődésen ment keresztül az első Öböl-háború óta. - A mai digitális kamerák, laptopok, és műholdas mobiltelefonok óriási előnye a kis méret és tömeg, valamint az akkumulátoros tápellátás, amely lehetővé teszi a tudósítók számára, hogy a hadsereggel együtt mozogva, akár akció közben készítsenek élő közvetítéseket, felvételeket - tette hozzá Tyrrell.
A vezető szerint a videók minősége is javult 1991 óta, mivel a mostani műholdas mobiltelefonok ISDN rendszert alkalmaznak, amely nagyobb adatátviteli sávszélességet tesz lehetővé, mint az analóg telefonvonalak. "Ahogy rácsatlakozol az ISDN hálózatra, máris megkezdheted a fájlok átvitelét, és az audiótömörítési technikákkal stúdióminőségű hang is elérhető" - mondta Tyrrell. A műholdas mobiltelefonok még videókonferenciára is képesek, igaz meglehetősen alacsony kép- és hangminőség mellett.
Balra az Iridium rendszer tartozékaival, jobbra a jóval terjedelmesebb méretű '91-es műholdas felszerelés
"Ha a frontvonalon állva élő tudósítást adhatsz, az teljesen más, mintha politikusok sajtóközleményeire kellene támaszkodnod" - folytatta Tyrrell, aki szerint a rossz minőséget bőven kompenzálja az ilyen tudósítások értéke. Természetesen jó minőségű felvételek továbbítására is van lehetőség a műholdas telefonokon keresztül, de ezesetben egy perc videófelvétel továbbítása akár fél órát is igénybe vehet.
Az iraki háború helyszíni tudósítói elsősorban az Inmarsat telefonjait, illetve a Thuraya hálózatot használják a felvételek, és egyéb információk továbbítására, mert az Iridium műholdas mobiltelefonok, amelyekkel szintén rendelkeznek, sokkal megbízhatatlanabbnak bizonyultak. A technikai eszközök, mint például notebookok legnagyobb ellenségének a homok bizonyult Irakban, ezért a BBC saját tudósítóit a Panasonic ToughBook laptopjaival látta el. Bár a ToughBook modellek kifejezetten kedvezőtlen körülmények közötti használatra készültek, az olyan finom mechanikus eszközöket, mint a USB csatlakozók, a legkisebb piszok is tönkreteheti. Bár a kereskedelmi jellegű weboldalak között csak elenyésző példa volt a megnövekedett forgalomból eredő fennakadásokra, a hozzáférés lelassulására, az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Királyság számos kormányszervezetének weboldala túlterheltté, esetenként elérhetetlenné vált. A Keynote Systems szerint elsősorban az amerikai katonai weboldalak voltak azok, amelyek számára problémát okozott a látogatók számának növekedése. Az amerikai hadsereg központi weboldalának, valamint a tengerészgyalogság oldalainak látogatói jelentősen lelassult letöltéseket tapasztalhattak, a légierő, illetve a haditengerészet oldalai pedig több alkalommal is elérhetetlenek voltak. A hadsereg szerint azonban a fennakadásokat nem közvetlenül saját webszervereinek teljesítőképessége korlátozta, hanem a külső hálózati infrastruktúra túlterheltsége.
"Az Internet jól állja a megnövekedett forgalmat csakúgy, mint a legtöbb weboldal, egyes site-ok azonban komoly nehézségekbe ütköztek" - mondta Eric Siegel, a Keynote vezető internetes tanácsadója.
A ComScore Media Metrix piackutató cég szerint az iraki háború kirobbanását követő első napokban átlagosan mintegy 70 százalékos növekedés volt tapasztalható a népszerűbb híroldalak látogatottságában, de egyes vezető weboldalak, mint a CNN.com, a Foxnews.com, és a CBSNews.com 200 százalék fölötti forgalomnövekedést regisztráltak.
Az Akamai Technologies, amely internetes szerverein keresztül számos ismert weboldal elérését biztosítja, a társaság jelentése szerint korábban soha nem tapasztalt forgalmat regisztrált a háború első napjaiban a Yahoo.com, MSNBC.com, és ABCnews.com weboldalak esetében. A társaság hálózatához kapcsolódó, mintegy ezer weboldal egy héttel a háború kirobbanását megelőzően másodpercenként 290 ezer lapletöltést eredményezett. Ez a szám a háború első napjaiban 469 ezerre emelkedett. Paul Sagan, az Akamai elnöke azonban hangsúlyozta, mindez nem feltételnül jelenti a látogatók számának azonos mértékű növekedését. A vezető szerint az adatok ugyanis sokkal inkább arra utalnak, hogy a felhasználók sűrűn meglátogatták ugyanazon oldalakat.
A Nielsen/Netratings szerint a legnépszerűbb híroldal, a CNN.com oldalait a háború első hetében naponta hozzávetőleg 5 millió felhasználó kereste fel munkahelyi számítógépéről, mintegy 69 százalékos növekedést eredményezve ezzel. A második legnépszerűbb híroldal, az MSNBC.com 65 százalékos növekedéssel napi 3,9 millió munkahelyi látogatót ért el.
A háború megindulását, illetve az első bombák ledobását követően a weboldalak óriási mennyiségű információval igyekeztek kiszolgálni a látogatókat, amelyet gyakran a weboldal szerkezetének jelentős megváltoztatása, illetve az egyéb hírek háttérbe szorítása kísért. Az online híroldalak vezetői szerint az iraki háború a tudósítás szempontjából jelentősen eltér a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás sorozattól, amely utóbbi mindenkit váratlanul ért. Az emberek akkor a hírek hallatán azonnal számítógépeik elé ültek, hogy megtudják mi történt, a híroldalak pedig megpróbáltak eleget tenni a felhasználók elvárásainak. Mivel azonban az iraki háború kirobbanását már jóelőre valószínűsíteni lehetett, a weboldalak ezúttal még időben fel tudtak készülni a látogatók számának hirtelen megnövekedésére. "Szeptember 11-én sokmindent megtanultunk az ilyen helyzetekkel kapcsolatban. A terrortámadás jelentősen megváltoztatta hozzáállásunkat" - mondta Monty Mulling, a CNN Internet Technologies alelnöke hozzátéve, hogy a társaság a tragikus eseményt követően felkészült a jövőbeli, hasonló jelentőségű események kezelésére. "Úgy véljük, kapacitásunk több, mint elegendő. Mindez azonban olyan, mint egy új autó, ami a gyártó szerint 200 km/órával is képes menni. Nem tudhatod biztosan, hogy valóban megy annyival, amíg ki nem próbálod."
A háború minden percét figyelemmel kisérhetjük, munka közben...
A brit Reuters hírügynökség weboldala is előre felkészült a látogatók számának növekedésére. Mint Christopher Gruber, a Reuters.com fejlesztési igazgatója elmondta, a társaság egy - egy extra alkalmazás- és webszervert helyezett üzembe a háborút megelőző napokban. A Reuters az iraki háború alatt egy új szolgáltatást is bevezetett. A társaság adatfolyam-alapú, "Reuters Raw Video: Conflict in Iraq" elnevezésű szolgáltatásának keretében néhány perces, rendszeresen frissített videóösszeállítást tett elérhetővé weboldaláról. A Reuters.com videóletöltéseit biztosító FeedRoom Inc. vezérigazgatója, Jon Klein úgy véli, a videóletöltési lehetőség azért fontos, mert a legtöbb amerikai munkahelyen van szélessávú internetelérés, a katonai akciók döntő többsége pedig munkaidőben zajlik.
A nyolc órás időeltolódás miatt a fontosabb eseményekre rendre az amerikai napilapok lapzártája után kerül sor, televízió pedig a szélessávú internethozzáféréssel ellenben csak kevés munkahelyen van. Szintén jóelőre felkészültek a különböző napilapok online kiadásai, mint a The Washington Post, vagy a New York Times Online, amelyek a nyomtatott hírlapokban megjelenő információkat igyekeznek további írásokkal, képekkel, multimédiás anyagokkal, személyre szabható tartalmakkal, és a legfrissebb fejleményekkel kibővíteni. Hazai lapoknál sincs hiány háborús tudósításokból, a nagyobb lapok, mint Index, Origo, Rtlklub stb. is saját iraki mellékletet indított. Ezek persze főként gyűjtőlapok, ahova minden elérhető információt összegereblyéznek; teljesen természetes, hogy egy magyar lap nem tud versenyezni a brit csapatokat kisérő BBC, vagy az amerikaiakat kisérő tudósítók hadával.
Egyelőre túl korai lenne a második Öböl-háborút az "Internetes háborúnak" nevezni, de aligha vitatható, hogy a Világháló ugyanolyan fontos szerepet kapott a mostani iraki háborúban, mint a rádió a második világháborúban, a televízió a vietnámi háborúban, vagy a kábeltelevíziós hírcsatornák az első Öböl-háborúban. "Az online weboldalak olyan gyorsaságot, részletességet, hátteret, és elérhetőséget tudnak nyújtani az emberek számára, amelyre ezidáig nem volt példa" - mondta Mitch Gelmann, a CNN.com producere.
... és a pihenés órái alatt is
"Kétségtelen, hogy az emberek úgy követik percről percre az eseményeket, mintha odaragasztották volna őket webböngészőjükhöz" - mondta Daniel E. Hess, a ComScore piackutató cég elnökhelyettese.
A fejlett technikai eszközök jelentősen megkönnyítik a helyszíni tudósítók dolgát, akik ezen készülékek birtokában korábban soha nem látott, élő felvételeket tudnak nyújtani a katonai akciókról, az események közvetlen közeléből. A tudósítók által hazaküldött felvételek és információk azonban az online weboldalakon jeleníthetők meg a legegyszerűbben, és legteljesebben. Éppen ezért a vezető hírügynökségek, és hírtelevíziók óriási figyelmet szentelnek saját weboldalaiknak, az emberek pedig egyre inkább a Világháló felé fordulnak, ha információt szeretnének kapni a történtekről.
Az online híroldalak jóval bővebb tájékoztatást tudnak nyújtani, mint akár a televízió, akár a rádió, és a nyomtatott sajtó. A weboldalak látogatói kiválaszthatják az általuk érdekesnek, fontosnak talált híreket, amelyeket a számukra legmegfelelőbb időpontban olvashatnak el, miközben kiegészítő tartalmak egész tárházához férhetnek hozzá, mint például fényképek, korábbi cikkek, háttérinformációk, vagy elemzések. A szélessávú internethozzáférések elterjedésével ráadásul lehetővé vált a videófelvételek letöltése is, így a weboldalak eddigi legnagyobb hátránya eltűnni látszik a televíziós hírműsorokkal szemben.