Hunter
Új hűtési technológia a jövő elektronikáinak
A Purdue Egyetem kutatómérnökei olyan parányi, csendes ventillátort fejlesztenek ki, ami előre és hátra mozogva segíti a jövő laptop gépeinek és egyéb szállítható elektronikus szerkezetek hűtését.
A ketyere egy kis lapát különböző irányokban való mozgatásával vonja el a hőt, ezáltal leginkább a klasszikus kínai legyezőkre emlékeztet. A hagyományos ventillátorok energiaigényének százötvened részére van szüksége, továbbá nem tartalmaz fogaskereket vagy csapágyat, ami súrlódást és hőt állíthatna elő.
Mivel az új ventillátor motorok nélkül üzemel, ezáltal nem termel mágnesességet és elektromágneses "zajt" ami zavarná a számítógépek elektromos áramköreit, mondta Suresh Garimella, a Purdue mechanikai professzora.
Január 15-én adják ki az új ventillátor részletes ismertetését a THERMES 2002 konferencián. A tanulmányt Philipp Bürmann írta, a Purdue egykori hallgatója, aki jelenleg a Drezdai Műszaki Egyetemen tanul, valamint Arvind Raman és a fent említett Garimella professzorok.
Ahogy a jövő számítógép chipjei egyre összetettebbek lesznek, több áramkört zsúfolnak egyre kisebb helyre, ezáltal egyre több hő képződik. Mivel a hőtöbblet csökkenti a chipek teljesítményét, vagy rosszabb esetben károsíthatja a finom áramköröket, így rendkívül fontos szerepet kap az új hűtési technológiák fejlesztése, mondta Garimella. A laptopok és mobil eszközök szűkös belsőtere nem elég nagy a hagyományos ventillátorok számára. A fent említett legyezőszerű hűtőrendszer, mely kényelmesen elfér ezeken a kis helyeken is, bizonyította, hogy lényegesen le tudja csökkenteni egy laptop belső hőjét. Az új technika nem a már megszokottat kívánja leváltani, sokkal inkább kiegészítené azt, mint jelen pillanatban a hűtőbordák.
A lapátokat egy piezoelektromos kerámia anyag mozgatja előre és hátra, mely a lapáthoz csatlakozik. Az elektromosság hatására ez az anyag tágul, ez hozza létre a mozgást egy irányba. A következő lépés, hogy az elektromosság változó irányokból érje, így alakítva ki a legyezőszerű mozgását. Maga a ventillátor lapátja mindössze 100 mikron hosszú lesz, ez egy hajszál vastagságával vetekszik ám a kísérletek szerint 8 Celsius fokkal képes volt csökkenteni egy laptop belső hőmérsékletét. Az ötlet egyáltalán nem új keletű, már a hetvenes években fejlesztettek piezoelektromos ventillátorokat, azonban ezeket túl zajosnak találták akkoriban. A Purdue által kifejlesztett darabok szinte zajtalanok, állítják a kutatók.
Oda kell azonban figyelni a tervezésnél, hogy a kívánt hatást érjék el egy-egy alkalmazásnál. A lapátokhoz parányi piezoelektromos kerámia "foltok" csatlakoznak. Két fontos szempont van, az egyik a kerámia folt vastagsága a lapát vastagságához képest, a másik maga a csatlakozási pont helye. Ezek befolyásolják a mozgást, mekkora levegőáramlást képes előidézni. Egy rosszul megtervezett ventilátor inkább ront a helyzeten. "Ha a gyakorlatban akarják használni, akkor igen sok dolgot meg kell érteni a működésükkel és szabályzásukkal kapcsolatban" - mondta Raman.
Garimella kutatásait egy konzorcium finanszírozza, mely kilenc tagot tömörít, többek közt az Apple Computer, a Nokia kutató központja, a General Electric és a Delphi Delco Electronics Systems áll mögötte.
A ketyere egy kis lapát különböző irányokban való mozgatásával vonja el a hőt, ezáltal leginkább a klasszikus kínai legyezőkre emlékeztet. A hagyományos ventillátorok energiaigényének százötvened részére van szüksége, továbbá nem tartalmaz fogaskereket vagy csapágyat, ami súrlódást és hőt állíthatna elő.
Mivel az új ventillátor motorok nélkül üzemel, ezáltal nem termel mágnesességet és elektromágneses "zajt" ami zavarná a számítógépek elektromos áramköreit, mondta Suresh Garimella, a Purdue mechanikai professzora.
Január 15-én adják ki az új ventillátor részletes ismertetését a THERMES 2002 konferencián. A tanulmányt Philipp Bürmann írta, a Purdue egykori hallgatója, aki jelenleg a Drezdai Műszaki Egyetemen tanul, valamint Arvind Raman és a fent említett Garimella professzorok.
Ahogy a jövő számítógép chipjei egyre összetettebbek lesznek, több áramkört zsúfolnak egyre kisebb helyre, ezáltal egyre több hő képződik. Mivel a hőtöbblet csökkenti a chipek teljesítményét, vagy rosszabb esetben károsíthatja a finom áramköröket, így rendkívül fontos szerepet kap az új hűtési technológiák fejlesztése, mondta Garimella. A laptopok és mobil eszközök szűkös belsőtere nem elég nagy a hagyományos ventillátorok számára. A fent említett legyezőszerű hűtőrendszer, mely kényelmesen elfér ezeken a kis helyeken is, bizonyította, hogy lényegesen le tudja csökkenteni egy laptop belső hőjét. Az új technika nem a már megszokottat kívánja leváltani, sokkal inkább kiegészítené azt, mint jelen pillanatban a hűtőbordák.
A lapátokat egy piezoelektromos kerámia anyag mozgatja előre és hátra, mely a lapáthoz csatlakozik. Az elektromosság hatására ez az anyag tágul, ez hozza létre a mozgást egy irányba. A következő lépés, hogy az elektromosság változó irányokból érje, így alakítva ki a legyezőszerű mozgását. Maga a ventillátor lapátja mindössze 100 mikron hosszú lesz, ez egy hajszál vastagságával vetekszik ám a kísérletek szerint 8 Celsius fokkal képes volt csökkenteni egy laptop belső hőmérsékletét. Az ötlet egyáltalán nem új keletű, már a hetvenes években fejlesztettek piezoelektromos ventillátorokat, azonban ezeket túl zajosnak találták akkoriban. A Purdue által kifejlesztett darabok szinte zajtalanok, állítják a kutatók.
Oda kell azonban figyelni a tervezésnél, hogy a kívánt hatást érjék el egy-egy alkalmazásnál. A lapátokhoz parányi piezoelektromos kerámia "foltok" csatlakoznak. Két fontos szempont van, az egyik a kerámia folt vastagsága a lapát vastagságához képest, a másik maga a csatlakozási pont helye. Ezek befolyásolják a mozgást, mekkora levegőáramlást képes előidézni. Egy rosszul megtervezett ventilátor inkább ront a helyzeten. "Ha a gyakorlatban akarják használni, akkor igen sok dolgot meg kell érteni a működésükkel és szabályzásukkal kapcsolatban" - mondta Raman.
Garimella kutatásait egy konzorcium finanszírozza, mely kilenc tagot tömörít, többek közt az Apple Computer, a Nokia kutató központja, a General Electric és a Delphi Delco Electronics Systems áll mögötte.