SG.hu·
Trump meggyengült, az EU gyorsan adót vetne ki az amerikai technológiai óriásokra

Az Európai Tanács elnöke ki akarja használni Donald Trump meggyengült helyzetét, és azt vizsgálja, hogyan lehetne adót kivetni az amerikai digitális óriásvállalatokra az Európai Unió következő hétéves költségvetésének finanszírozása érdekében. Az adó bevezetésének támogatói szerint a republikánusok közelmúltbeli veresége végre megteremtette a lehetőséget az intézkedésre.
António Costa azt fontolgatja, hogy felkéri a tagállami kormányokat a Google-hoz és a Metához hasonló technológiai vállalatokra kivetett adó támogatására, amellyel növelnék az EU mintegy 2000 milliárd eurós költségvetését, és elősegítenék a végleges összegéről szóló megállapodás megszületését. Az elmúlt években Európában alig mutatkozott hajlandóság egy ilyen adó bevezetésére, mivel tartottak a washingtoni megtorlástól, az azonban, hogy a republikánusok a hónap elején tartott választásokon gyengén szerepeltek, ami úgy tűnik, megnyitotta az utat ennek lehetősége előtt. „A félidős választások eredménye után csökkent annak valószínűsége, hogy a Trump-kormányzat kereskedelmi fenyegetésekkel éljen” - mondta Siegfried Muresan, a jobbközép Európai Néppárt költségvetési tárgyalója.
Costa ma mutatja be a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatának átdolgozott változatát. Arra ösztönzi a vezetőket, hogy még az idei év végéig állapodjanak meg róla, mielőtt a Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban esedékes választások veszélyeztetnék a tárgyalások előrehaladását. A tárgyalásokat eddig elsősorban azoknak az országoknak a vitái jellemezték, amelyek kisebb költségvetést szeretnének, és a védelmi, valamint biztonsági kiadások felé csoportosítanák át a forrásokat, illetve azokét, amelyek szerint a költségvetésnek nagyobbnak kellene lennie, és a hagyományos uniós kiadási prioritásokra, például a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre kellene fordítani.
Costa új uniós adókat, úgynevezett „saját forrásokat” kíván bevezetni, hogy új bevételeket teremtsen, és csökkentse a közösség tagállami befizetésektől való függőségét. Ezen adók egyike a nagy digitális vállalatokat célozhatná, amelyek többsége az Egyesült Államokban működik. Az adó támogatói azzal érvelnek, hogy Trump belföldi politikai meggyengülése a félidős választások után, a meredeken emelkedő infláció és a technológiai vállalatokkal szembeni egyre erősebb ellenérzés miatt kevésbé valószínű, hogy az amerikai kormányzat megtorló intézkedéseket hozna. „Trump mozgásterét korlátozza, hogy a Kongresszus Ukrajna és a nagy technológiai vállalatok ügyében is az ellenkező irányba akar elmozdulni” - mondta egy uniós tisztviselő.
A digitális adó azért vált vonzó lehetőséggé, mert a legtöbb kormány (különösen Németország), ellenezte az Európai Bizottság eredeti tervét, az úgynevezett CORE nevű vállalati adót. Ez az adó egy átalányösszegű befizetést írt volna elő azoknak a vállalatoknak, amelyek bevétele meghaladja a 100 millió eurót, a javaslatot pedig azért bírálták, mert az uniós vállalatokra is terhet rótt volna. E kifogások leküzdése érdekében Costa csapata azt fontolgatja, hogy a mostani tárgyalási dokumentumban a CORE helyett a digitális adót szerepelteti. Jelentős fordulatként Berlin már kedvezőbben viszonyul ehhez az elképzeléshez, noha nyilvánosan még nem állt ki mellette.
Egy másik lehetőség, hogy a tárgyalási dokumentumban nagyrészt változatlanul hagyják a Bizottság javaslatának főbb elemeit, és a jövő heti csúcstalálkozón a vezetők körében próbálják felmérni a digitális adó támogatottságát. „Elég valószínű, hogy ezt a kérdést fel fogják tenni a vezetőknek” - mondta egy, a tárgyalásokat ismerő uniós diplomata. A jövő héten tartandó uniós vezetői csúcstalálkozókon, valamint a december 17-én kezdődő második találkozón a költségvetés lesz a fő napirendi pont. A diplomaták és tisztviselők szerint Costa a ma bemutatandó javaslatában várhatóan általános kiadáscsökkentést indítványoz majd, beleértve a szegényebb régióknak szánt támogatások mérséklését is, miközben a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásokat érintetlenül hagyná.
Az Európai Bizottság becslése szerint a nagy digitális vállalatokra kivetett, bizonyos bevételi forrásokra 3 százalékos kulccsal kivetett adó évente 5 milliárd euró bevételt hozhatna. Friedrich Merz német kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök a múlt héten Dublinban, az észak-európai vezetők találkozóján nyitott utat egy ilyen adó bevezetése előtt. Olaszország, Franciaország és Spanyolország - amelyek saját digitális adóval rendelkeznek - hagyományosan támogatják az uniós szintű megoldást. A támogatók szerint az elképzelés megvalósítható, mivel az Európai Bizottság már 2018-ban javaslatot tett egy digitális adó bevezetésére. Brüsszel félretette a javaslatot, hogy időt biztosítson az OECD-n belüli tárgyalásoknak egy nemzetközi megállapodás elérésére, ám az egyeztetéseket az Egyesült Államok akadályozó magatartása meghiúsította.
A szkeptikus országok - például Írország, amely az amerikai technológiai vállalatok, köztük a Google és a Microsoft európai központjainak ad otthont - ugyanakkor jelezték, hogy elleneznék az adó bevezetését. „Megéri kockáztatni egy kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal mindössze 5 milliárd euró bevételért?” - tette fel a kérdést egy olyan országból származó uniós diplomata, amely elutasítja az elképzelést.
A hét elején Glenn Fogel, a Booking.com vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a digitális adókat és a szigorúbb szabályozást „olyan intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek ártanak az üzletnek és az európai gazdaság jövőjének”. Az uniós vezetők emellett a kriptovalutákkal foglalkozó vállalatokra kivetendő adót is vizsgálják, amelyet technikai szempontból összetettebbnek tartanak. Costa csapata a zárt ajtók mögötti megbeszéléseken jelezte, hogy hosszabb időtávon kész megvizsgálni ezt a lehetőséget.
António Costa azt fontolgatja, hogy felkéri a tagállami kormányokat a Google-hoz és a Metához hasonló technológiai vállalatokra kivetett adó támogatására, amellyel növelnék az EU mintegy 2000 milliárd eurós költségvetését, és elősegítenék a végleges összegéről szóló megállapodás megszületését. Az elmúlt években Európában alig mutatkozott hajlandóság egy ilyen adó bevezetésére, mivel tartottak a washingtoni megtorlástól, az azonban, hogy a republikánusok a hónap elején tartott választásokon gyengén szerepeltek, ami úgy tűnik, megnyitotta az utat ennek lehetősége előtt. „A félidős választások eredménye után csökkent annak valószínűsége, hogy a Trump-kormányzat kereskedelmi fenyegetésekkel éljen” - mondta Siegfried Muresan, a jobbközép Európai Néppárt költségvetési tárgyalója.
Costa ma mutatja be a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatának átdolgozott változatát. Arra ösztönzi a vezetőket, hogy még az idei év végéig állapodjanak meg róla, mielőtt a Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban esedékes választások veszélyeztetnék a tárgyalások előrehaladását. A tárgyalásokat eddig elsősorban azoknak az országoknak a vitái jellemezték, amelyek kisebb költségvetést szeretnének, és a védelmi, valamint biztonsági kiadások felé csoportosítanák át a forrásokat, illetve azokét, amelyek szerint a költségvetésnek nagyobbnak kellene lennie, és a hagyományos uniós kiadási prioritásokra, például a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre kellene fordítani.
Costa új uniós adókat, úgynevezett „saját forrásokat” kíván bevezetni, hogy új bevételeket teremtsen, és csökkentse a közösség tagállami befizetésektől való függőségét. Ezen adók egyike a nagy digitális vállalatokat célozhatná, amelyek többsége az Egyesült Államokban működik. Az adó támogatói azzal érvelnek, hogy Trump belföldi politikai meggyengülése a félidős választások után, a meredeken emelkedő infláció és a technológiai vállalatokkal szembeni egyre erősebb ellenérzés miatt kevésbé valószínű, hogy az amerikai kormányzat megtorló intézkedéseket hozna. „Trump mozgásterét korlátozza, hogy a Kongresszus Ukrajna és a nagy technológiai vállalatok ügyében is az ellenkező irányba akar elmozdulni” - mondta egy uniós tisztviselő.
A digitális adó azért vált vonzó lehetőséggé, mert a legtöbb kormány (különösen Németország), ellenezte az Európai Bizottság eredeti tervét, az úgynevezett CORE nevű vállalati adót. Ez az adó egy átalányösszegű befizetést írt volna elő azoknak a vállalatoknak, amelyek bevétele meghaladja a 100 millió eurót, a javaslatot pedig azért bírálták, mert az uniós vállalatokra is terhet rótt volna. E kifogások leküzdése érdekében Costa csapata azt fontolgatja, hogy a mostani tárgyalási dokumentumban a CORE helyett a digitális adót szerepelteti. Jelentős fordulatként Berlin már kedvezőbben viszonyul ehhez az elképzeléshez, noha nyilvánosan még nem állt ki mellette.
Egy másik lehetőség, hogy a tárgyalási dokumentumban nagyrészt változatlanul hagyják a Bizottság javaslatának főbb elemeit, és a jövő heti csúcstalálkozón a vezetők körében próbálják felmérni a digitális adó támogatottságát. „Elég valószínű, hogy ezt a kérdést fel fogják tenni a vezetőknek” - mondta egy, a tárgyalásokat ismerő uniós diplomata. A jövő héten tartandó uniós vezetői csúcstalálkozókon, valamint a december 17-én kezdődő második találkozón a költségvetés lesz a fő napirendi pont. A diplomaták és tisztviselők szerint Costa a ma bemutatandó javaslatában várhatóan általános kiadáscsökkentést indítványoz majd, beleértve a szegényebb régióknak szánt támogatások mérséklését is, miközben a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásokat érintetlenül hagyná.
Az Európai Bizottság becslése szerint a nagy digitális vállalatokra kivetett, bizonyos bevételi forrásokra 3 százalékos kulccsal kivetett adó évente 5 milliárd euró bevételt hozhatna. Friedrich Merz német kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök a múlt héten Dublinban, az észak-európai vezetők találkozóján nyitott utat egy ilyen adó bevezetése előtt. Olaszország, Franciaország és Spanyolország - amelyek saját digitális adóval rendelkeznek - hagyományosan támogatják az uniós szintű megoldást. A támogatók szerint az elképzelés megvalósítható, mivel az Európai Bizottság már 2018-ban javaslatot tett egy digitális adó bevezetésére. Brüsszel félretette a javaslatot, hogy időt biztosítson az OECD-n belüli tárgyalásoknak egy nemzetközi megállapodás elérésére, ám az egyeztetéseket az Egyesült Államok akadályozó magatartása meghiúsította.
A szkeptikus országok - például Írország, amely az amerikai technológiai vállalatok, köztük a Google és a Microsoft európai központjainak ad otthont - ugyanakkor jelezték, hogy elleneznék az adó bevezetését. „Megéri kockáztatni egy kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal mindössze 5 milliárd euró bevételért?” - tette fel a kérdést egy olyan országból származó uniós diplomata, amely elutasítja az elképzelést.
A hét elején Glenn Fogel, a Booking.com vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a digitális adókat és a szigorúbb szabályozást „olyan intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek ártanak az üzletnek és az európai gazdaság jövőjének”. Az uniós vezetők emellett a kriptovalutákkal foglalkozó vállalatokra kivetendő adót is vizsgálják, amelyet technikai szempontból összetettebbnek tartanak. Costa csapata a zárt ajtók mögötti megbeszéléseken jelezte, hogy hosszabb időtávon kész megvizsgálni ezt a lehetőséget.