SG.hu·
Brüsszel új adóval venné célba az IT-óriásokat
Az Európai Bizottság egy minden nagyvállalatra kiterjedő adót fontolgat, amely több bevételt hozna az EU-nak anélkül, hogy kifejezetten az amerikai technológiai vállalatokat venné célba.
Az Európai Bizottság új módszereken dolgozik, amelyekkel több bevételt szedhetne be olyan technológiai vállalatoktól, mint az Apple, a Meta és a Google, anélkül, hogy kifejezetten ezeket a cégeket venné célba - mondta több, a tárgyalások ismeretével rendelkező tisztviselő, miután Washington megtorlással fenyegette meg azokat az országokat, amelyek digitális szolgáltatási adókat vezetnek be. A tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor az uniós országok a szervezet közös költségvetéséről tárgyalnak, miközben otthon kiadási korlátokkal szembesülnek. Ez új, központilag beszedett adók iránti igényekhez vezet, miközben a multinacionális vállalatok nyereségének megadóztatására irányuló globális erőfeszítések megtorpantak.
Brüsszel egy meglévő javaslat módosítását fontolgatja, amely előírná, hogy minden olyan, az EU-ban működő vállalat, amelynek éves bevétele meghaladja a 100 millió eurót, évente valamekkora átalányadót fizessen A jelenlegi formájában tehát a „Corporate Resource for Europe” (Core) néven ismert javaslat arra kötelezné az EU-ban leányvállalattal rendelkező digitális szolgáltató vállalatokat, hogy fizessék meg az átalányadót, ez egy multinacionális vállalat bevételének viszonylag kis részét érintené. A tisztviselők szerint a Core-javaslatban szereplő küszöbértékek és hozzájárulások úgy történő módosítása, hogy az csak a nagyon nagy vállalatokra vonatkozzon, egyszerre növelné a technológiai vállalatoktól beszedett összeget, és eloszlatná azt az európai kritikát, miszerint a Core számos közepes méretű európai vállalatot sújtana.
Az új adó minden típusú vállalatra kiterjedne, nem csupán a digitális szolgáltatásokra szakosodott cégekre, de a részletek még egyeztetés alatt állnak. „Néhány uniós ország ellenzi a tisztán digitális adót, mert nem akarják felbosszantani az amerikaiakat, és még ennél is többen ellenzik a Core-t” - mondta egy uniós tisztviselő. „A megoldás az, hogy az adót úgy terjesztjük ki, hogy gyakorlatilag minden nagyvállalatot lefedjen.” A Core-adó egyike annak az öt új adónak vagy „saját forrásnak”, amelyek együttesen évente mintegy 60 milliárd eurót hoznának az EU közös költségvetésébe 2028-tól. A küszöbértékek olyan módon való meghatározása, hogy kizárják a közepes méretű vállalkozásokat, valószínűleg azt eredményezné, hogy több ország támogatná az adót. A változtatáshoz mind a 27 uniós országnak bele kellene egyeznie.
Az elmúlt években megtorpantak a nagy digitális szolgáltató vállalatok megadóztatására irányuló globális erőfeszítések. Az OECD által támogatott 2021-es megállapodás, amely arra kötelezte volna a nagy multinacionális vállalatokat, hogy több adót fizessenek azokban az országokban, ahol értékesítéseket generálnak, falakba ütközött Donald Trump amerikai elnök 2024-es újraválasztását követően. Egy uniós tisztviselő a megállapodást lényegében „halottnak” nevezte. Brüsszel felfüggesztette a kontinens egészére kiterjedő digitális szolgáltatási adóról szóló jogszabályt annak érdekében, hogy lehetővé tegye a globális megállapodás végrehajtását, ugyanakkor továbbra is óvatos minden olyan adózási konstrukcióval szemben, amely kifejezetten a digitális vállalatokat venné célba.
A tisztviselők szerint egy ilyen adó valószínűleg nem kapná meg a szükséges támogatást az uniós tagállamoktól az amerikai megtorlástól való félelmek miatt. Az EU Trump újraválasztása óta kényes egyensúlyt próbál fenntartani: továbbra is érvényesíti a mérföldkőnek számító digitális szabályozását, miközben igyekszik elkerülni a Washingtonnal fennálló feszültségek fokozódását. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Ausztria már rendelkezik nemzeti digitális szolgáltatási adóval, és az Egyesült Államok mindegyikükkel szemben vizsgálatot indított, amely akár megtorló kereskedelmi vámok bevezetéséhez is vezethet.
Az Európai Bizottság új módszereken dolgozik, amelyekkel több bevételt szedhetne be olyan technológiai vállalatoktól, mint az Apple, a Meta és a Google, anélkül, hogy kifejezetten ezeket a cégeket venné célba - mondta több, a tárgyalások ismeretével rendelkező tisztviselő, miután Washington megtorlással fenyegette meg azokat az országokat, amelyek digitális szolgáltatási adókat vezetnek be. A tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor az uniós országok a szervezet közös költségvetéséről tárgyalnak, miközben otthon kiadási korlátokkal szembesülnek. Ez új, központilag beszedett adók iránti igényekhez vezet, miközben a multinacionális vállalatok nyereségének megadóztatására irányuló globális erőfeszítések megtorpantak.
Brüsszel egy meglévő javaslat módosítását fontolgatja, amely előírná, hogy minden olyan, az EU-ban működő vállalat, amelynek éves bevétele meghaladja a 100 millió eurót, évente valamekkora átalányadót fizessen A jelenlegi formájában tehát a „Corporate Resource for Europe” (Core) néven ismert javaslat arra kötelezné az EU-ban leányvállalattal rendelkező digitális szolgáltató vállalatokat, hogy fizessék meg az átalányadót, ez egy multinacionális vállalat bevételének viszonylag kis részét érintené. A tisztviselők szerint a Core-javaslatban szereplő küszöbértékek és hozzájárulások úgy történő módosítása, hogy az csak a nagyon nagy vállalatokra vonatkozzon, egyszerre növelné a technológiai vállalatoktól beszedett összeget, és eloszlatná azt az európai kritikát, miszerint a Core számos közepes méretű európai vállalatot sújtana.
Az új adó minden típusú vállalatra kiterjedne, nem csupán a digitális szolgáltatásokra szakosodott cégekre, de a részletek még egyeztetés alatt állnak. „Néhány uniós ország ellenzi a tisztán digitális adót, mert nem akarják felbosszantani az amerikaiakat, és még ennél is többen ellenzik a Core-t” - mondta egy uniós tisztviselő. „A megoldás az, hogy az adót úgy terjesztjük ki, hogy gyakorlatilag minden nagyvállalatot lefedjen.” A Core-adó egyike annak az öt új adónak vagy „saját forrásnak”, amelyek együttesen évente mintegy 60 milliárd eurót hoznának az EU közös költségvetésébe 2028-tól. A küszöbértékek olyan módon való meghatározása, hogy kizárják a közepes méretű vállalkozásokat, valószínűleg azt eredményezné, hogy több ország támogatná az adót. A változtatáshoz mind a 27 uniós országnak bele kellene egyeznie.
Az elmúlt években megtorpantak a nagy digitális szolgáltató vállalatok megadóztatására irányuló globális erőfeszítések. Az OECD által támogatott 2021-es megállapodás, amely arra kötelezte volna a nagy multinacionális vállalatokat, hogy több adót fizessenek azokban az országokban, ahol értékesítéseket generálnak, falakba ütközött Donald Trump amerikai elnök 2024-es újraválasztását követően. Egy uniós tisztviselő a megállapodást lényegében „halottnak” nevezte. Brüsszel felfüggesztette a kontinens egészére kiterjedő digitális szolgáltatási adóról szóló jogszabályt annak érdekében, hogy lehetővé tegye a globális megállapodás végrehajtását, ugyanakkor továbbra is óvatos minden olyan adózási konstrukcióval szemben, amely kifejezetten a digitális vállalatokat venné célba.
A tisztviselők szerint egy ilyen adó valószínűleg nem kapná meg a szükséges támogatást az uniós tagállamoktól az amerikai megtorlástól való félelmek miatt. Az EU Trump újraválasztása óta kényes egyensúlyt próbál fenntartani: továbbra is érvényesíti a mérföldkőnek számító digitális szabályozását, miközben igyekszik elkerülni a Washingtonnal fennálló feszültségek fokozódását. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Ausztria már rendelkezik nemzeti digitális szolgáltatási adóval, és az Egyesült Államok mindegyikükkel szemben vizsgálatot indított, amely akár megtorló kereskedelmi vámok bevezetéséhez is vezethet.