SG.hu·
Az EU rákényszerítette a Microsoftot, hogy megmutassa hogyan csoportosítja át a nyereségét alacsony adózású országokba
A Microsoft most közzétett megfelelőségi jelentése ritka betekintést nyújt abba, hogyan irányítják át a technológiai óriásvállalatok a nyereségüket azokból az országokból, ahol sok alkalmazottjuk dolgozik és jelentős értékesítést bonyolítanak, alacsony adókulcsú adóparadicsomokba, amelyek segítségével dollármilliárdokkal csökkentik adófizetési kötelezettségüket.
A Microsoft nagy valószínűséggel az első jelentős amerikai technológiai vállalat, amely úgynevezett országonkénti pénzügyi jelentést tett közzé annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió új irányelvének. A többi nagyvállalathoz hasonlóan a Microsoft is a leányvállalatok közötti tranzakciókat használja arra, hogy a nyereséget egyik országból a másikba helyezze át, és így csökkentse adóterheit. A jelentés következetes mintázatot tárt fel: magas nyereség az alacsony adókulcsú joghatóságokban, valamint szerény nyereséghányad a magasabb adóterhelésű országokban. A Microsoft jelentése a 2025 júniusában lezárult pénzügyi évre vonatkozóan részletesen ismertette a vállalat értékesítési adatait, adófizetési kötelezettségeit és alkalmazotti létszámát több tucat országban, elsősorban Európában.
A jelentés olykor egészen abszurd eredményeket mutat. A Microsoft közlése szerint adózás előtti eredményének csaknem 40 százalékát az adózási szempontból kedvező Írországban termelte meg, miközben globális munkaerejének mindössze körülbelül 3 százalékát foglalkoztatta ott. A magasabb adóterhelésű Németországban - Európa legnagyobb gazdaságában - a vállalat saját adatai szerint globális nyereségének alig több mint fél százalékát érte el. A Microsoft szerint Írországot nem számítva Európában a világméretű adózás előtti eredményének kevesebb mint 2 százaléka keletkezett.
A Microsoft a jelentést kísérő blogbejegyzésében azt írta, hogy minden olyan országban betartja a jogszabályokat, ahol működik, ugyanakkor a jelentéstételi szabványok bizonyos eltéréseket okoznak az egyes országok között. „A Microsoft elkötelezett egy olyan adózási struktúra mellett, amely tükrözi, hogy hol dolgoznak az embereink, hol fektetünk be, valamint hol találhatók a vállalat funkciói, eszközei és kockázatai” - írta Jeff Bullwinkel, a Microsoft európai vezető jogásza. Bullwinkel szerint a Microsoft adatközpontokba irányuló tőkebefektetései, vállalati munkahelyei és a helyi partnerekkel végzett tevékenységei szintén fontos befektetések a helyi gazdaságok számára. „Az adófizetés a hozzájárulás egyik fontos mutatója, de nem az egyetlen” - írta.
Az Egyesült Államok adóhatósága, az Internal Revenue Service vitatja a Microsoft által alkalmazott nyereségátcsoportosítási tranzakciókat, és közel 29 milliárd dollárnyi utólagos adó megfizetését követeli. A vállalat közölte, hogy nem ért egyet az adóhatóság álláspontjával, és egy értékpapírpiaci bejelentésében kijelentette, hogy „határozottan vitatni fogja” a javasolt adóköveteléseket. A Microsoft közölte, hogy írországi jelenlétét több mint négy évtized alatt építette ki, és az ország mára a vállalat első számú regionális központjává vált. Körülbelül 6600 embert foglalkoztat ott, többet, mint Európa bármely más országában.
A több mint egy évtizeddel ezelőtti globális pénzügyi válság után, amikor az európai országok alapvető közszolgáltatásokat voltak kénytelenek visszafogni, a kormányok figyelme a nagyvállalatok - köztük a Google, az Apple, a Starbucks, az Amazon és a Facebook - által alkalmazott adóelkerülési gyakorlatokra irányult. Az Európai Parlament az országonkénti jelentések bevezetését azért javasolta, hogy növelje „az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hol fizetik meg adóikat” - mondta Iban García del Blanco spanyol európai parlamenti képviselő, az irányelv egyik vezető tárgyalója. Ezek a jelentések lehetővé teszik a nyilvánosság számára, hogy betekintést nyerjen a vállalatok tényleges gazdasági tevékenységébe, amely jelentősen eltérhet attól, hogy adózási szempontból hol állítják, hogy nyereségük keletkezik.
Az Európai Parlament 2021-ben fogadta el az irányelvet, amely most lépett hatályba. A Microsoft jelentése azt mutatja, hogy az adóparadicsomok visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére a vállalatok továbbra is képesek „nyereségüket alacsony adókulcsú joghatóságokba áthelyezni anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a tényleges gazdasági tevékenység is odakerülne” - mondta Reuven Avi-Yonah, a Michigani Egyetem adójogi professzora. A Microsoft évek óta azt közli, hogy nyereségének aránytalanul nagy részét Írországban könyveli el, amelynek rugalmas adószabályai lehetővé tették olyan nagyvállalatok számára is, mint a Google, a Facebook vagy a PepsiCo, hogy milliárd dollárnyi adófizetést kerüljenek el azzal, hogy jövedelmüket olyan szigetországi adóparadicsomokba irányították át, mint Bermuda vagy a Kajmán-szigetek.
A 2025-ös pénzügyi évben a Microsoft Írországban 24 százalékos nyereséghányadról számolt be, miközben valamivel több mint 14 százalékos adókulcsot fizetett. Luxemburgban a vállalat 142 százalékos nyereséghányadot és mindössze 3 százalékos adókulcsot tüntetett fel. A cég szerint ebben az apró országban 283 millió dollár adózás előtti nyereséget ért el, miközben csupán 34 alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel szemben több legfontosabb piacán, ahol az adókulcs meghaladja a 25 százalékot, rendkívül alacsony nyereséghányadot jelentett. Németországban, Franciaországban és Olaszországban a vállalat egy számjegyű, esetenként alig 5 százalékos nyereséghányadot vallott be. A jelentés ugyanakkor továbbra is csak részleges képet adott, mivel az Egyesült Államokat más országokkal összevontan kezelte.
Az elmúlt 13 évben a nemzetközi szabályozó hatóságok igyekeztek visszaszorítani azt a gyakorlatot, hogy a nagyvállalatok nyereségüket adóparadicsomokba helyezik át, és több mint száz ország fogadott el jogszabályokat a minimális társasági adó bevezetéséről. A Trump-kormányzat azonban idén megállapodást kötött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, amely gyakorlatilag mentesíti az amerikai vállalatokat e szigorítások jelentős része alól. Ennek eredményeként az amerikai vállalatok tavaly legalább 40 milliárd dollárnyi adófizetést kerültek el azzal, hogy nyereségüket adóparadicsomokban parkoltatták.
A Microsoft nagy valószínűséggel az első jelentős amerikai technológiai vállalat, amely úgynevezett országonkénti pénzügyi jelentést tett közzé annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió új irányelvének. A többi nagyvállalathoz hasonlóan a Microsoft is a leányvállalatok közötti tranzakciókat használja arra, hogy a nyereséget egyik országból a másikba helyezze át, és így csökkentse adóterheit. A jelentés következetes mintázatot tárt fel: magas nyereség az alacsony adókulcsú joghatóságokban, valamint szerény nyereséghányad a magasabb adóterhelésű országokban. A Microsoft jelentése a 2025 júniusában lezárult pénzügyi évre vonatkozóan részletesen ismertette a vállalat értékesítési adatait, adófizetési kötelezettségeit és alkalmazotti létszámát több tucat országban, elsősorban Európában.
A jelentés olykor egészen abszurd eredményeket mutat. A Microsoft közlése szerint adózás előtti eredményének csaknem 40 százalékát az adózási szempontból kedvező Írországban termelte meg, miközben globális munkaerejének mindössze körülbelül 3 százalékát foglalkoztatta ott. A magasabb adóterhelésű Németországban - Európa legnagyobb gazdaságában - a vállalat saját adatai szerint globális nyereségének alig több mint fél százalékát érte el. A Microsoft szerint Írországot nem számítva Európában a világméretű adózás előtti eredményének kevesebb mint 2 százaléka keletkezett.
A Microsoft a jelentést kísérő blogbejegyzésében azt írta, hogy minden olyan országban betartja a jogszabályokat, ahol működik, ugyanakkor a jelentéstételi szabványok bizonyos eltéréseket okoznak az egyes országok között. „A Microsoft elkötelezett egy olyan adózási struktúra mellett, amely tükrözi, hogy hol dolgoznak az embereink, hol fektetünk be, valamint hol találhatók a vállalat funkciói, eszközei és kockázatai” - írta Jeff Bullwinkel, a Microsoft európai vezető jogásza. Bullwinkel szerint a Microsoft adatközpontokba irányuló tőkebefektetései, vállalati munkahelyei és a helyi partnerekkel végzett tevékenységei szintén fontos befektetések a helyi gazdaságok számára. „Az adófizetés a hozzájárulás egyik fontos mutatója, de nem az egyetlen” - írta.
Az Egyesült Államok adóhatósága, az Internal Revenue Service vitatja a Microsoft által alkalmazott nyereségátcsoportosítási tranzakciókat, és közel 29 milliárd dollárnyi utólagos adó megfizetését követeli. A vállalat közölte, hogy nem ért egyet az adóhatóság álláspontjával, és egy értékpapírpiaci bejelentésében kijelentette, hogy „határozottan vitatni fogja” a javasolt adóköveteléseket. A Microsoft közölte, hogy írországi jelenlétét több mint négy évtized alatt építette ki, és az ország mára a vállalat első számú regionális központjává vált. Körülbelül 6600 embert foglalkoztat ott, többet, mint Európa bármely más országában.
A több mint egy évtizeddel ezelőtti globális pénzügyi válság után, amikor az európai országok alapvető közszolgáltatásokat voltak kénytelenek visszafogni, a kormányok figyelme a nagyvállalatok - köztük a Google, az Apple, a Starbucks, az Amazon és a Facebook - által alkalmazott adóelkerülési gyakorlatokra irányult. Az Európai Parlament az országonkénti jelentések bevezetését azért javasolta, hogy növelje „az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok hol fizetik meg adóikat” - mondta Iban García del Blanco spanyol európai parlamenti képviselő, az irányelv egyik vezető tárgyalója. Ezek a jelentések lehetővé teszik a nyilvánosság számára, hogy betekintést nyerjen a vállalatok tényleges gazdasági tevékenységébe, amely jelentősen eltérhet attól, hogy adózási szempontból hol állítják, hogy nyereségük keletkezik.
Az Európai Parlament 2021-ben fogadta el az irányelvet, amely most lépett hatályba. A Microsoft jelentése azt mutatja, hogy az adóparadicsomok visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére a vállalatok továbbra is képesek „nyereségüket alacsony adókulcsú joghatóságokba áthelyezni anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a tényleges gazdasági tevékenység is odakerülne” - mondta Reuven Avi-Yonah, a Michigani Egyetem adójogi professzora. A Microsoft évek óta azt közli, hogy nyereségének aránytalanul nagy részét Írországban könyveli el, amelynek rugalmas adószabályai lehetővé tették olyan nagyvállalatok számára is, mint a Google, a Facebook vagy a PepsiCo, hogy milliárd dollárnyi adófizetést kerüljenek el azzal, hogy jövedelmüket olyan szigetországi adóparadicsomokba irányították át, mint Bermuda vagy a Kajmán-szigetek.
A 2025-ös pénzügyi évben a Microsoft Írországban 24 százalékos nyereséghányadról számolt be, miközben valamivel több mint 14 százalékos adókulcsot fizetett. Luxemburgban a vállalat 142 százalékos nyereséghányadot és mindössze 3 százalékos adókulcsot tüntetett fel. A cég szerint ebben az apró országban 283 millió dollár adózás előtti nyereséget ért el, miközben csupán 34 alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel szemben több legfontosabb piacán, ahol az adókulcs meghaladja a 25 százalékot, rendkívül alacsony nyereséghányadot jelentett. Németországban, Franciaországban és Olaszországban a vállalat egy számjegyű, esetenként alig 5 százalékos nyereséghányadot vallott be. A jelentés ugyanakkor továbbra is csak részleges képet adott, mivel az Egyesült Államokat más országokkal összevontan kezelte.
Az elmúlt 13 évben a nemzetközi szabályozó hatóságok igyekeztek visszaszorítani azt a gyakorlatot, hogy a nagyvállalatok nyereségüket adóparadicsomokba helyezik át, és több mint száz ország fogadott el jogszabályokat a minimális társasági adó bevezetéséről. A Trump-kormányzat azonban idén megállapodást kötött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, amely gyakorlatilag mentesíti az amerikai vállalatokat e szigorítások jelentős része alól. Ennek eredményeként az amerikai vállalatok tavaly legalább 40 milliárd dollárnyi adófizetést kerültek el azzal, hogy nyereségüket adóparadicsomokban parkoltatták.