SG.hu·
Az EU hadat üzen az online kereskedelem visszásságainak
Az Európai Unió olyan új szabályokat javasol, amelyek alapján megbírságolhatják azokat a vállalatokat, amelyek manipulatív online módszerekkel, például „dinamikus árazással” és „függőséget kialakító dizájnnal” próbálják vásárlásra ösztönözni a fogyasztókat, illetve rávenni őket arra, hogy többet fizessenek.
Az Európai Bizottság ismertetett egy új jogszabályt, amely azoknak a gyakorlatoknak a széles körét veszi célba, amelyeket a weboldalak az elmúlt húsz évben alkalmaztak annak érdekében, hogy minél több pénzt keressenek a fogyasztókon. A digitális méltányosságról szóló törvény (Digital Fairness Act, DFA) az Európai Unió válasza arra a szélesebb körű szabályozási tendenciára, amelynek keretében a fogyasztóvédelmi hatóságok igyekeznek visszaszorítani a bosszantó és kizsákmányoló üzleti gyakorlatokat. Ezek közé tartozik a dinamikus árazás, amely a kereslet függvényében változtatja például a jegyárakat, az előfizetések lemondását megnehezítő, körülményes eljárások alkalmazása, valamint az, hogy az ügyfélszolgálati feladatokat szinte teljes egészében automatizált rendszerekre bízzák.
A DFA-ról készült tervezet szerint az Európai Bizottság azokat a különböző szempontokat kívánja szabályozni, amelyek meghatározzák, hogyan alakítják ki a vállalkozások az online felületeiket, milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és milyen feltételek mellett lépnek kapcsolatba a fogyasztókkal az interneten. „Európának nem szabad elfogadnia egy olyan digitális gazdaságot, amelyben a nyereség az emberek kiszolgáltatottságának kihasználásától függ” - jelentette ki Laura Ballarín Cereza spanyol szocialista képviselő, aki az európai technológiai jogalkotás egyik meghatározó szereplője.
Az iparág vezető szereplői már azóta tiltakoznak az esetleges új szabályozási keretrendszer ellen, hogy az uniós végrehajtó testület 2022-ben elkezdte mérlegelni a fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálatát. Álláspontjuk szerint a jelenlegi fogyasztóvédelmi és digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok már most is lefedik ezeket a gyakorlatokat. „Ahol a meglévő szabályok már lefednek egy adott gyakorlatot, ott azt nem kellene másodszor is szabályozni vagy szankcionálni” - mondta Ben Brake, a DOT Europe technológiai lobbiszervezet főigazgatója. A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint azonban a jelenlegi szabályozás nem kellően egyértelmű, ráadásul egyes rendelkezései még 2005-ből származnak. Állításuk szerint számos tisztességtelen tervezési gyakorlat továbbra is széles körben elterjedt.
A Bizottság a globális éves árbevétel akár 6 százalékát elérő bírságot is kiszabhatna azokra a vállalatokra, amelyek megsértik az új jogszabályt. Ezek a szankciók hasonlóak lennének a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) alapján kiszabható bírságokhoz. A DSA az EU platformokra vonatkozó szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a nagy technológiai vállalatokat abban, hogy platformjaikon keresztül rendszerszintű, az egész társadalmat érintő károkat idézzenek elő, legyen szó akár a választások befolyásolásáról, akár arról, hogy a kiskorúakat távol tartsák az erőszakos tartalmaktól. Az új jogszabály ezzel szemben minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amely online szolgáltatásokat kínál az uniós fogyasztóknak.
A DFA betiltaná a megtévesztő, úgynevezett „sötét mintázatok” (dark patterns) alkalmazását. Ezek olyan tervezési megoldások, amelyek különféle trükkökkel manipulálják a fogyasztókat. Ilyen például, amikor feltűnő színű, kiemelt helyen elhelyezett gombokkal próbálják rávenni a vásárlókat valamely termék megvásárlására. A jogszabály emellett a kiszolgáltatott fogyasztókat, köztük a kiskorúakat célzó, személyre szabott árazás betiltását is célul tűzi ki. A törvény a dinamikus árazás gyakorlatát is célba veszi. Ez azt jelenti, hogy az eladó olyan körülmények alapján módosítja az árat, mint például a kereslet vagy a felhasználó tartózkodási helye. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a koncertjegyek és a repülőjegyek értékesítése során. A javasolt jogszabály előírná, hogy a vállalkozásoknak átláthatóan kell tájékoztatniuk a vásárlókat, ha olyan terméket vásárolnak, amelynek ára változhat.
A DFA a „ügynöki kereskedelemhez” (agentic commerce) kapcsolódó fogyasztói jogokat is szabályozná. Erről akkor beszélünk, amikor mesterséges intelligencián alapuló ügynököket használnak termékek felkutatására és a vásárlási folyamat lebonyolítására. A konzervatív, szocialista és liberális képviselőcsoportok négy képviselője úgy véli, hogy az erre vonatkozó követelmény nem megy elég messzire. Álláspontjuk szerint a DFA-nak teljes egészében be kellene tiltania a dinamikus árazást a kulturális és sportesemények esetében.
Az előfizetéses szolgáltatásokat kínáló eladóknak egyszerűen használható lemondási lehetőséget kell biztosítaniuk. Ez a New York államban bevezetett, „kattintással történő lemondásra” (click to cancel) vonatkozó szabályokra emlékeztet. Az új uniós előírások azt is megkövetelnék, hogy az értékesítés utáni ügyfélszolgálati támogatás során emberi ügyintéző is elérhető legyen. A szabályozás első alkalommal az online játékok bizonyos sajátos vonatkozásaival is foglalkozik. Ezek közé tartozik azoknak a videojátékoknak a betiltása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek fizetéssel érjenek el sikereket, illetve haladjanak előre a játékban.
A DFA az online platformok úgynevezett „függőséget kialakító tervezési megoldásainak” (addictive design) visszaszorítására is törekszik. Ezek a gyakorlatok Európában már korábban is hatósági fellépés tárgyát képezték, az Egyesült Államokban pedig kiskorúakat érintő ügyekben indultak miattuk bírósági eljárások. Az új fogyasztóvédelmi szabályok azonban a felnőttekre is vonatkoznának: az online platformoknak lehetőséget kellene biztosítaniuk arra, hogy a felhasználók kikapcsolhassák az olyan függőséget kialakító funkciókat, mint például az automatikus lejátszás.
A spanyol Ballarín Cereza szerint ez sem elegendő, mivel úgy véli, hogy a felhasználóknak alapértelmezés szerint ki kellene maradniuk ezekből a funkciókból. „Miért kellene a fogyasztóknak viselniük a felelősséget, amikor a vállalatok szándékosan úgy tervezik meg ezeket a függőséget kialakító mechanizmusokat, hogy azok manipulálják az embereket? A fogyasztói felelősség helyett a vállalati felelősségre kell helyeznünk a hangsúlyt: a biztonságnak és a méltányosságnak alapértelmezettnek kell lennie, nem pedig választható lehetőségnek” - mondta.
Az Európai Bizottság ismertetett egy új jogszabályt, amely azoknak a gyakorlatoknak a széles körét veszi célba, amelyeket a weboldalak az elmúlt húsz évben alkalmaztak annak érdekében, hogy minél több pénzt keressenek a fogyasztókon. A digitális méltányosságról szóló törvény (Digital Fairness Act, DFA) az Európai Unió válasza arra a szélesebb körű szabályozási tendenciára, amelynek keretében a fogyasztóvédelmi hatóságok igyekeznek visszaszorítani a bosszantó és kizsákmányoló üzleti gyakorlatokat. Ezek közé tartozik a dinamikus árazás, amely a kereslet függvényében változtatja például a jegyárakat, az előfizetések lemondását megnehezítő, körülményes eljárások alkalmazása, valamint az, hogy az ügyfélszolgálati feladatokat szinte teljes egészében automatizált rendszerekre bízzák.
A DFA-ról készült tervezet szerint az Európai Bizottság azokat a különböző szempontokat kívánja szabályozni, amelyek meghatározzák, hogyan alakítják ki a vállalkozások az online felületeiket, milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és milyen feltételek mellett lépnek kapcsolatba a fogyasztókkal az interneten. „Európának nem szabad elfogadnia egy olyan digitális gazdaságot, amelyben a nyereség az emberek kiszolgáltatottságának kihasználásától függ” - jelentette ki Laura Ballarín Cereza spanyol szocialista képviselő, aki az európai technológiai jogalkotás egyik meghatározó szereplője.
Az iparág vezető szereplői már azóta tiltakoznak az esetleges új szabályozási keretrendszer ellen, hogy az uniós végrehajtó testület 2022-ben elkezdte mérlegelni a fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálatát. Álláspontjuk szerint a jelenlegi fogyasztóvédelmi és digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok már most is lefedik ezeket a gyakorlatokat. „Ahol a meglévő szabályok már lefednek egy adott gyakorlatot, ott azt nem kellene másodszor is szabályozni vagy szankcionálni” - mondta Ben Brake, a DOT Europe technológiai lobbiszervezet főigazgatója. A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint azonban a jelenlegi szabályozás nem kellően egyértelmű, ráadásul egyes rendelkezései még 2005-ből származnak. Állításuk szerint számos tisztességtelen tervezési gyakorlat továbbra is széles körben elterjedt.
A Bizottság a globális éves árbevétel akár 6 százalékát elérő bírságot is kiszabhatna azokra a vállalatokra, amelyek megsértik az új jogszabályt. Ezek a szankciók hasonlóak lennének a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) alapján kiszabható bírságokhoz. A DSA az EU platformokra vonatkozó szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a nagy technológiai vállalatokat abban, hogy platformjaikon keresztül rendszerszintű, az egész társadalmat érintő károkat idézzenek elő, legyen szó akár a választások befolyásolásáról, akár arról, hogy a kiskorúakat távol tartsák az erőszakos tartalmaktól. Az új jogszabály ezzel szemben minden olyan vállalkozásra vonatkozna, amely online szolgáltatásokat kínál az uniós fogyasztóknak.
A DFA betiltaná a megtévesztő, úgynevezett „sötét mintázatok” (dark patterns) alkalmazását. Ezek olyan tervezési megoldások, amelyek különféle trükkökkel manipulálják a fogyasztókat. Ilyen például, amikor feltűnő színű, kiemelt helyen elhelyezett gombokkal próbálják rávenni a vásárlókat valamely termék megvásárlására. A jogszabály emellett a kiszolgáltatott fogyasztókat, köztük a kiskorúakat célzó, személyre szabott árazás betiltását is célul tűzi ki. A törvény a dinamikus árazás gyakorlatát is célba veszi. Ez azt jelenti, hogy az eladó olyan körülmények alapján módosítja az árat, mint például a kereslet vagy a felhasználó tartózkodási helye. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a koncertjegyek és a repülőjegyek értékesítése során. A javasolt jogszabály előírná, hogy a vállalkozásoknak átláthatóan kell tájékoztatniuk a vásárlókat, ha olyan terméket vásárolnak, amelynek ára változhat.
A DFA a „ügynöki kereskedelemhez” (agentic commerce) kapcsolódó fogyasztói jogokat is szabályozná. Erről akkor beszélünk, amikor mesterséges intelligencián alapuló ügynököket használnak termékek felkutatására és a vásárlási folyamat lebonyolítására. A konzervatív, szocialista és liberális képviselőcsoportok négy képviselője úgy véli, hogy az erre vonatkozó követelmény nem megy elég messzire. Álláspontjuk szerint a DFA-nak teljes egészében be kellene tiltania a dinamikus árazást a kulturális és sportesemények esetében.
Az előfizetéses szolgáltatásokat kínáló eladóknak egyszerűen használható lemondási lehetőséget kell biztosítaniuk. Ez a New York államban bevezetett, „kattintással történő lemondásra” (click to cancel) vonatkozó szabályokra emlékeztet. Az új uniós előírások azt is megkövetelnék, hogy az értékesítés utáni ügyfélszolgálati támogatás során emberi ügyintéző is elérhető legyen. A szabályozás első alkalommal az online játékok bizonyos sajátos vonatkozásaival is foglalkozik. Ezek közé tartozik azoknak a videojátékoknak a betiltása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek fizetéssel érjenek el sikereket, illetve haladjanak előre a játékban.
A DFA az online platformok úgynevezett „függőséget kialakító tervezési megoldásainak” (addictive design) visszaszorítására is törekszik. Ezek a gyakorlatok Európában már korábban is hatósági fellépés tárgyát képezték, az Egyesült Államokban pedig kiskorúakat érintő ügyekben indultak miattuk bírósági eljárások. Az új fogyasztóvédelmi szabályok azonban a felnőttekre is vonatkoznának: az online platformoknak lehetőséget kellene biztosítaniuk arra, hogy a felhasználók kikapcsolhassák az olyan függőséget kialakító funkciókat, mint például az automatikus lejátszás.
A spanyol Ballarín Cereza szerint ez sem elegendő, mivel úgy véli, hogy a felhasználóknak alapértelmezés szerint ki kellene maradniuk ezekből a funkciókból. „Miért kellene a fogyasztóknak viselniük a felelősséget, amikor a vállalatok szándékosan úgy tervezik meg ezeket a függőséget kialakító mechanizmusokat, hogy azok manipulálják az embereket? A fogyasztói felelősség helyett a vállalati felelősségre kell helyeznünk a hangsúlyt: a biztonságnak és a méltányosságnak alapértelmezettnek kell lennie, nem pedig választható lehetőségnek” - mondta.