SG.hu·
Újra előveszi a hibrid meghajtók ötletét a Seagate

A FireCuda Forge egy korábbi ötletet elevenít fel, a hozzá kapcsolódó, jól ismert kérdésekkel együtt.
A Seagate bejelentette új, FireCuda Forge nevű tárolómeghajtó-családjának piacra dobását. Az új meghajtók a hagyományos, forgó mágneslemezes merevlemezek (HDD) nagy kapacitását ötvözik a felhasználó által biztosított szilárdtest-meghajtó (SSD) sebességével és gyors válaszidejével. Az új hibrid tárolási megoldás a Seagate első olyan terméke, amelyet az új Alkemi intelligens tárolóplatform működtet és kezel.
A FireCuda Forge már most megvásárolható a Seagate webáruházában, és kétféle HDD-konfigurációban érhető el: a 8 TB-os változat ára 699 dollár, a 20 TB-osé pedig 899 dollár. Egyik kiszerelés sem tartalmazza azonban a szükséges SSD-t. A felhasználóknak kell saját SSD-ről gondoskodniuk, melyeknek ráadásul bizonyos műszaki megkötéseknek is meg kell felelniük. A FireCuda Forge PCIe Gen3 vagy újabb szabványú M.2 2280 NVMe-meghajtókkal kompatibilis. A támogatott NVMe-meghajtók maximális kapacitása 1 TB, vagyis a hibrid rendszer „gyors” oldalán legfeljebb ennyi tárhely áll majd rendelkezésre. Az NVMe-meghajtónak legalább 2400 MB/s olvasási és 2000 MB/s írási sebességet kell biztosítania, a Seagate pedig DRAM-gyorsítótárral rendelkező egység használatát ajánlja. A vállalat a két meghajtóból álló rendszer együttes teljesítményére 2500 MB/s olvasási és 2000 MB/s írási sebességet ad meg. Az eszköz USB4-csatlakozással rendelkezik, és támogatja a Windows 11, valamint a macOS 26 vagy újabb verzióit.
Miután az évtized elején a tárolóeszközök terabájtonkénti ára történelmi mélypontra süllyedt, az MI-boom hatására az árak meredeken emelkedni kezdtek. Egyes szilárdtest-meghajtók ma már két-háromszor annyiba kerülnek, mint korábbi történelmi mélypontjuk idején. És nem csak az SSD-k ára emelkedett, a mechanikus merevlemezek sem maradtak ki a drágulásból.
A hibrid meghajtók az 2010-es évek elejétől közepéig tartó fénykoruk után nagyrészt kimentek a divatból. Az akkori ígéret lényegében ugyanaz volt, mint amit a Seagate most kínál. Egy nagy kapacitású HDD-t egy kisebb SSD-vel kombinálnak, majd a felhasználó egyetlen közös tárhelyként kapja meg a két meghajtót. Az Apple 2012-ben mutatta be saját hibrid megoldását, a Mac minihez készült Fusion Drive-ot. A Fusion Drive rendszere 128 KB-os, rétegekbe rendezett blokkokban írta az adatokat. Az információk általában először az SSD-re kerültek, majd szükség szerint átkerültek a HDD-re. Ha bizonyos fájlokat gyakran használtak, azok tartósabban is az SSD-n maradhattak.
Ahogy a szilárdtest-alapú tárolás egyre olcsóbbá vált, a hibrid megközelítést nagyrészt elhagyták. Ugorjunk előre 2026-ba, amikor a tárolóeszközök árának jelenlegi alakulása mellett a Seagate gondolatmenete, miszerint ami régi, az újra aktuálissá válhat, már meglehetősen megalapozottnak tűnik. Minden tárolóeszköz ára jelentősen megemelkedett, a 2012-es gazdasági megfontolások azonban ma is érvényesek. A NAND flash memória továbbra is gyors, de drága, míg a hagyományos mechanikus meghajtók nagyobb tárkapacitás esetén terabájtonként legalábbis viszonylag olcsóbbak.
Az Apple Fusion megoldásának legnagyobb problémája a sérülékenysége volt. Ha a két meghajtó közül az egyik meghibásodott, az nagy valószínűséggel a teljes rendszer működésképtelenségét jelentette. Az adatok helyreállításához ugyanis arra volt szükség, hogy a két meghajtó egyetlen kötetként működjön együtt. Ha a két lemez valamelyike fizikailag meghibásodott, az adatmentés nehézzé vált, mivel a megmaradt, működő meghajtón lévő adatok önmagukban nem voltak elegendőek a teljes rendszer állapotának helyreállításához. Ehhez a meghibásodott meghajtón tárolt adatokra is szükség volt.
A Seagate sajtóközleménye szerint az Alkemi intelligens tárolóplatform ettől eltérő megközelítést alkalmaz. Míg az Apple Fusion Drive esetében a macOS kezelte az adatok különböző tárolórétegek közötti elosztását, az Alkemi közvetlenül a meghajtóházból kezeli a közös tárhelyet. A Seagate így fogalmaz: „Az Alkemi idővel tanul és alkalmazkodik annak érdekében, hogy a gyakran igénybe vett tartalmak gyorsan és könnyen elérhetők maradjanak a felhasználó SSD-jén, miközben a HDD helyet biztosít az egyre bővülő adattárak számára. A háttérben az Alkemi kezeli az adatok elhelyezését, így a felhasználók egyetlen tárolómeghajtó egyszerűségét élvezhetik.”
A FireCuda Forge weboldaláról letölthető termékadatlap kétszintű tárolórendszerként írja le az Alkemi megoldását, de ennél részletesebben nem tér ki arra, hogy a rendszer SSD-gyorsítótárazást, automatikus adatrétegzést, a kettő kombinációját vagy valamilyen egészen más megoldást alkalmaz-e. A bejelentés nem tér ki arra sem, hogy az Alkemi platform miként kezeli a két meghajtó közötti adatmozgást. A régi Intel Smart Response Technology alacsonyan tartotta a meghibásodásból eredő kockázatokat azáltal, hogy a mechanikus HDD-n tárolt adatokat a gyorsabb SSD-re is tükrözte, miközben a HDD-n maradt az adatok elsődleges, hiteles példánya. Az opcionális visszaírási mód (write-back) ugyanakkor lehetővé tette, hogy az új adatok egy ideig az SSD-n maradjanak.
Az Apple Fusion Drive ezzel szemben 128 KB-os blokkokban osztotta el az adatokat a közös tárhely két meghajtója között, így mindkét lemezen tárolt információkat. Ez a különbség lényeges. A Seagate bejelentése „intelligens adatrétegzésről” beszél, további magyarázatot azonban nem ad. A tárolórendszer ígérete szerint az intelligens tárhelykezelésnek köszönhetően a leggyakrabban elért fájlok lesznek a leggyorsabban hozzáférhetők, arra azonban nem ad választ, hogy az egyik meghajtó meghibásodása a teljes rendszer összeomlását jelenti-e.
Arról sem esik szó, hogy az Alkemi rendszer az első indításkor miként osztja el az adatokat. Minden újonnan írt adat közvetlenül az SSD-re kerül egészen addig, amíg a tárolt adatok mennyisége el nem éri az 1 TB-os korlátot, és csak ezt követően kezdi el a rendszer meghatározni, mely fájlok elég fontosak ahhoz, hogy a gyorsabb meghajtón maradjanak? A Seagate egyelőre nem árul el részleteket, de mivel a meghajtók már forgalomba kerültek, ezekre a kérdésekre hamarosan választ kell kapnunk.
A Seagate bejelentette új, FireCuda Forge nevű tárolómeghajtó-családjának piacra dobását. Az új meghajtók a hagyományos, forgó mágneslemezes merevlemezek (HDD) nagy kapacitását ötvözik a felhasználó által biztosított szilárdtest-meghajtó (SSD) sebességével és gyors válaszidejével. Az új hibrid tárolási megoldás a Seagate első olyan terméke, amelyet az új Alkemi intelligens tárolóplatform működtet és kezel.
A FireCuda Forge már most megvásárolható a Seagate webáruházában, és kétféle HDD-konfigurációban érhető el: a 8 TB-os változat ára 699 dollár, a 20 TB-osé pedig 899 dollár. Egyik kiszerelés sem tartalmazza azonban a szükséges SSD-t. A felhasználóknak kell saját SSD-ről gondoskodniuk, melyeknek ráadásul bizonyos műszaki megkötéseknek is meg kell felelniük. A FireCuda Forge PCIe Gen3 vagy újabb szabványú M.2 2280 NVMe-meghajtókkal kompatibilis. A támogatott NVMe-meghajtók maximális kapacitása 1 TB, vagyis a hibrid rendszer „gyors” oldalán legfeljebb ennyi tárhely áll majd rendelkezésre. Az NVMe-meghajtónak legalább 2400 MB/s olvasási és 2000 MB/s írási sebességet kell biztosítania, a Seagate pedig DRAM-gyorsítótárral rendelkező egység használatát ajánlja. A vállalat a két meghajtóból álló rendszer együttes teljesítményére 2500 MB/s olvasási és 2000 MB/s írási sebességet ad meg. Az eszköz USB4-csatlakozással rendelkezik, és támogatja a Windows 11, valamint a macOS 26 vagy újabb verzióit.
Miután az évtized elején a tárolóeszközök terabájtonkénti ára történelmi mélypontra süllyedt, az MI-boom hatására az árak meredeken emelkedni kezdtek. Egyes szilárdtest-meghajtók ma már két-háromszor annyiba kerülnek, mint korábbi történelmi mélypontjuk idején. És nem csak az SSD-k ára emelkedett, a mechanikus merevlemezek sem maradtak ki a drágulásból.
A hibrid meghajtók az 2010-es évek elejétől közepéig tartó fénykoruk után nagyrészt kimentek a divatból. Az akkori ígéret lényegében ugyanaz volt, mint amit a Seagate most kínál. Egy nagy kapacitású HDD-t egy kisebb SSD-vel kombinálnak, majd a felhasználó egyetlen közös tárhelyként kapja meg a két meghajtót. Az Apple 2012-ben mutatta be saját hibrid megoldását, a Mac minihez készült Fusion Drive-ot. A Fusion Drive rendszere 128 KB-os, rétegekbe rendezett blokkokban írta az adatokat. Az információk általában először az SSD-re kerültek, majd szükség szerint átkerültek a HDD-re. Ha bizonyos fájlokat gyakran használtak, azok tartósabban is az SSD-n maradhattak.
Ahogy a szilárdtest-alapú tárolás egyre olcsóbbá vált, a hibrid megközelítést nagyrészt elhagyták. Ugorjunk előre 2026-ba, amikor a tárolóeszközök árának jelenlegi alakulása mellett a Seagate gondolatmenete, miszerint ami régi, az újra aktuálissá válhat, már meglehetősen megalapozottnak tűnik. Minden tárolóeszköz ára jelentősen megemelkedett, a 2012-es gazdasági megfontolások azonban ma is érvényesek. A NAND flash memória továbbra is gyors, de drága, míg a hagyományos mechanikus meghajtók nagyobb tárkapacitás esetén terabájtonként legalábbis viszonylag olcsóbbak.
Az Apple Fusion megoldásának legnagyobb problémája a sérülékenysége volt. Ha a két meghajtó közül az egyik meghibásodott, az nagy valószínűséggel a teljes rendszer működésképtelenségét jelentette. Az adatok helyreállításához ugyanis arra volt szükség, hogy a két meghajtó egyetlen kötetként működjön együtt. Ha a két lemez valamelyike fizikailag meghibásodott, az adatmentés nehézzé vált, mivel a megmaradt, működő meghajtón lévő adatok önmagukban nem voltak elegendőek a teljes rendszer állapotának helyreállításához. Ehhez a meghibásodott meghajtón tárolt adatokra is szükség volt.
A Seagate sajtóközleménye szerint az Alkemi intelligens tárolóplatform ettől eltérő megközelítést alkalmaz. Míg az Apple Fusion Drive esetében a macOS kezelte az adatok különböző tárolórétegek közötti elosztását, az Alkemi közvetlenül a meghajtóházból kezeli a közös tárhelyet. A Seagate így fogalmaz: „Az Alkemi idővel tanul és alkalmazkodik annak érdekében, hogy a gyakran igénybe vett tartalmak gyorsan és könnyen elérhetők maradjanak a felhasználó SSD-jén, miközben a HDD helyet biztosít az egyre bővülő adattárak számára. A háttérben az Alkemi kezeli az adatok elhelyezését, így a felhasználók egyetlen tárolómeghajtó egyszerűségét élvezhetik.”
A FireCuda Forge weboldaláról letölthető termékadatlap kétszintű tárolórendszerként írja le az Alkemi megoldását, de ennél részletesebben nem tér ki arra, hogy a rendszer SSD-gyorsítótárazást, automatikus adatrétegzést, a kettő kombinációját vagy valamilyen egészen más megoldást alkalmaz-e. A bejelentés nem tér ki arra sem, hogy az Alkemi platform miként kezeli a két meghajtó közötti adatmozgást. A régi Intel Smart Response Technology alacsonyan tartotta a meghibásodásból eredő kockázatokat azáltal, hogy a mechanikus HDD-n tárolt adatokat a gyorsabb SSD-re is tükrözte, miközben a HDD-n maradt az adatok elsődleges, hiteles példánya. Az opcionális visszaírási mód (write-back) ugyanakkor lehetővé tette, hogy az új adatok egy ideig az SSD-n maradjanak.
Az Apple Fusion Drive ezzel szemben 128 KB-os blokkokban osztotta el az adatokat a közös tárhely két meghajtója között, így mindkét lemezen tárolt információkat. Ez a különbség lényeges. A Seagate bejelentése „intelligens adatrétegzésről” beszél, további magyarázatot azonban nem ad. A tárolórendszer ígérete szerint az intelligens tárhelykezelésnek köszönhetően a leggyakrabban elért fájlok lesznek a leggyorsabban hozzáférhetők, arra azonban nem ad választ, hogy az egyik meghajtó meghibásodása a teljes rendszer összeomlását jelenti-e.
Arról sem esik szó, hogy az Alkemi rendszer az első indításkor miként osztja el az adatokat. Minden újonnan írt adat közvetlenül az SSD-re kerül egészen addig, amíg a tárolt adatok mennyisége el nem éri az 1 TB-os korlátot, és csak ezt követően kezdi el a rendszer meghatározni, mely fájlok elég fontosak ahhoz, hogy a gyorsabb meghajtón maradjanak? A Seagate egyelőre nem árul el részleteket, de mivel a meghajtók már forgalomba kerültek, ezekre a kérdésekre hamarosan választ kell kapnunk.