SG.hu·
A Meta új szabályai miatt tiltakoznak az európai médiavállalatok
Európa legnagyobb médiavállalatai arra kérték a brüsszeli és londoni szabályozó hatóságokat, hogy akadályozzák meg a Metát új feltételeinek bevezetésében. A kiadók szerint ezek lehetővé tennék a vállalat számára, hogy lemásolja a kiadók weboldalait, és mesterséges intelligenciát építsen ezekre a tartalmakra támaszkodva. Az ellenállás, amely az Egyesült Államokban kezdődött, most egész Európára kiterjed.
Az Európai Kiadói Tanács levélben fordult Teresa Riberához, az EU versenypolitikáért felelős vezetőjéhez és Henna Virkkunen technológiai ügyekért felelős biztoshoz. A szervezet arra szólította fel őket, hogy gyakoroljanak nyomást a Metára, és érjék el az új feltételek felfüggesztését, mielőtt azok október 30-án hatályba lépnek. A szervezet azt szeretné, ha Brüsszel megvizsgálná a feltételeket az uniós szerzői jogi és versenyjogi szabályok alapján, és sürgős találkozót kért mindkét biztos munkatársaival.
„A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy biztosítsa: a Meta gyakorlatai teljes mértékben megfeleljenek az uniós jog valamennyi alkalmazandó kötelezettségének, beleértve a versenyszabályokat és a digitális piacokról szóló jogszabályt is” - mondta Ricardo Cardoso, az Európai Bizottság szóvivője, utalva az EU nagy technológiai vállalatokra vonatkozó szabályrendszerére. Hozzátette, hogy Brüsszel tisztában van mind a Meta módosításaival, mind a kiadók aggodalmaival.
A brit versenyhatóság is lépéseket tett. A brit kiadók panaszt nyújtottak be a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósághoz, arra hivatkozva, hogy a Meta annyira meghatározó piaci szereplő, hogy kénytelenek elfogadni a vállalat feltételeit. A hatóság vezetője, Sarah Cardell a brit törvényhozóknak elmondta, hogy felkérték a Metát a változtatások megmagyarázására, és szerdán találkoznak a vállalattal. A Metát a brit technológiai óriásvállalatokra vonatkozó új szabályozás lehetséges alanyaként is megnevezte. A feltételek azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek a Meta eszközeit használják Facebook-oldalaik, Instagram-fiókjaik vagy hirdetéseik működtetésére. Ide gyakorlatilag szinte minden hírszerkesztőség beletartozik.
A konfliktus a múlt héten kezdődött az Egyesült Államokban, miután a Harvardon működő újságírás-kutató portál, a Nieman Lab egy kisvállalkozás tulajdonosától kapott jelzés nyomán beszámolt a feltételekről. A Nieman Lab megállapítása szerint az eredeti változat lehetővé tette a Meta számára, hogy automatizált programokat küldjön az érintett fiókokhoz kapcsolódó weboldalak lemásolására, majd a megszerzett anyagokat termékei „betanítására” használja. A felhasználók nem utasíthatják vissza ezt a lehetőséget, és az a vállalkozás, amely október 30. után is használja a Meta eszközeit, úgy tekintendő, mint amely beleegyezett a feltételekbe. A kiadók szerint a feltételek révén a Meta ingyen jutna hozzá olyan tartalmakhoz, amelyek licenceléséért más MI-vállalatok fizetnek.
Pénteken Andy Stone, a Meta kommunikációs vezetője az X-en reagált, és azt írta, hogy a Nieman Lab beszámolója „hamis”, valamint „nem változott az, ahogyan a Meta a webes feltérképező robotokat használja”. Stone szerint a módosítás célja az volt, hogy a Meta pontos termékinformációkat tudjon lekérni a webáruházakból a hirdetésekhez, nem pedig az, hogy híroldalakról gyűjtsön tartalmakat. A vállalat azt is közölte, hogy a weboldalak feltérképezésére vonatkozó megfogalmazás már korábban is szerepelt a Meta más feltételeiben, most csupán egy helyre gyűjtötték össze.
Péntek késő este azonban a Meta módosította a feltételeket, és törölte belőlük a „betanítás” szót. A vállalat közölte, hogy a feltételek kizárólag a hirdetési és üzleti termékeire vonatkoznak. „Hallottuk, amit mondtatok, és szeretnénk egyértelművé tenni a helyzetet” - mondta a Meta szóvivője, hozzátéve, hogy a változtatás „nem a híroldalakról történő tartalomgyűjtésről szól”. A kiadók szerint azonban mindez alig változtat a helyzeten.
Az Európai Kiadói Tanács levelében azt írta, hogy a Meta szóban biztosította a kiadókat arról, hogy továbbra is használhatják az eszközeit anélkül, hogy MI-rendszerek rendelkezésére bocsátanák tartalmaikat, maguk a feltételek azonban ezt nem garantálják. „A Meta állítólagos, péntek esti helyesbítése bohózat” - mondta Jason Kint, a Digital Content Next vezetője. Az amerikai kiadói szervezet tagjai között az Axel Springer is szerepel. „Pontosan erre lehet számítani egy olyan kapuőrtől, amely hírhedt arról, hogy visszaél piaci erejével.” Mások ennél is tovább mentek. A német újság- és magazinkiadók szövetségei közös nyilatkozatban „gátlástalan lopásnak” nevezték a történteket. Azt akarják, hogy Brüsszel blokkolja a feltételeket azok felülvizsgálatának idejére. Arra figyelmeztettek, hogy amint a cikkeket bemásolják az MI-rendszerekbe, azokat már nem lehet visszavonni.
Az Európai Kiadói Tanács levélben fordult Teresa Riberához, az EU versenypolitikáért felelős vezetőjéhez és Henna Virkkunen technológiai ügyekért felelős biztoshoz. A szervezet arra szólította fel őket, hogy gyakoroljanak nyomást a Metára, és érjék el az új feltételek felfüggesztését, mielőtt azok október 30-án hatályba lépnek. A szervezet azt szeretné, ha Brüsszel megvizsgálná a feltételeket az uniós szerzői jogi és versenyjogi szabályok alapján, és sürgős találkozót kért mindkét biztos munkatársaival.
„A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy biztosítsa: a Meta gyakorlatai teljes mértékben megfeleljenek az uniós jog valamennyi alkalmazandó kötelezettségének, beleértve a versenyszabályokat és a digitális piacokról szóló jogszabályt is” - mondta Ricardo Cardoso, az Európai Bizottság szóvivője, utalva az EU nagy technológiai vállalatokra vonatkozó szabályrendszerére. Hozzátette, hogy Brüsszel tisztában van mind a Meta módosításaival, mind a kiadók aggodalmaival.
A brit versenyhatóság is lépéseket tett. A brit kiadók panaszt nyújtottak be a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósághoz, arra hivatkozva, hogy a Meta annyira meghatározó piaci szereplő, hogy kénytelenek elfogadni a vállalat feltételeit. A hatóság vezetője, Sarah Cardell a brit törvényhozóknak elmondta, hogy felkérték a Metát a változtatások megmagyarázására, és szerdán találkoznak a vállalattal. A Metát a brit technológiai óriásvállalatokra vonatkozó új szabályozás lehetséges alanyaként is megnevezte. A feltételek azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek a Meta eszközeit használják Facebook-oldalaik, Instagram-fiókjaik vagy hirdetéseik működtetésére. Ide gyakorlatilag szinte minden hírszerkesztőség beletartozik.
A konfliktus a múlt héten kezdődött az Egyesült Államokban, miután a Harvardon működő újságírás-kutató portál, a Nieman Lab egy kisvállalkozás tulajdonosától kapott jelzés nyomán beszámolt a feltételekről. A Nieman Lab megállapítása szerint az eredeti változat lehetővé tette a Meta számára, hogy automatizált programokat küldjön az érintett fiókokhoz kapcsolódó weboldalak lemásolására, majd a megszerzett anyagokat termékei „betanítására” használja. A felhasználók nem utasíthatják vissza ezt a lehetőséget, és az a vállalkozás, amely október 30. után is használja a Meta eszközeit, úgy tekintendő, mint amely beleegyezett a feltételekbe. A kiadók szerint a feltételek révén a Meta ingyen jutna hozzá olyan tartalmakhoz, amelyek licenceléséért más MI-vállalatok fizetnek.
Pénteken Andy Stone, a Meta kommunikációs vezetője az X-en reagált, és azt írta, hogy a Nieman Lab beszámolója „hamis”, valamint „nem változott az, ahogyan a Meta a webes feltérképező robotokat használja”. Stone szerint a módosítás célja az volt, hogy a Meta pontos termékinformációkat tudjon lekérni a webáruházakból a hirdetésekhez, nem pedig az, hogy híroldalakról gyűjtsön tartalmakat. A vállalat azt is közölte, hogy a weboldalak feltérképezésére vonatkozó megfogalmazás már korábban is szerepelt a Meta más feltételeiben, most csupán egy helyre gyűjtötték össze.
Péntek késő este azonban a Meta módosította a feltételeket, és törölte belőlük a „betanítás” szót. A vállalat közölte, hogy a feltételek kizárólag a hirdetési és üzleti termékeire vonatkoznak. „Hallottuk, amit mondtatok, és szeretnénk egyértelművé tenni a helyzetet” - mondta a Meta szóvivője, hozzátéve, hogy a változtatás „nem a híroldalakról történő tartalomgyűjtésről szól”. A kiadók szerint azonban mindez alig változtat a helyzeten.
Az Európai Kiadói Tanács levelében azt írta, hogy a Meta szóban biztosította a kiadókat arról, hogy továbbra is használhatják az eszközeit anélkül, hogy MI-rendszerek rendelkezésére bocsátanák tartalmaikat, maguk a feltételek azonban ezt nem garantálják. „A Meta állítólagos, péntek esti helyesbítése bohózat” - mondta Jason Kint, a Digital Content Next vezetője. Az amerikai kiadói szervezet tagjai között az Axel Springer is szerepel. „Pontosan erre lehet számítani egy olyan kapuőrtől, amely hírhedt arról, hogy visszaél piaci erejével.” Mások ennél is tovább mentek. A német újság- és magazinkiadók szövetségei közös nyilatkozatban „gátlástalan lopásnak” nevezték a történteket. Azt akarják, hogy Brüsszel blokkolja a feltételeket azok felülvizsgálatának idejére. Arra figyelmeztettek, hogy amint a cikkeket bemásolják az MI-rendszerekbe, azokat már nem lehet visszavonni.