SG.hu·
A LinkedInnek elege van az MI-vel gyártott bejegyzésekből
A LinkedIn saját MI-rendszerekkel és szakértői csapattal próbálja visszaszorítani a gyenge minőségű tartalmak terjedését.
Mivel az MI minden korábbinál könnyebbé és olcsóbbá tette a hatalmas mennyiségű tartalom előállítását, az internetet elárasztotta az úgynevezett „slop”, vagyis a silány, tömegesen gyártott digitális tartalom. A YouTube, a Pinterest, a Spotify és más platformok egyaránt igyekeztek korlátozni a felhasználóik elé kerülő, kéretlen és MI által generált tartalmak mennyiségét. A LinkedInt azonban különösen súlyosan érintette a probléma. A szakmai kapcsolatépítésre szolgáló oldalon való görgetés során a felhasználókat elárasztották az emojikkal tarkított, felsorolásjelekbe rendezett listák, a „B2B-értékesítésre” való hivatkozások, valamint a követésre vagy hozzászólásra buzdító felhívások, amelyek további tartalmakat ígértek.
A Pangram nevű, az interneten megjelenő MI-tartalmakat nyomon követő kutatócég jelentése szerint a platformon megjelenő hosszabb bejegyzések több mint 40 százalékát MI generálta. Az X-en és a Mediumon ez az arány nagyjából 30 százalék volt, míg a Redditen és a Substacken ennél kisebb hányadot tett ki. A LinkedIn most ezért fokozza a silány MI-tartalmak elleni fellépését. „Tudom, hogy azt hiszed, helyesen jársz el, amikor tökéletesen megszerkesztett, felsorolásjelekbe rendezett listát írsz, és egy figyelemfelkeltő felütéssel indítasz, ráadásul megfogadtad az interneten fellelhető LinkedIn-tanácsadók összes útmutatását” - mondta Dan Roth, a LinkedIn főszerkesztője, aki a platform tartalmi stratégiájáért felel. „De az működik, ha emberi vagy.”
Ebben van némi irónia, hiszen a LinkedIn a Microsoft tulajdonában van. A technológiai óriás mindent megtesz azért, hogy az emberek a szövegírástól a programozásig mindenre a vállalat MI-eszközeit használják, miközben olyan szereplőkkel kell éles versenyt vívnia, mint az OpenAI és az Anthropic. A LinkedIn korábban maga is kínált MI-eszközöket a bejegyzések szerkesztésére és átírására, ám a közelmúltban visszafogta ezeket a lehetőségeket.
A gyenge minőségű MI-bejegyzések most már üzleti problémát jelentenek a LinkedIn számára. Roth szerint ezek a tartalmak egy idő után mind ugyanolyan hangzásúvá válnak. Ha a felhasználók túl sok sablonos, MI által generált bejegyzéssel találkoznak ahelyett, hogy olyan tartalmakat látnának, amelyek valóban tanítanak nekik valamit, vagy mélyebb betekintést nyújtanak szakmai kapcsolataikba, a LinkedIn azt kockáztatja, hogy elveszíti őket más platformok javára.
Augusztusban a LinkedIn bevezetett egy gombot, amellyel a felhasználók jelezhetik, ha egy bejegyzés szerintük „MI által generált szemétnek tűnik”. A gombot az első két hétben több mint egymillió alkalommal nyomták meg. A vállalat most saját MI-rendszereit próbálja felhasználni arra, hogy kiszűrje a platformról a silány MI-tartalmakat, és emlékeztesse a LinkedIn felhasználóit arra, hogyan írjanak emberi módon. A cég létrehozott egy olyan csapatot, amelynek tagjai nagyrészt korábbi újságírók és közösségimédia-szakértők, akik felismerik a sablonos, igénytelen tartalmakat. Ezek a szakemberek segítenek betanítani a LinkedIn MI-modelljét arra, hogy felismerje, milyen egy hiteles és hasznos bejegyzés. Ha a modell egy bejegyzést gyenge minőségű, MI által generált tartalomként azonosít, kisebb valószínűséggel terjesztik majd a szerző közvetlen kapcsolati hálóján túlra.
A stratégia másik fontos eleme az alkotókat támogató csapat, amely afféle „tartalomterapeutaként” segíti a vezetőket, a szakterületi szakértőket és más LinkedIn-felhasználókat. Roth szerint közülük sokan hozzászoktak ahhoz a kényelemhez, amelyet az MI kínál a látszólag kifinomult, gondosan megfogalmazott bejegyzések megírásában. „Manapság gyakran az történik, hogy az emberek lefuttatják a szöveget a Claude-on, a Geminin vagy valamilyen más eszközön, közzéteszik a LinkedInen, a bejegyzés pedig gyengén teljesít. Ezután felkeresik a csapatot, és megkérdezik: 'Miért szerepelt ilyen rosszul?'” - mondta Roth. „Ilyenkor az a legjobb, ha visszaadjuk nekik a szöveget, és megkérdezzük: 'Élvezted ennek az olvasását? Magadra ismersz benne?'”
A csapat ehelyett arra ösztönzi a felhasználókat, hogy vállalják a tökéletlenséget a bejegyzéseikben. Készítsenek például videót úgy, hogy a telefonjukat egy kávéscsészének támasztják, ahelyett, hogy egy drága stúdióban forgatnának, vagy egyszerűen írjanak ki valamit egy beszélgetés elindítása érdekében, még akkor is, ha a gondolatmenetük nem teljesen kidolgozott. A LinkedIn közlése szerint az észlelőrendszereinek fejlesztése 40 százalékkal csökkentette az MI-szemétként besorolt tartalmak megtekintéseinek számát.
Mindez nem jelenti azt, hogy a LinkedIn teljes egészében elutasítaná az MI használatát - mondta Roth, hozzátéve, hogy „nem mindenki született jó kommunikátornak”. A tartalmak szerkesztésének vagy személyre szabásának elmulasztása azonban csökkenti annak valószínűségét, hogy egy bejegyzés széles közönséghez jusson el a platformon. „Mi egyszerűen arra próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy legyenek emberibbek” - mondta. „Erre van szükség ahhoz, hogy kitűnjenek a zajból.”
Mivel az MI minden korábbinál könnyebbé és olcsóbbá tette a hatalmas mennyiségű tartalom előállítását, az internetet elárasztotta az úgynevezett „slop”, vagyis a silány, tömegesen gyártott digitális tartalom. A YouTube, a Pinterest, a Spotify és más platformok egyaránt igyekeztek korlátozni a felhasználóik elé kerülő, kéretlen és MI által generált tartalmak mennyiségét. A LinkedInt azonban különösen súlyosan érintette a probléma. A szakmai kapcsolatépítésre szolgáló oldalon való görgetés során a felhasználókat elárasztották az emojikkal tarkított, felsorolásjelekbe rendezett listák, a „B2B-értékesítésre” való hivatkozások, valamint a követésre vagy hozzászólásra buzdító felhívások, amelyek további tartalmakat ígértek.
A Pangram nevű, az interneten megjelenő MI-tartalmakat nyomon követő kutatócég jelentése szerint a platformon megjelenő hosszabb bejegyzések több mint 40 százalékát MI generálta. Az X-en és a Mediumon ez az arány nagyjából 30 százalék volt, míg a Redditen és a Substacken ennél kisebb hányadot tett ki. A LinkedIn most ezért fokozza a silány MI-tartalmak elleni fellépését. „Tudom, hogy azt hiszed, helyesen jársz el, amikor tökéletesen megszerkesztett, felsorolásjelekbe rendezett listát írsz, és egy figyelemfelkeltő felütéssel indítasz, ráadásul megfogadtad az interneten fellelhető LinkedIn-tanácsadók összes útmutatását” - mondta Dan Roth, a LinkedIn főszerkesztője, aki a platform tartalmi stratégiájáért felel. „De az működik, ha emberi vagy.”
Ebben van némi irónia, hiszen a LinkedIn a Microsoft tulajdonában van. A technológiai óriás mindent megtesz azért, hogy az emberek a szövegírástól a programozásig mindenre a vállalat MI-eszközeit használják, miközben olyan szereplőkkel kell éles versenyt vívnia, mint az OpenAI és az Anthropic. A LinkedIn korábban maga is kínált MI-eszközöket a bejegyzések szerkesztésére és átírására, ám a közelmúltban visszafogta ezeket a lehetőségeket.
A gyenge minőségű MI-bejegyzések most már üzleti problémát jelentenek a LinkedIn számára. Roth szerint ezek a tartalmak egy idő után mind ugyanolyan hangzásúvá válnak. Ha a felhasználók túl sok sablonos, MI által generált bejegyzéssel találkoznak ahelyett, hogy olyan tartalmakat látnának, amelyek valóban tanítanak nekik valamit, vagy mélyebb betekintést nyújtanak szakmai kapcsolataikba, a LinkedIn azt kockáztatja, hogy elveszíti őket más platformok javára.
Augusztusban a LinkedIn bevezetett egy gombot, amellyel a felhasználók jelezhetik, ha egy bejegyzés szerintük „MI által generált szemétnek tűnik”. A gombot az első két hétben több mint egymillió alkalommal nyomták meg. A vállalat most saját MI-rendszereit próbálja felhasználni arra, hogy kiszűrje a platformról a silány MI-tartalmakat, és emlékeztesse a LinkedIn felhasználóit arra, hogyan írjanak emberi módon. A cég létrehozott egy olyan csapatot, amelynek tagjai nagyrészt korábbi újságírók és közösségimédia-szakértők, akik felismerik a sablonos, igénytelen tartalmakat. Ezek a szakemberek segítenek betanítani a LinkedIn MI-modelljét arra, hogy felismerje, milyen egy hiteles és hasznos bejegyzés. Ha a modell egy bejegyzést gyenge minőségű, MI által generált tartalomként azonosít, kisebb valószínűséggel terjesztik majd a szerző közvetlen kapcsolati hálóján túlra.
A stratégia másik fontos eleme az alkotókat támogató csapat, amely afféle „tartalomterapeutaként” segíti a vezetőket, a szakterületi szakértőket és más LinkedIn-felhasználókat. Roth szerint közülük sokan hozzászoktak ahhoz a kényelemhez, amelyet az MI kínál a látszólag kifinomult, gondosan megfogalmazott bejegyzések megírásában. „Manapság gyakran az történik, hogy az emberek lefuttatják a szöveget a Claude-on, a Geminin vagy valamilyen más eszközön, közzéteszik a LinkedInen, a bejegyzés pedig gyengén teljesít. Ezután felkeresik a csapatot, és megkérdezik: 'Miért szerepelt ilyen rosszul?'” - mondta Roth. „Ilyenkor az a legjobb, ha visszaadjuk nekik a szöveget, és megkérdezzük: 'Élvezted ennek az olvasását? Magadra ismersz benne?'”
A csapat ehelyett arra ösztönzi a felhasználókat, hogy vállalják a tökéletlenséget a bejegyzéseikben. Készítsenek például videót úgy, hogy a telefonjukat egy kávéscsészének támasztják, ahelyett, hogy egy drága stúdióban forgatnának, vagy egyszerűen írjanak ki valamit egy beszélgetés elindítása érdekében, még akkor is, ha a gondolatmenetük nem teljesen kidolgozott. A LinkedIn közlése szerint az észlelőrendszereinek fejlesztése 40 százalékkal csökkentette az MI-szemétként besorolt tartalmak megtekintéseinek számát.
Mindez nem jelenti azt, hogy a LinkedIn teljes egészében elutasítaná az MI használatát - mondta Roth, hozzátéve, hogy „nem mindenki született jó kommunikátornak”. A tartalmak szerkesztésének vagy személyre szabásának elmulasztása azonban csökkenti annak valószínűségét, hogy egy bejegyzés széles közönséghez jusson el a platformon. „Mi egyszerűen arra próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy legyenek emberibbek” - mondta. „Erre van szükség ahhoz, hogy kitűnjenek a zajból.”