SG.hu·
Kína meghódította a hobbicélú 3D nyomtatók globális piacát
Kína globális piaci részesedése egy évtized alatt 19 százalékról 96 százalékra emelkedett. A Creality, az Anycubic, az Elegoo és a Bambu Lab olcsó, jó minőségű gépekkel szorította háttérbe a nyugati gyártókat.
Kína leggyorsabban növekvő ipari terméke ma nem az elektromos autó, nem a lítiumion-akkumulátor, sőt még csak nem is a humanoid robot. Hanem szerény kis eszköz, a hobbicélú 3D nyomtató. A korábban inkább a technológiai megszállottak különcségeinek számító 3D nyomtatók észrevétlenül Kína egyik legsikeresebb fogyasztói elektronikai termékévé váltak. A gépek exportja az idei év első felében 90 százalékkal nőtt. Az elmúlt évtizedben Kína globális piaci részesedése 19 százalékról 96 százalékra emelkedett, véget vetve a nyugati vállalatok dominanciájának.
A személyi 3D nyomtatók piaca ma a sencseni „négy kis sárkány” között oszlik meg - mondja Chris Connery, a londoni székhelyű Context elemzőcég munkatársa. A Creality, az Anycubic, az Elegoo és az iparág vezető szereplője, a Bambu Lab uralja a globális piacot. Sikerük ismét megmutatja, hogy a Kínában zajló éles verseny és a bőkezű állami támogatás együtt miként segítheti a minőség javulását és az exportárak csökkenését, rendkívül nehézzé téve a kínai termékekkel való versenyt.
A nyomtatók általában megolvasztott műanyag extrudálásával rétegről-rétegre építik fel a tárgyakat. Az amerikai Chuck Hull által 1983-ban feltalált technológia sokáig drága, megbízhatatlan és nehezen használható maradt. Ma ezek a gépek rendszerint 150 ezer forintért kaphatók, és olyan letisztult alumíniumkivitelben készülnek, mint az Apple számítógépei. A nyugati gyártók hasonló belépőszintű nyomtatói több mint kétszer ennyibe kerülnek. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a felhasználók természetes nyelven megfogalmazott leírások alapján készítsenek nyomtatható terveket például szerszámokhoz, alkatrészekhez vagy játékokhoz, így nincs szükségük bonyolult tervezőszoftverek használatára. Ahogyan a kínai gyárak az alacsony költségű, nagy volumenű termelés révén a drónokat is széles körben elérhető szabadidős eszközökké alakították, amelyek a hadviselésben is forradalmi változásokat hoztak, most ugyanezt teszik a 3D nyomtatókkal.
Az árháborúk a nyomtatógyártás négy sárkányának nyereségét is megtépázták, miközben az értékesítés rohamosan bővül. A vállalatok ennek ellenére továbbra is felkeltik a befektetők érdeklődését. A Bambu Labot 2020-ban alapították a DJI korábbi munkatársai. A DJI a világ vezető dróngyártója. A nyomtatógyártó vállalat magánpiaci értékét a hírek szerint mintegy 10 milliárd dollárra becsülik. Tavaly maga a DJI is befektetett az Elegoo vállalatba, amely a Bambu Lab egyik versenytársa. A Creality májusban vezette be részvényeit a hongkongi tőzsdére. Piaci kapitalizációja a vállalat közlése szerint eléri a 1,5 milliárd amerikai dollárt.
A kínai kormány nagyra értékeli a 3D nyomtatással foglalkozó vállalatokat. Az ágazat szerepelt a „Made in China 2025” elnevezésű iparfejlesztési tervben, amelyet 2015-ben indítottak el azzal a céllal, hogy Kína megerősítse hazai képességeit és önellátását a csúcstechnológiás gyártásban. Ez a törekvés komoly aggodalmat keltett a nyugati országokban. A tisztviselők a 3D nyomtatókat olyan eszközöknek tekintik, amelyekkel repülőgépipari, egészségügyi és katonai berendezések alkatrészei állíthatók elő, miközben Kína ezek beszerzésében gyakran nyugati beszállítókra támaszkodik. A döntéshozók arra utasították a kutatóintézeteket és az állami tulajdonú vállalatokat, hogy vásároljanak ilyen nyomtatókat.
Egyes versenytársak szerint a kínai vállalatok hasznot húztak a nyugati, nyílt forráskódú 3D nyomtatási szoftverekből. A múlt hónapban egy amerikai bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bambu Lab megsértette egy amerikai vállalat négy szabadalmát, ezért 27,6 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte. Bár a kínai vállalatok megszerezték a fogyasztói piacot, az ipari 3D nyomtatók piacán nem sikerült hasonló eredményt elérniük. A vállalatok ódzkodnak attól, hogy kínai termékekre támaszkodjanak, ha ehhez érzékeny terveket kell feltölteniük a rendszerekbe. A brit védelmi minisztérium ugyanakkor elismerte, hogy Bambu nyomtatókat használ. Kínán kívül a csúcskategóriás gépeket továbbra is főként amerikai és európai vállalatok szállítják. Ezek ára akár több millió dollár is lehet.
A kínai beszállítókat mindez nem tántorítja el attól, hogy újfajta gyártási modellt alakítsanak ki hazájukban és külföldön egyaránt. Úttörő szerepet játszanak a „3D nyomtatófarmok” létrehozásában. Ezek olyan létesítmények, amelyekben akár 5000 asztali 3D nyomtató is működik, gyárakhoz hasonló módon. Idén több ilyen üzemet is létrehoztak Kínában. A nyomtatófarmok rövid idő alatt képesek tömegesen előállítani a szokatlan fogyasztói trendek által népszerűvé tett apró termékeket, kiváltva a drága és lassú fröccsöntési eljárásokat. Ahogyan maguk a nyomtatók is, ezek a termékek is jobb minőségűek és olcsóbbak lesznek az eddigieknél.
Kína leggyorsabban növekvő ipari terméke ma nem az elektromos autó, nem a lítiumion-akkumulátor, sőt még csak nem is a humanoid robot. Hanem szerény kis eszköz, a hobbicélú 3D nyomtató. A korábban inkább a technológiai megszállottak különcségeinek számító 3D nyomtatók észrevétlenül Kína egyik legsikeresebb fogyasztói elektronikai termékévé váltak. A gépek exportja az idei év első felében 90 százalékkal nőtt. Az elmúlt évtizedben Kína globális piaci részesedése 19 százalékról 96 százalékra emelkedett, véget vetve a nyugati vállalatok dominanciájának.
A személyi 3D nyomtatók piaca ma a sencseni „négy kis sárkány” között oszlik meg - mondja Chris Connery, a londoni székhelyű Context elemzőcég munkatársa. A Creality, az Anycubic, az Elegoo és az iparág vezető szereplője, a Bambu Lab uralja a globális piacot. Sikerük ismét megmutatja, hogy a Kínában zajló éles verseny és a bőkezű állami támogatás együtt miként segítheti a minőség javulását és az exportárak csökkenését, rendkívül nehézzé téve a kínai termékekkel való versenyt.
A nyomtatók általában megolvasztott műanyag extrudálásával rétegről-rétegre építik fel a tárgyakat. Az amerikai Chuck Hull által 1983-ban feltalált technológia sokáig drága, megbízhatatlan és nehezen használható maradt. Ma ezek a gépek rendszerint 150 ezer forintért kaphatók, és olyan letisztult alumíniumkivitelben készülnek, mint az Apple számítógépei. A nyugati gyártók hasonló belépőszintű nyomtatói több mint kétszer ennyibe kerülnek. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a felhasználók természetes nyelven megfogalmazott leírások alapján készítsenek nyomtatható terveket például szerszámokhoz, alkatrészekhez vagy játékokhoz, így nincs szükségük bonyolult tervezőszoftverek használatára. Ahogyan a kínai gyárak az alacsony költségű, nagy volumenű termelés révén a drónokat is széles körben elérhető szabadidős eszközökké alakították, amelyek a hadviselésben is forradalmi változásokat hoztak, most ugyanezt teszik a 3D nyomtatókkal.
Az árháborúk a nyomtatógyártás négy sárkányának nyereségét is megtépázták, miközben az értékesítés rohamosan bővül. A vállalatok ennek ellenére továbbra is felkeltik a befektetők érdeklődését. A Bambu Labot 2020-ban alapították a DJI korábbi munkatársai. A DJI a világ vezető dróngyártója. A nyomtatógyártó vállalat magánpiaci értékét a hírek szerint mintegy 10 milliárd dollárra becsülik. Tavaly maga a DJI is befektetett az Elegoo vállalatba, amely a Bambu Lab egyik versenytársa. A Creality májusban vezette be részvényeit a hongkongi tőzsdére. Piaci kapitalizációja a vállalat közlése szerint eléri a 1,5 milliárd amerikai dollárt.
A kínai kormány nagyra értékeli a 3D nyomtatással foglalkozó vállalatokat. Az ágazat szerepelt a „Made in China 2025” elnevezésű iparfejlesztési tervben, amelyet 2015-ben indítottak el azzal a céllal, hogy Kína megerősítse hazai képességeit és önellátását a csúcstechnológiás gyártásban. Ez a törekvés komoly aggodalmat keltett a nyugati országokban. A tisztviselők a 3D nyomtatókat olyan eszközöknek tekintik, amelyekkel repülőgépipari, egészségügyi és katonai berendezések alkatrészei állíthatók elő, miközben Kína ezek beszerzésében gyakran nyugati beszállítókra támaszkodik. A döntéshozók arra utasították a kutatóintézeteket és az állami tulajdonú vállalatokat, hogy vásároljanak ilyen nyomtatókat.
Egyes versenytársak szerint a kínai vállalatok hasznot húztak a nyugati, nyílt forráskódú 3D nyomtatási szoftverekből. A múlt hónapban egy amerikai bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bambu Lab megsértette egy amerikai vállalat négy szabadalmát, ezért 27,6 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte. Bár a kínai vállalatok megszerezték a fogyasztói piacot, az ipari 3D nyomtatók piacán nem sikerült hasonló eredményt elérniük. A vállalatok ódzkodnak attól, hogy kínai termékekre támaszkodjanak, ha ehhez érzékeny terveket kell feltölteniük a rendszerekbe. A brit védelmi minisztérium ugyanakkor elismerte, hogy Bambu nyomtatókat használ. Kínán kívül a csúcskategóriás gépeket továbbra is főként amerikai és európai vállalatok szállítják. Ezek ára akár több millió dollár is lehet.
A kínai beszállítókat mindez nem tántorítja el attól, hogy újfajta gyártási modellt alakítsanak ki hazájukban és külföldön egyaránt. Úttörő szerepet játszanak a „3D nyomtatófarmok” létrehozásában. Ezek olyan létesítmények, amelyekben akár 5000 asztali 3D nyomtató is működik, gyárakhoz hasonló módon. Idén több ilyen üzemet is létrehoztak Kínában. A nyomtatófarmok rövid idő alatt képesek tömegesen előállítani a szokatlan fogyasztói trendek által népszerűvé tett apró termékeket, kiváltva a drága és lassú fröccsöntési eljárásokat. Ahogyan maguk a nyomtatók is, ezek a termékek is jobb minőségűek és olcsóbbak lesznek az eddigieknél.