SG.hu·
A Yandex kereső botjai szinte teljesen eltűntek az internetről
Az ukrán dróntámadások nyomán egyik napról a másikra szinte teljesen megszűnt az orosz Yandex botforgalma, miután több, az „orosz Google”-ként emlegetett vállalat adatközpontja is megbénult. Válaszul Moszkva kijevi adatközpontok elleni csapásaira Ukrajna fokozza a Yandex adatközpontjai elleni támadásokat.
Az orosz botforgalom az elmúlt napokban drámai mértékben visszaesett, miután Ukrajna működésképtelenné tette a Yandex legnagyobb adatközpontjait. A legutóbbi, harmadik támadásra tegnap éjjel került sor. A Cloudflare jelentése szerint a Yandex hálózatából származó botforgalom a kéthetes időszakban rögzített legmagasabb HTTP-kérésmennyiség mindössze 0,4 százalékára esett vissza. A forgalom kezdetben október 8-án csökkent körülbelül 57 százalékra, amikor Ukrajna csapást mért egy oroszországi Yandex-adatközpontra Sasovóban, amely két szuperszámítógépnek adott otthont. A létesítmény a Kremltől mintegy 195 mérföldre, délkeletre található. Tegnap egy második, nagyobb Yandex-telephely is leállt Kalugában, Szászovótól körülbelül 300 kilométerre nyugatra.
A támadások Moszkva saját adatközpontjai elleni csapásaira adott ukrán válaszlépések. Az orosz támadások következtében többek között a legnépszerűbb kalózoldalak közül is néhány elérhetetlenné vált. A Yandex Oroszországban a Google megfelelőjének számít, a Yandex Cloud szolgáltatás állapotjelentése pedig azt mutatja, hogy jelenleg legalább 84 szolgáltatás nem működik. A NetBlocks globális internetfigyelő vállalat szerint a Yandex hálózati forgalma a Yandex Cloud esetében a szokásos szint 30 százalékára, a Yandex LLC esetében pedig 63 százalékára esett vissza. Ez valószínűleg lassabb internetes szolgáltatásokat vagy akár teljes fennakadásokat eredményez az átlagos orosz felhasználók számára.
Az átlagos orosz felhasználó sajnos nagy sebességű műholdas internetkapcsolattal sem tudná pótolni a kiesést, mivel a Starlink nem működik Oroszországban, a konkurens Rassvet műholdrendszer meglévő műholdjainak jelentős része pedig a felbocsátás után visszahullott a Föld felszínére. Ezek az incidensek az Ukrajnában zajló, elhúzódó konfliktus következményei, amely 2022-ben drámai módon eszkalálódott, miután Oroszország kudarcot vallott Kijev elfoglalására irányuló kísérletével. Sok megfigyelő ugyanakkor úgy véli, hogy a háború valójában már 2014-ben elkezdődött, amikor az orosz erők elfoglalták a Krímet, és megszállták Kelet-Ukrajna egyes részeit, miután abban az évben megbukott az oroszbarát kormány.
Az évek óta tartó ellenségeskedés során új technológiák és hadviselési stratégiák jelentek meg, különösen a drónhadviselés területén. A folyamat kezdetén a frontvonalakon széles körben alkalmaztak kereskedelmi forgalomban kapható drónokat, jellemzően felderítésre, robbanóanyagok ledobására és kamikaze jellegű támadásokra. A drónhadviselés azonban azóta a nagy hatótávolságú csapások irányába fejlődött. A kifejezetten katonai célra épített drónok már több mint 2000 kilométeres távolságokat is képesek megtenni, és a frontvonaltól jóval távolabb állomásozó Tu-95-ös stratégiai bombázókat is meg tudják semmisíteni.
Az adatközpontok elleni dróntámadások viszonylag új fejleménynek számítanak. Míg a katonai támaszpontokon működő adatközpontokat gyakran jogszerű katonai célpontnak tekintik, Oroszország a polgári adatközpontok elleni támadásait azzal indokolta, hogy az ukrán katonai hírszerzés használta ezeket a létesítményeket. Nem ez az első alkalom, hogy polgári adatközpontokat is drónokkal vagy rakétákkal támadnak. Az AWS bahreini és egyesült arab emírségekbeli létesítményeit többször is találat érte azóta, hogy Washington megkezdte Irán elleni hadjáratát. A vállalat arra kérte ügyfeleit, hogy helyezzék át adataikat a régión kívüli létesítményekbe, mivel egyelőre nem tudja megadni, mikorra állhat helyre a szolgáltatás.
Az orosz botforgalom az elmúlt napokban drámai mértékben visszaesett, miután Ukrajna működésképtelenné tette a Yandex legnagyobb adatközpontjait. A legutóbbi, harmadik támadásra tegnap éjjel került sor. A Cloudflare jelentése szerint a Yandex hálózatából származó botforgalom a kéthetes időszakban rögzített legmagasabb HTTP-kérésmennyiség mindössze 0,4 százalékára esett vissza. A forgalom kezdetben október 8-án csökkent körülbelül 57 százalékra, amikor Ukrajna csapást mért egy oroszországi Yandex-adatközpontra Sasovóban, amely két szuperszámítógépnek adott otthont. A létesítmény a Kremltől mintegy 195 mérföldre, délkeletre található. Tegnap egy második, nagyobb Yandex-telephely is leállt Kalugában, Szászovótól körülbelül 300 kilométerre nyugatra.
A támadások Moszkva saját adatközpontjai elleni csapásaira adott ukrán válaszlépések. Az orosz támadások következtében többek között a legnépszerűbb kalózoldalak közül is néhány elérhetetlenné vált. A Yandex Oroszországban a Google megfelelőjének számít, a Yandex Cloud szolgáltatás állapotjelentése pedig azt mutatja, hogy jelenleg legalább 84 szolgáltatás nem működik. A NetBlocks globális internetfigyelő vállalat szerint a Yandex hálózati forgalma a Yandex Cloud esetében a szokásos szint 30 százalékára, a Yandex LLC esetében pedig 63 százalékára esett vissza. Ez valószínűleg lassabb internetes szolgáltatásokat vagy akár teljes fennakadásokat eredményez az átlagos orosz felhasználók számára.
Az átlagos orosz felhasználó sajnos nagy sebességű műholdas internetkapcsolattal sem tudná pótolni a kiesést, mivel a Starlink nem működik Oroszországban, a konkurens Rassvet műholdrendszer meglévő műholdjainak jelentős része pedig a felbocsátás után visszahullott a Föld felszínére. Ezek az incidensek az Ukrajnában zajló, elhúzódó konfliktus következményei, amely 2022-ben drámai módon eszkalálódott, miután Oroszország kudarcot vallott Kijev elfoglalására irányuló kísérletével. Sok megfigyelő ugyanakkor úgy véli, hogy a háború valójában már 2014-ben elkezdődött, amikor az orosz erők elfoglalták a Krímet, és megszállták Kelet-Ukrajna egyes részeit, miután abban az évben megbukott az oroszbarát kormány.
Az évek óta tartó ellenségeskedés során új technológiák és hadviselési stratégiák jelentek meg, különösen a drónhadviselés területén. A folyamat kezdetén a frontvonalakon széles körben alkalmaztak kereskedelmi forgalomban kapható drónokat, jellemzően felderítésre, robbanóanyagok ledobására és kamikaze jellegű támadásokra. A drónhadviselés azonban azóta a nagy hatótávolságú csapások irányába fejlődött. A kifejezetten katonai célra épített drónok már több mint 2000 kilométeres távolságokat is képesek megtenni, és a frontvonaltól jóval távolabb állomásozó Tu-95-ös stratégiai bombázókat is meg tudják semmisíteni.
Az adatközpontok elleni dróntámadások viszonylag új fejleménynek számítanak. Míg a katonai támaszpontokon működő adatközpontokat gyakran jogszerű katonai célpontnak tekintik, Oroszország a polgári adatközpontok elleni támadásait azzal indokolta, hogy az ukrán katonai hírszerzés használta ezeket a létesítményeket. Nem ez az első alkalom, hogy polgári adatközpontokat is drónokkal vagy rakétákkal támadnak. Az AWS bahreini és egyesült arab emírségekbeli létesítményeit többször is találat érte azóta, hogy Washington megkezdte Irán elleni hadjáratát. A vállalat arra kérte ügyfeleit, hogy helyezzék át adataikat a régión kívüli létesítményekbe, mivel egyelőre nem tudja megadni, mikorra állhat helyre a szolgáltatás.