SG.hu·
Ukrán drónok csaptak le a Yandex két szuperszámítógépének otthont adó adatközpontra
A sasovói adatközpontban a Yandex három szuperszámítógépe közül kettő működik. A dróntámadás után banki, kereskedelmi és médiarendszerek is elérhetetlenné váltak, az orosz vállalatok pedig egyre inkább kínai infrastruktúrára szorulhatnak.
Ukrán drónok csapást mértek az oroszországi Sasovóban található egyik jelentős Yandex-adatközpontra, ahol hatalmas tűz keletkezett, és a vállalat kénytelen volt leállítani a létesítményt. A támadást követően számos, a Yandex Cloudot használó szolgáltatás elérhetetlenné vált. A létesítményben állítólag a Yandex három szuperszámítógépe közül kettő található, amelyeket mesterségesintelligencia-fejlesztésre használnak, de egyelőre nem világos, hogy a rendszerekben keletkezett-e kár, így a sorsuk továbbra is bizonytalan. Orosz rakéták a hónap elején ukrán digitális infrastruktúrát támadtak.
A sasovói létesítmény a Yandex öt nagy adatközpontjának egyike, és több tízezer szervernek ad otthont, köztük két, Nvidia A100-as chipekre épülő szuperszámítógépnek, a Chervonenkisnek és a Lyapunovnak. A vállalat legerősebb rendszere, a Chervonenkis 2021-ben a világ 19. legerősebb szuperszámítógépe volt a Top 500-as rangsorban, ám a mai mércével mérve a 21,53 FP64 petaflopos teljesítménye már csak a lista 101. helyére elegendő. A nyugati szankciók miatt a Yandex már nem tudja továbbfejleszteni a rendszert. Mindkét gépet MI-modellek betanítására használták, köztük a YandexGPT-hez is, amely Oroszország vezető nagy nyelvi modellje. A Yandex harmadik szuperszámítógépe, a Galushkin, Vlagyimirban található.
A vállalat egyelőre nem közölte, hogy a csapás érintette-e a szuperszámítógépeit, bár a dróntámadás nyomán keletkezett hatalmas tüzet látva csekély az esély arra, hogy a rendszerek sértetlenül megúszták az incidenst. Az Nvidia technológiájára épülő számítási infrastruktúrában esetlegesen keletkezett kár rendkívül súlyos csapást jelenthet Oroszország MI-iparára, amelyet már most is korlátoznak az Oroszországba irányuló fejlett MI-gyorsítók és szerverek exportjára vonatkozó megszorítások. Ha a gépek valóban megsemmisültek vagy megrongálódtak, számos alkatrészük örökre elveszhet, a Yandexnek pedig a jövőbeli modellbetanításokhoz kínai infrastruktúrát kell majd igénybe vennie.
A támadás a Yandex Cloud infrastruktúráját is megzavarta, ezért a vállalat azt javasolja ügyfeleinek, hogy alternatív zónákat használjanak. Bár a Yandex állítása szerint a legfontosabb lakossági szolgáltatásai továbbra is működtek, a felhasználók problémákról számoltak be a Yandex Mail, Disk, Documents, Pay és Market szolgáltatásokkal kapcsolatban. A jelentések szerint az érintett szolgáltatások között volt a Cian, a Litmarket, az Orosz Vasutak, a moszkvai Szpartak, a Rapira kriptovaluta-tőzsde, az Astral és az 1C üzleti megoldásai is. A Meduza szerint a T-Bank, az Ozon és a Wildberries által üzemeltetett vállalati rendszerekben szintén fennakadások történtek. A Moszkvai területen működő egyik busztársaság felfüggesztette az online jegyértékesítést, miközben a Detector404 24 óra alatt 58 268 panaszt regisztrált. A támadást követően számos orosz médium is elérhetetlenné vált, köztük az állami propagandát terjesztő RIA Novosztyi, a Vesztyi és az Interfax. Az RBC jelentése szerint a támadás az „infrastrukturális partnerként” megjelölt vállalatot érte.
A Yandex adatközpontja a Sasta szerszámgépgyár korábbi telephelyén működik, ahol a Yandex 2014-ben kezdte meg tevékenységét. A Sasta ipari berendezéseket gyárt, amelyeket különböző orosz gyártóknak, köztük védelmi ipari vállalatoknak is szállít, ezért nyugati szankciók hatálya alá tartozik. A regionális hatóságok a támadást követően egy ipari létesítményben keletkezett tűzről számoltak be, de egyelőre nem tudni, hogy a gyár vagy a Yandex számítási infrastruktúrája volt-e a támadás eredeti célpontja. A célponttól függetlenül azonban úgy tűnik, hogy az Ukrajna által az orosz gazdaság és a hadiipari komplexum ellen végrehajtott akciók általában hatékonyabbak, mint a Nyugat által alkalmazott intézkedések.
Az incidens az ukrán távközlési és számítástechnikai létesítmények elleni orosz támadásokat követi. Szeptember 23. óta legalább nyolc ukrán vállalat adatközpontjai rongálódtak meg vagy semmisültek meg a támadásokban, köztük a Virtual Systems, a MiroHost, a CosmoNova, a DataGroup és a CityHost létesítményei. Más weboldalak mellett a népszerű 1337x és NordicQuality torrentoldalak is átmenetileg elérhetetlenné váltak, miután megrongálódtak az őket kiszolgáló szerverek. Ukrajna ezért digitális infrastruktúrájának egy részét a föld alá helyezi át, miközben az orosz vállalatok olyan országokban történő telepítésekről tárgyalnak, amelyeket Moszkva barátságosnak tekint. Ezek köre valószínűleg mindössze néhány államra korlátozódik, köztük Kínára.
Ukrán drónok csapást mértek az oroszországi Sasovóban található egyik jelentős Yandex-adatközpontra, ahol hatalmas tűz keletkezett, és a vállalat kénytelen volt leállítani a létesítményt. A támadást követően számos, a Yandex Cloudot használó szolgáltatás elérhetetlenné vált. A létesítményben állítólag a Yandex három szuperszámítógépe közül kettő található, amelyeket mesterségesintelligencia-fejlesztésre használnak, de egyelőre nem világos, hogy a rendszerekben keletkezett-e kár, így a sorsuk továbbra is bizonytalan. Orosz rakéták a hónap elején ukrán digitális infrastruktúrát támadtak.
A sasovói létesítmény a Yandex öt nagy adatközpontjának egyike, és több tízezer szervernek ad otthont, köztük két, Nvidia A100-as chipekre épülő szuperszámítógépnek, a Chervonenkisnek és a Lyapunovnak. A vállalat legerősebb rendszere, a Chervonenkis 2021-ben a világ 19. legerősebb szuperszámítógépe volt a Top 500-as rangsorban, ám a mai mércével mérve a 21,53 FP64 petaflopos teljesítménye már csak a lista 101. helyére elegendő. A nyugati szankciók miatt a Yandex már nem tudja továbbfejleszteni a rendszert. Mindkét gépet MI-modellek betanítására használták, köztük a YandexGPT-hez is, amely Oroszország vezető nagy nyelvi modellje. A Yandex harmadik szuperszámítógépe, a Galushkin, Vlagyimirban található.
A vállalat egyelőre nem közölte, hogy a csapás érintette-e a szuperszámítógépeit, bár a dróntámadás nyomán keletkezett hatalmas tüzet látva csekély az esély arra, hogy a rendszerek sértetlenül megúszták az incidenst. Az Nvidia technológiájára épülő számítási infrastruktúrában esetlegesen keletkezett kár rendkívül súlyos csapást jelenthet Oroszország MI-iparára, amelyet már most is korlátoznak az Oroszországba irányuló fejlett MI-gyorsítók és szerverek exportjára vonatkozó megszorítások. Ha a gépek valóban megsemmisültek vagy megrongálódtak, számos alkatrészük örökre elveszhet, a Yandexnek pedig a jövőbeli modellbetanításokhoz kínai infrastruktúrát kell majd igénybe vennie.
A támadás a Yandex Cloud infrastruktúráját is megzavarta, ezért a vállalat azt javasolja ügyfeleinek, hogy alternatív zónákat használjanak. Bár a Yandex állítása szerint a legfontosabb lakossági szolgáltatásai továbbra is működtek, a felhasználók problémákról számoltak be a Yandex Mail, Disk, Documents, Pay és Market szolgáltatásokkal kapcsolatban. A jelentések szerint az érintett szolgáltatások között volt a Cian, a Litmarket, az Orosz Vasutak, a moszkvai Szpartak, a Rapira kriptovaluta-tőzsde, az Astral és az 1C üzleti megoldásai is. A Meduza szerint a T-Bank, az Ozon és a Wildberries által üzemeltetett vállalati rendszerekben szintén fennakadások történtek. A Moszkvai területen működő egyik busztársaság felfüggesztette az online jegyértékesítést, miközben a Detector404 24 óra alatt 58 268 panaszt regisztrált. A támadást követően számos orosz médium is elérhetetlenné vált, köztük az állami propagandát terjesztő RIA Novosztyi, a Vesztyi és az Interfax. Az RBC jelentése szerint a támadás az „infrastrukturális partnerként” megjelölt vállalatot érte.
A Yandex adatközpontja a Sasta szerszámgépgyár korábbi telephelyén működik, ahol a Yandex 2014-ben kezdte meg tevékenységét. A Sasta ipari berendezéseket gyárt, amelyeket különböző orosz gyártóknak, köztük védelmi ipari vállalatoknak is szállít, ezért nyugati szankciók hatálya alá tartozik. A regionális hatóságok a támadást követően egy ipari létesítményben keletkezett tűzről számoltak be, de egyelőre nem tudni, hogy a gyár vagy a Yandex számítási infrastruktúrája volt-e a támadás eredeti célpontja. A célponttól függetlenül azonban úgy tűnik, hogy az Ukrajna által az orosz gazdaság és a hadiipari komplexum ellen végrehajtott akciók általában hatékonyabbak, mint a Nyugat által alkalmazott intézkedések.
Az incidens az ukrán távközlési és számítástechnikai létesítmények elleni orosz támadásokat követi. Szeptember 23. óta legalább nyolc ukrán vállalat adatközpontjai rongálódtak meg vagy semmisültek meg a támadásokban, köztük a Virtual Systems, a MiroHost, a CosmoNova, a DataGroup és a CityHost létesítményei. Más weboldalak mellett a népszerű 1337x és NordicQuality torrentoldalak is átmenetileg elérhetetlenné váltak, miután megrongálódtak az őket kiszolgáló szerverek. Ukrajna ezért digitális infrastruktúrájának egy részét a föld alá helyezi át, miközben az orosz vállalatok olyan országokban történő telepítésekről tárgyalnak, amelyeket Moszkva barátságosnak tekint. Ezek köre valószínűleg mindössze néhány államra korlátozódik, köztük Kínára.