SG.hu·
A törölt WhatsApp üzenettől a hamis profilokig terjed a digitális zaklatás
Az erőszak digitális formái egyre több csatornán jelennek meg, ezért Spanyolországban a kockázatértékelési rendszert és a jogi szabályozást is igyekeznek hozzáigazítani az új fenyegetésekhez.
Egy üzenet elküldése a WhatsAppon, még akkor is, ha az üzenet csupán egyetlen pont, bűncselekmény lehet, ha nemi alapú erőszak miatt kommunikációs tilalom van érvényben. „Volt olyan ügyem, amelyben egy pontot, egy betűt küldött neki, nem fogadott hívást indított, és elítéltük a tilalom megszegése miatt” - jelentette ki határozottan María Auxiliadora Díaz bírónő. De mi a helyzet egy Instagram-sztori megtekintésével? Egy bejegyzés lájkolásával? Néhány eurocent átutalásával? Ezek példák arra, hogyan találnak az elkövetők a számtalan digitális platformon új csatornákat volt párjuk zaklatására, miközben az igazságszolgáltatás utánuk kullog, és joggyakorlatot alakít ki arról, hogy mi minősül a tilalom megszegésének - amelyért hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki -, hogy megakadályozza annak megismétlődését.
A spanyol Állami Főügyészség két hete közzétett, 2026-os legutóbbi jelentése kiemeli, hogy megszilárdult az a gyakorlat, amely szerint a bíróságok elegendő bizonyítéknak fogadják el egy törölt üzenet nyomát annak igazolására, hogy megszegték a tilalmat. Ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság 2020-ban megállapította, ugyanígy egy nem fogadott hívás kezdeményezése is a büntetés megszegésének minősülő bűncselekmény. Abban az ügyben a vádlott azzal fellebbezett, hogy nem került sor tényleges beszélgetésre közte és a nő között, a bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a bűncselekmény megvalósulását nem lehet az áldozat kezébe adni: „A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha ténylegesen létrejött annak a hívásnak a közlése, amelyet a kommunikációtól eltiltott személy kezdeményezett.”
Az előző évi ügyészségi jelentés már figyelmeztetett arra, hogy szöveges üzeneteken, e-mailen, WhatsAppon vagy közösségi oldalakon keresztül is követnek el olyan cselekményeket, amelyek megszegik a tilalmat, és rámutatott, hogy a technológia által lehetővé tett anonimitás elősegíti ezek használatát, mert az elkövető nagyobb biztonságban érzi magát. A digitális gyakorlatok köre, amelyek a tilalom megszegését jelenthetik, rendkívül széles: ilyen például annak a férfinak az esete, aki előzetes letartóztatásból szabadult, távoltartási végzés volt érvényben vele szemben az őt feljelentő áldozat védelmében, és elektronikus nyomkövető karkötőt is viselt, majd 118 videót tett közzé a TikTokon, amelyekben sértegette és fenyegette a nőt, valamint bírákat, ügyészeket és a rendőröket. Az Almeríai Tartományi Bíróság augusztusban négy év szabadságvesztésre ítélte a büntetés megszegése miatt, és hét évre megtiltotta neki, hogy bármelyikükről a közösségi oldalakon közzétegyen bármit.
Már nem csupán néhány száz méteres távolság meghatározásáról van szó a nők védelme érdekében, mert a zaklatás már nem korlátozódik a fizikai térre és egy meghatározott időszakra. Ezért a spanyol belügyminisztérium átalakítja a nemi alapú erőszak áldozatainak védelmét szolgáló VioGén rendszer kockázatértékelési protokollját, hogy egyebek mellett bekerüljön a „digitális kontroll” és a „digitális kémkedés” szempontja is, amelyeket eddig nem vettek figyelembe külön. Az eszköz különböző tényezőket értékel annak megállapítására, hogy a nő kockázati szintje szélsőséges, magas, közepes, alacsony vagy nem észlelt.
Az igazságszolgáltatás által elrendelt kommunikációs tilalom megakadályozza a sértettel, de a bíró vagy a bíróság által meghatározott családtagokkal vagy más személyekkel való kommunikációt is, „bármilyen kommunikációs vagy informatikai, illetve telematikai eszközön, írásban, szóban vagy vizuálisan”. Ez az intézkedés a távoltartási végzést kíséri. Aki ezt megszegi, nem engedelmeskedik egy bírósági határozatnak, ami az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, és egyúttal veszélybe sodorja a nő testi és lelki épségét.
Felmerülhet a kérdés, hogy ezek a nők miért nem tiltják le az elkövetőket a platformokon. María José Garrido Antón pszichológus, a Belügyminisztérium Biztonsági Államtitkárságának Tanulmányi Osztályának vezetője elmagyarázza, hogy „ez a személyiségüktől függ”, és egyes nők „egy időre letiltják őket, majd feloldják a tiltást, ahogyan a hagyományos erőszak esetében is történik, ugyanúgy, ahogy félelemből vagy kényszer hatására feljelentéseket is visszavonnak”. És mindenesetre, ha le is tiltják őket, az elkövetők néha ismeretlen számokról telefonálnak, és időbe telik bizonyítani, hogy ki volt a hívó.
Garrido Antón, aki a biztonsági erők és testületek számára a nemi alapú erőszak esetén alkalmazandó pszichológiai elsősegélyről szóló útmutató szerzője, azt javasolja azoknak, akik ilyen helyzeten mennek keresztül, hogy „dokumentáljanak mindent”, és őrizzék meg a képernyőképeket vagy a hangfelvételeket, mert „bármennyire fájdalmas is, bizonyítékként felhasználhatók a vádlott terhére”. Azt tanácsolja, hogy ha az érintett nem akarja ezeket a telefonján tárolni, letöltheti őket egy pendrive-ra, vagy bemehet egy rendőrkapitányságra, és mindent elmondhat, kérheti, hogy rögzítsék, majd törölheti az anyagokat a saját eszközéről.
A telematikai úton elkövetett tilalomszegéseket nem tartják nyilván külön, de egy kutatás során 2015 és 2022 között 495 olyan esetet elemeztek, amikor digitális vagy telefonos úton követtek el agressziót jelenlegi vagy volt partnerek ellen. Az esetek csaknem felében az elkövető megszegte a távoltartási végzést. „A kibertér lehetővé teszi a távoltartási végzések megsértését fizikai jelenlét nélkül, ami sürgős kihívást jelent az igazságügyi intézkedések hatékony ellenőrzése és végrehajtása szempontjából” - állapítja meg a jelentés. Ez csak a bejelentett kibererőszakos eseteket tartalmazza, ugyanakkor a nőkkel szembeni erőszakos cselekmények körülbelül tízből nyolc esetét nem jelentik be - szégyen, félelem vagy a rendőrségi és igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt. A kibererőszak sajátos esetében előfordul, hogy az érintettek nincsenek tudatában annak, hogy megsértik a jogaikat, például amikor a partnerük átnézi a mobiltelefonjukat, vagy összekapcsolja a telefonjukat a számítógépével.
Az Observatorio del Consejo General del Poder Judicial, azaz a Bírói Hatalom Általános Tanácsának megfigyelőközpontja által készített jelentés szerint tavaly 38 354 olyan eset történt, amelyben védelmi intézkedéseket és büntetéseket szegtek meg, de a szervezet nem bontja le ezeket típusokra, ezért nem különül el, hogy ezek közül hányat sértettek meg virtuális módon. „Lehet, hogy az egész egy erőszakos cselekménnyel, egy fenyegetéssel kezdődik, de nem teszik hozzá, hogy kibererőszakról van szó, vagy egyszerűen tilalomszegésként veszik nyilvántartásba, de nincs meghatározva, hogy telematikai úton történt” - magyarázza María Auxiliadora Díaz, a CGPJ bírája és Esélyegyenlőségi Hálózatának tagja.
A Las Palmas de Gran Canaria-i 2. számú Nők Elleni Erőszak Bíróságának vezető bírája hozzáteszi, hogy ez a kategorizálás jelenleg nem létezik, de ennek nem az a következménye, hogy kisebb jelentőséget kellene tulajdonítani a jelenségnek, hanem éppen ellenkezőleg. A bíró két évtizede dolgozik a bíróságon, és már mindennel találkozott. A Legfelsőbb Bíróság szerint minden olyan cselekmény bűncselekménynek minősül, amely megzavarja a nő nyugalmát. „Bizonyos megnyilvánulások akkor is azok, még ha ártalmatlannak tűnnek is, mert azt mondják, hogy 'nem mondott neki semmit'" - mutat rá a bírónő, és biztosítja, hogy a telematikai úton elkövetett bűncselekmények minden formája megszaporodott.
Leginkább a tilalom megszegése növekedett azáltal, hogy az elkövetők kapcsolatba lépnek az áldozathoz közel álló harmadik személyekkel, vagy hamis fiókokról írnak neki. Ugyancsak gyakori, hogy az áldozat nevével hoznak létre profilokat és megszemélyesítik őt. Mind a bíró, mind az ügyészség jelentése kiemeli, hogy nehéz meghatározni mindezen cselekmények elkövetőjét, mivel ehhez bírósági megkeresésekre van szükség olyan nagyvállalatok felé, mint a Meta, a Google vagy a Telegram, amelyek válaszadási határideje túl hosszú, „és sok esetben emiatt az eljárásokban nem marad elegendő bizonyíték”.
Mercedes Llorente Sánchez-Arjona, a Sevillai Egyetem eljárásjogi professzora szerint ez „már beépült a jogi DNS-be”, és az analóg síkról a digitálisra fejlődött. A kutató ugyanakkor kiemel egy újdonságot, amelyet a kiskorúak digitális környezetben történő védelméről szóló organikus törvénytervezet javasol, amely még folyamatban van: ebben szó esik a virtuális távoltartási végzésről. „Először jelenne meg jogszabály szövegében, mert jelenleg a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatának csapásait követve működünk” - emeli ki.
A szöveg a Büntető Törvénykönyv több cikkelyének módosítását javasolja annak érdekében, hogy bevezessék a hozzáférés vagy kommunikáció tilalmának büntetését „közösségi hálózatokon, fórumokon, kommunikációs platformokon vagy a virtuális tér bármely más helyén, amikor a bűncselekményt ezeken belül követik el”. Ez a büntetés emellett megfosztja az érintett személyt „attól a lehetőségtől, hogy az ítélet időtartama alatt az interneten, telefonon vagy bármely más információs vagy kommunikációs technológián keresztül hozzáférjen azokhoz a virtuális terekhez, illetve kommunikáljon azokon keresztül, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az elkövetett bűncselekménnyel”. A szöveg rögzíti, hogy a közösségi hálózatok már nem csupán eszközei a bűncselekmények elkövetésének, hanem újabb színteret is jelentenek azok elkövetéséhez.
A jogász 2023-ban elemzést tett közzé különböző, ezzel a témával kapcsolatos ítéletekről. Egyebek mellett a Madridi Tartományi Bíróság 2017-es ítélete megállapította, hogy a feljelentő Facebookon közzétett fényképének vagy hozzászólásának lájkolása kommunikációs cselekménynek minősül. Ami pedig egy, a sértettre utaló WhatsApp-állapot közzétételét illeti, amelyet nem közvetlenül neki küldenek el, Llorente Sánchez-Arjona arra a következtetésre jut, hogy a Tartományi Bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes, bár a joggyakorlat többségi álláspontja szerint ez nem jelenti a tilalom megszegését. Azóta három év telt el. A digitális környezet már nagyon más, és ha valami változatlan maradt, az az, hogy az elkövetők továbbra is új kiskapukat találnak, a rendszernek pedig egyre gyorsabban kell ezeket értékelnie.
Egy üzenet elküldése a WhatsAppon, még akkor is, ha az üzenet csupán egyetlen pont, bűncselekmény lehet, ha nemi alapú erőszak miatt kommunikációs tilalom van érvényben. „Volt olyan ügyem, amelyben egy pontot, egy betűt küldött neki, nem fogadott hívást indított, és elítéltük a tilalom megszegése miatt” - jelentette ki határozottan María Auxiliadora Díaz bírónő. De mi a helyzet egy Instagram-sztori megtekintésével? Egy bejegyzés lájkolásával? Néhány eurocent átutalásával? Ezek példák arra, hogyan találnak az elkövetők a számtalan digitális platformon új csatornákat volt párjuk zaklatására, miközben az igazságszolgáltatás utánuk kullog, és joggyakorlatot alakít ki arról, hogy mi minősül a tilalom megszegésének - amelyért hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki -, hogy megakadályozza annak megismétlődését.
A spanyol Állami Főügyészség két hete közzétett, 2026-os legutóbbi jelentése kiemeli, hogy megszilárdult az a gyakorlat, amely szerint a bíróságok elegendő bizonyítéknak fogadják el egy törölt üzenet nyomát annak igazolására, hogy megszegték a tilalmat. Ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság 2020-ban megállapította, ugyanígy egy nem fogadott hívás kezdeményezése is a büntetés megszegésének minősülő bűncselekmény. Abban az ügyben a vádlott azzal fellebbezett, hogy nem került sor tényleges beszélgetésre közte és a nő között, a bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a bűncselekmény megvalósulását nem lehet az áldozat kezébe adni: „A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha ténylegesen létrejött annak a hívásnak a közlése, amelyet a kommunikációtól eltiltott személy kezdeményezett.”
Az előző évi ügyészségi jelentés már figyelmeztetett arra, hogy szöveges üzeneteken, e-mailen, WhatsAppon vagy közösségi oldalakon keresztül is követnek el olyan cselekményeket, amelyek megszegik a tilalmat, és rámutatott, hogy a technológia által lehetővé tett anonimitás elősegíti ezek használatát, mert az elkövető nagyobb biztonságban érzi magát. A digitális gyakorlatok köre, amelyek a tilalom megszegését jelenthetik, rendkívül széles: ilyen például annak a férfinak az esete, aki előzetes letartóztatásból szabadult, távoltartási végzés volt érvényben vele szemben az őt feljelentő áldozat védelmében, és elektronikus nyomkövető karkötőt is viselt, majd 118 videót tett közzé a TikTokon, amelyekben sértegette és fenyegette a nőt, valamint bírákat, ügyészeket és a rendőröket. Az Almeríai Tartományi Bíróság augusztusban négy év szabadságvesztésre ítélte a büntetés megszegése miatt, és hét évre megtiltotta neki, hogy bármelyikükről a közösségi oldalakon közzétegyen bármit.
Már nem csupán néhány száz méteres távolság meghatározásáról van szó a nők védelme érdekében, mert a zaklatás már nem korlátozódik a fizikai térre és egy meghatározott időszakra. Ezért a spanyol belügyminisztérium átalakítja a nemi alapú erőszak áldozatainak védelmét szolgáló VioGén rendszer kockázatértékelési protokollját, hogy egyebek mellett bekerüljön a „digitális kontroll” és a „digitális kémkedés” szempontja is, amelyeket eddig nem vettek figyelembe külön. Az eszköz különböző tényezőket értékel annak megállapítására, hogy a nő kockázati szintje szélsőséges, magas, közepes, alacsony vagy nem észlelt.
Az igazságszolgáltatás által elrendelt kommunikációs tilalom megakadályozza a sértettel, de a bíró vagy a bíróság által meghatározott családtagokkal vagy más személyekkel való kommunikációt is, „bármilyen kommunikációs vagy informatikai, illetve telematikai eszközön, írásban, szóban vagy vizuálisan”. Ez az intézkedés a távoltartási végzést kíséri. Aki ezt megszegi, nem engedelmeskedik egy bírósági határozatnak, ami az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, és egyúttal veszélybe sodorja a nő testi és lelki épségét.
Felmerülhet a kérdés, hogy ezek a nők miért nem tiltják le az elkövetőket a platformokon. María José Garrido Antón pszichológus, a Belügyminisztérium Biztonsági Államtitkárságának Tanulmányi Osztályának vezetője elmagyarázza, hogy „ez a személyiségüktől függ”, és egyes nők „egy időre letiltják őket, majd feloldják a tiltást, ahogyan a hagyományos erőszak esetében is történik, ugyanúgy, ahogy félelemből vagy kényszer hatására feljelentéseket is visszavonnak”. És mindenesetre, ha le is tiltják őket, az elkövetők néha ismeretlen számokról telefonálnak, és időbe telik bizonyítani, hogy ki volt a hívó.
Garrido Antón, aki a biztonsági erők és testületek számára a nemi alapú erőszak esetén alkalmazandó pszichológiai elsősegélyről szóló útmutató szerzője, azt javasolja azoknak, akik ilyen helyzeten mennek keresztül, hogy „dokumentáljanak mindent”, és őrizzék meg a képernyőképeket vagy a hangfelvételeket, mert „bármennyire fájdalmas is, bizonyítékként felhasználhatók a vádlott terhére”. Azt tanácsolja, hogy ha az érintett nem akarja ezeket a telefonján tárolni, letöltheti őket egy pendrive-ra, vagy bemehet egy rendőrkapitányságra, és mindent elmondhat, kérheti, hogy rögzítsék, majd törölheti az anyagokat a saját eszközéről.
A telematikai úton elkövetett tilalomszegéseket nem tartják nyilván külön, de egy kutatás során 2015 és 2022 között 495 olyan esetet elemeztek, amikor digitális vagy telefonos úton követtek el agressziót jelenlegi vagy volt partnerek ellen. Az esetek csaknem felében az elkövető megszegte a távoltartási végzést. „A kibertér lehetővé teszi a távoltartási végzések megsértését fizikai jelenlét nélkül, ami sürgős kihívást jelent az igazságügyi intézkedések hatékony ellenőrzése és végrehajtása szempontjából” - állapítja meg a jelentés. Ez csak a bejelentett kibererőszakos eseteket tartalmazza, ugyanakkor a nőkkel szembeni erőszakos cselekmények körülbelül tízből nyolc esetét nem jelentik be - szégyen, félelem vagy a rendőrségi és igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt. A kibererőszak sajátos esetében előfordul, hogy az érintettek nincsenek tudatában annak, hogy megsértik a jogaikat, például amikor a partnerük átnézi a mobiltelefonjukat, vagy összekapcsolja a telefonjukat a számítógépével.
Az Observatorio del Consejo General del Poder Judicial, azaz a Bírói Hatalom Általános Tanácsának megfigyelőközpontja által készített jelentés szerint tavaly 38 354 olyan eset történt, amelyben védelmi intézkedéseket és büntetéseket szegtek meg, de a szervezet nem bontja le ezeket típusokra, ezért nem különül el, hogy ezek közül hányat sértettek meg virtuális módon. „Lehet, hogy az egész egy erőszakos cselekménnyel, egy fenyegetéssel kezdődik, de nem teszik hozzá, hogy kibererőszakról van szó, vagy egyszerűen tilalomszegésként veszik nyilvántartásba, de nincs meghatározva, hogy telematikai úton történt” - magyarázza María Auxiliadora Díaz, a CGPJ bírája és Esélyegyenlőségi Hálózatának tagja.
A Las Palmas de Gran Canaria-i 2. számú Nők Elleni Erőszak Bíróságának vezető bírája hozzáteszi, hogy ez a kategorizálás jelenleg nem létezik, de ennek nem az a következménye, hogy kisebb jelentőséget kellene tulajdonítani a jelenségnek, hanem éppen ellenkezőleg. A bíró két évtizede dolgozik a bíróságon, és már mindennel találkozott. A Legfelsőbb Bíróság szerint minden olyan cselekmény bűncselekménynek minősül, amely megzavarja a nő nyugalmát. „Bizonyos megnyilvánulások akkor is azok, még ha ártalmatlannak tűnnek is, mert azt mondják, hogy 'nem mondott neki semmit'" - mutat rá a bírónő, és biztosítja, hogy a telematikai úton elkövetett bűncselekmények minden formája megszaporodott.
Leginkább a tilalom megszegése növekedett azáltal, hogy az elkövetők kapcsolatba lépnek az áldozathoz közel álló harmadik személyekkel, vagy hamis fiókokról írnak neki. Ugyancsak gyakori, hogy az áldozat nevével hoznak létre profilokat és megszemélyesítik őt. Mind a bíró, mind az ügyészség jelentése kiemeli, hogy nehéz meghatározni mindezen cselekmények elkövetőjét, mivel ehhez bírósági megkeresésekre van szükség olyan nagyvállalatok felé, mint a Meta, a Google vagy a Telegram, amelyek válaszadási határideje túl hosszú, „és sok esetben emiatt az eljárásokban nem marad elegendő bizonyíték”.
Mercedes Llorente Sánchez-Arjona, a Sevillai Egyetem eljárásjogi professzora szerint ez „már beépült a jogi DNS-be”, és az analóg síkról a digitálisra fejlődött. A kutató ugyanakkor kiemel egy újdonságot, amelyet a kiskorúak digitális környezetben történő védelméről szóló organikus törvénytervezet javasol, amely még folyamatban van: ebben szó esik a virtuális távoltartási végzésről. „Először jelenne meg jogszabály szövegében, mert jelenleg a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatának csapásait követve működünk” - emeli ki.
A szöveg a Büntető Törvénykönyv több cikkelyének módosítását javasolja annak érdekében, hogy bevezessék a hozzáférés vagy kommunikáció tilalmának büntetését „közösségi hálózatokon, fórumokon, kommunikációs platformokon vagy a virtuális tér bármely más helyén, amikor a bűncselekményt ezeken belül követik el”. Ez a büntetés emellett megfosztja az érintett személyt „attól a lehetőségtől, hogy az ítélet időtartama alatt az interneten, telefonon vagy bármely más információs vagy kommunikációs technológián keresztül hozzáférjen azokhoz a virtuális terekhez, illetve kommunikáljon azokon keresztül, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az elkövetett bűncselekménnyel”. A szöveg rögzíti, hogy a közösségi hálózatok már nem csupán eszközei a bűncselekmények elkövetésének, hanem újabb színteret is jelentenek azok elkövetéséhez.
A jogász 2023-ban elemzést tett közzé különböző, ezzel a témával kapcsolatos ítéletekről. Egyebek mellett a Madridi Tartományi Bíróság 2017-es ítélete megállapította, hogy a feljelentő Facebookon közzétett fényképének vagy hozzászólásának lájkolása kommunikációs cselekménynek minősül. Ami pedig egy, a sértettre utaló WhatsApp-állapot közzétételét illeti, amelyet nem közvetlenül neki küldenek el, Llorente Sánchez-Arjona arra a következtetésre jut, hogy a Tartományi Bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes, bár a joggyakorlat többségi álláspontja szerint ez nem jelenti a tilalom megszegését. Azóta három év telt el. A digitális környezet már nagyon más, és ha valami változatlan maradt, az az, hogy az elkövetők továbbra is új kiskapukat találnak, a rendszernek pedig egyre gyorsabban kell ezeket értékelnie.