SG.hu·
Oldalt választott a Meta, Zuckerberg a nyílt modellek mellett áll ki
A Meta állást foglalt a mesterséges intelligencia jövőjét meghatározó egyik legfontosabb kérdésben: az MI-modelleknek mindenki számára hozzáférhetőnek kellene lenniük, hogy bárki szabadon kísérletezhessen velük és módosíthassa őket, vagy szigorúan ellenőrizniük kellene őket az őket fejlesztő vállalatoknak?
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg számára egyértelműen az előbbi a helyes válasz. A technológiai óriás ma bemutatott egy új nyílt súlyú modellt, amelynek paramétereit a felhasználók személyre szabhatják annak érdekében, hogy módosítsák, hogyan működik vagy hogyan válaszol az MI. A modell neve Glimmer, és alapvetése szerint közvetlenül személyi számítógépeken is futtatható, anélkül hogy adatközpontok számítási kapacitására támaszkodna. Zuckerberg emellett egy terjedelmes kiáltványt is közzétett, amelyben felvázolta az MI-ről alkotott jövőképét és megközelítését, miközben igyekezett eloszlatni az MI-vel kapcsolatos, egyre szélesebb körű aggodalmakat. Mindezt úgy tette, hogy a vállalatot közben egyre több bírálat éri adatközpontjainak nagyszabású kiépítése és MI-alapú okosszemüvegei miatt. "Szuperintelligencia központosítása helyett széles körben kellene elosztanunk azt, és minden embernek meg kellene adnunk a lehetőséget, hogy irányítsa" - írta.
A Szilícium-völgyet és Washingtont egyaránt áthatja az arról szóló vita, hogy az MI-nek nyíltnak vagy zártnak kellene-e lennie. A zárt modelleket általában fejlettebbnek tartják, és az őket fejlesztő vállalatok szorosan tesztelhetik és felügyelhetik őket. Ugyanakkor a nyílt súlyú modellekhez hasonlóan a zárt modellek is kiszámíthatatlanul viselkedhetnek, amint azt az utóbbi időszak azon beszámolói is mutatják, amelyek szerint egyes MI-modellek önállósították magukat, és más vállalatok rendszereibe is betörtek.
A nyílt modellek szabadságot adnak a fejlesztőknek arra, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat építsék a technológiára. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a nyílt modelleket kínáló vállalatok idővel nélkülözhetetlenné váljanak a vállalkozások számára azzal, hogy technológiai terveket és alapokat biztosítanak saját termékeik felépítéséhez. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szintén a nyílt súlyú MI-modelleket támogatja, és a chipgyártó óriás szerint olyan vállalatok, mint az Uber és a Zoom, nyílt modelleket használnak új funkciók fejlesztésére és adatok elemzésére.
A Meta egy időben a népszerűbb nyílt súlyú modellek egyikét, a Llamát fejlesztette, ám tavaly év végén elkezdett a saját, zárt forráskódú, Spark nevű modelljének fejlesztésére összpontosítani, hogy felvegye a versenyt az OpenAI és az Anthropic legfejlettebb modelljeivel. Az olyan népszerű kínai MI-modellek, mint amilyeneket a Moonshot és a DeepSeek fejlesztett, szintén nyílt súlyúak, ami felveti a kérdést, hogy ez a megközelítés versenyelőnyt biztosít-e a kínai modelleknek. Van azonban egy másik hátrány is: egyes szakértők szerint a nyílt súlyú modellek teljesítményükben és képességeikben általában elmaradnak a legfejlettebb zárt modellektől. Zuckerberg és Huang ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a nyílt súlyú modellek gyorsabb innovációhoz vezethetnek, mivel szélesebb körű hozzáférést tesznek lehetővé.
Zuckerberg elképzelése idilli képet fest az MI előnyeiről. Azt írja, hogy a technológia minden egyes ember számára saját, személyre szabott asszisztenst biztosít majd, olyan eszközöket ad a kezébe, amelyekkel vállalkozásokat építhet, valamint egy olyan tanárt, akinek "minden tantárgyból PhD-fokozata van". Szerinte a társadalomnak nem szabad néhány kiválasztott vállalatra bíznia az ilyen eszközök létrehozásának, ellenőrzésének és terjesztésének lehetőségét. "Nincs olyan technológiai megoldás, amely egyszerre képes lenne összhangba hozni mindenki egymással ellentétes érdekeit és értékeit" - írta. "Bármilyen szuperintelligenciának egyes értékeket előnyben kellene részesítenie másokkal szemben, és emiatt képtelen lenne arra, hogy mindenkivel szemben jóindulatú legyen."
Eközben egyre erősebb ellenállás bontakozik ki a technológia gyors fejlődése és az élet számos területére gyakorolt hatása miatt, a munkahelyektől és a kiberbiztonságtól kezdve a mentális egészségen és a gazdaságon át a helyi közösségekig. A tavaszi diplomaosztó ünnepségeken egyetemisták kifütyülték az MI említését. A Data Center Watch kutatócég szerint csak 2026 első negyedévében mintegy 130 milliárd dollár értékű adatközponti projektet akadályoztak meg vagy halasztottak el a helyi lakosság ellenállása miatt. A Meta eközben maga is viták kereszttüzébe került amiatt, hogy azzal kapcsolatban merültek fel aggályok, hogy MI-alapú okosszemüvegeit mások beleegyezésük nélküli rögzítésére használhatják.
Zuckerberg szerint ha mindenki hozzáférhet a "szuperintelligenciához", akkor kiegyenlítődnek az esélyek. Azt is kijelentette, hogy a Meta saját energiainfrastruktúrát épít annak érdekében, hogy alacsonyan tartsa az áram árát azokon a területeken, ahol adatközpontokat épít. Emellett nagyobb együttműködést sürgetett a legfejlettebb MI-modelleket fejlesztő laboratóriumok és a kormány között. Erre azután került sor, hogy a Meta, az OpenAI, a Google és az Anthropic képviselői találkoztak a Fehér Házban, hogy megvitassák az MI-modellek piacra lépés előtti kormányzati felülvizsgálatának új keretrendszerét. "Ahhoz, hogy a legfejlettebb modelleket és termékeket fejlesszük ki" - írta -, "fel kell ismernünk, hogy az MI valószínűleg a történelem legversengőbb iparága."
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg számára egyértelműen az előbbi a helyes válasz. A technológiai óriás ma bemutatott egy új nyílt súlyú modellt, amelynek paramétereit a felhasználók személyre szabhatják annak érdekében, hogy módosítsák, hogyan működik vagy hogyan válaszol az MI. A modell neve Glimmer, és alapvetése szerint közvetlenül személyi számítógépeken is futtatható, anélkül hogy adatközpontok számítási kapacitására támaszkodna. Zuckerberg emellett egy terjedelmes kiáltványt is közzétett, amelyben felvázolta az MI-ről alkotott jövőképét és megközelítését, miközben igyekezett eloszlatni az MI-vel kapcsolatos, egyre szélesebb körű aggodalmakat. Mindezt úgy tette, hogy a vállalatot közben egyre több bírálat éri adatközpontjainak nagyszabású kiépítése és MI-alapú okosszemüvegei miatt. "Szuperintelligencia központosítása helyett széles körben kellene elosztanunk azt, és minden embernek meg kellene adnunk a lehetőséget, hogy irányítsa" - írta.
A Szilícium-völgyet és Washingtont egyaránt áthatja az arról szóló vita, hogy az MI-nek nyíltnak vagy zártnak kellene-e lennie. A zárt modelleket általában fejlettebbnek tartják, és az őket fejlesztő vállalatok szorosan tesztelhetik és felügyelhetik őket. Ugyanakkor a nyílt súlyú modellekhez hasonlóan a zárt modellek is kiszámíthatatlanul viselkedhetnek, amint azt az utóbbi időszak azon beszámolói is mutatják, amelyek szerint egyes MI-modellek önállósították magukat, és más vállalatok rendszereibe is betörtek.
A nyílt modellek szabadságot adnak a fejlesztőknek arra, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat építsék a technológiára. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a nyílt modelleket kínáló vállalatok idővel nélkülözhetetlenné váljanak a vállalkozások számára azzal, hogy technológiai terveket és alapokat biztosítanak saját termékeik felépítéséhez. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szintén a nyílt súlyú MI-modelleket támogatja, és a chipgyártó óriás szerint olyan vállalatok, mint az Uber és a Zoom, nyílt modelleket használnak új funkciók fejlesztésére és adatok elemzésére.
A Meta egy időben a népszerűbb nyílt súlyú modellek egyikét, a Llamát fejlesztette, ám tavaly év végén elkezdett a saját, zárt forráskódú, Spark nevű modelljének fejlesztésére összpontosítani, hogy felvegye a versenyt az OpenAI és az Anthropic legfejlettebb modelljeivel. Az olyan népszerű kínai MI-modellek, mint amilyeneket a Moonshot és a DeepSeek fejlesztett, szintén nyílt súlyúak, ami felveti a kérdést, hogy ez a megközelítés versenyelőnyt biztosít-e a kínai modelleknek. Van azonban egy másik hátrány is: egyes szakértők szerint a nyílt súlyú modellek teljesítményükben és képességeikben általában elmaradnak a legfejlettebb zárt modellektől. Zuckerberg és Huang ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a nyílt súlyú modellek gyorsabb innovációhoz vezethetnek, mivel szélesebb körű hozzáférést tesznek lehetővé.
Zuckerberg elképzelése idilli képet fest az MI előnyeiről. Azt írja, hogy a technológia minden egyes ember számára saját, személyre szabott asszisztenst biztosít majd, olyan eszközöket ad a kezébe, amelyekkel vállalkozásokat építhet, valamint egy olyan tanárt, akinek "minden tantárgyból PhD-fokozata van". Szerinte a társadalomnak nem szabad néhány kiválasztott vállalatra bíznia az ilyen eszközök létrehozásának, ellenőrzésének és terjesztésének lehetőségét. "Nincs olyan technológiai megoldás, amely egyszerre képes lenne összhangba hozni mindenki egymással ellentétes érdekeit és értékeit" - írta. "Bármilyen szuperintelligenciának egyes értékeket előnyben kellene részesítenie másokkal szemben, és emiatt képtelen lenne arra, hogy mindenkivel szemben jóindulatú legyen."
Eközben egyre erősebb ellenállás bontakozik ki a technológia gyors fejlődése és az élet számos területére gyakorolt hatása miatt, a munkahelyektől és a kiberbiztonságtól kezdve a mentális egészségen és a gazdaságon át a helyi közösségekig. A tavaszi diplomaosztó ünnepségeken egyetemisták kifütyülték az MI említését. A Data Center Watch kutatócég szerint csak 2026 első negyedévében mintegy 130 milliárd dollár értékű adatközponti projektet akadályoztak meg vagy halasztottak el a helyi lakosság ellenállása miatt. A Meta eközben maga is viták kereszttüzébe került amiatt, hogy azzal kapcsolatban merültek fel aggályok, hogy MI-alapú okosszemüvegeit mások beleegyezésük nélküli rögzítésére használhatják.
Zuckerberg szerint ha mindenki hozzáférhet a "szuperintelligenciához", akkor kiegyenlítődnek az esélyek. Azt is kijelentette, hogy a Meta saját energiainfrastruktúrát épít annak érdekében, hogy alacsonyan tartsa az áram árát azokon a területeken, ahol adatközpontokat épít. Emellett nagyobb együttműködést sürgetett a legfejlettebb MI-modelleket fejlesztő laboratóriumok és a kormány között. Erre azután került sor, hogy a Meta, az OpenAI, a Google és az Anthropic képviselői találkoztak a Fehér Házban, hogy megvitassák az MI-modellek piacra lépés előtti kormányzati felülvizsgálatának új keretrendszerét. "Ahhoz, hogy a legfejlettebb modelleket és termékeket fejlesszük ki" - írta -, "fel kell ismernünk, hogy az MI valószínűleg a történelem legversengőbb iparága."