SG.hu·
Franciaország betiltja a közösségi oldalakat a 15 év alattiak számára
A francia képviselők és a szenátorok elfogadták azt a törvényt, amely széles körű tilalmat vezet be a közösségi oldalak használatára a 15 év alatti fiatalok számára, anélkül hogy pontosan felsorolná, mely platformokra vonatkozik. Emellett megszavazták a mobiltelefonok használatának tilalmát a középiskolákban is.
A framcia képviselőknek és a szenátoroknak végül sikerült megállapodásra jutniuk. Július 21-én, kedden mindkét parlamenti kamara elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a közösségi oldalak használatát a 15 év alattiak számára. A szenátusban 243 igen és 2 nem szavazattal, majd a nemzetgyűlésben 279 igen és 81 nem szavazattal hagyták jóvá a jogszabályt. A döntés szoros menetrend szerint született meg, mivel Emmanuel Macron köztársasági elnök - aki személyesen is kiemelten foglalkozik ezzel az üggyel - azt szeretné, hogy az intézkedés már a szeptemberi tanévkezdéstől hatályba lépjen. "Franciaország példát mutat Európának azzal, hogy elsőként vezeti be a digitális nagykorúság fogalmát annak érdekében, hogy jobban megvédje gyermekeinket az interneten" - jelentette ki Anne Le Hénanff digitális ügyekért felelős miniszter a szenátorok előtt, nem sokkal a szavazás előtt.
A parlamenti képviselők végül visszatértek a törvénynek ahhoz a változatához, amelyet eredetileg Laure Miller, a Renaissance képviselője dolgozott ki, és amelyet a nemzetgyűlés januárban már elfogadott. A szenátus ezt később módosította, és azt javasolta, hogy készüljön egy lista azokról a közösségi oldalakról, amelyeket a fiatalokra nézve "károsnak" minősítenek. Ezek használatát megtiltották volna a számukra, míg a többi platform szülői hozzájárulással továbbra is elérhető maradt volna. Ezt a márciusban elfogadott változatot később az Európai Bizottság is megvizsgálta, és kérte annak módosítását annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az európai jognak. A szenátus által elfogadott szöveg ugyanis túl nagy szerepet szánt az Audiovizuális és Digitális Kommunikációs Szabályozó Hatóságnak ( l’Autorité de régulation de la communication audiovisuelle et numérique).
Végül egy hétfőn, július 20-án zárt ajtók mögött összeülő vegyes egyeztető bizottság, amely hét képviselőből és hét szenátorból állt, kompromisszumot dolgozott ki. Ezt kedden mindkét parlamenti kamara elfogadta. "Ez egy olyan jogszabály, amely mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány szempontjából szilárd alapokon áll" - mondta elégedetten Laure Miller. A törvény széles körű tilalmat vezet be a közösségi oldalakra, tehát nem tartalmaz úgynevezett "feketelistát", emellett megtiltja a mobiltelefonok használatát a középiskolákban is, ugyanakkor lehetőséget biztosít az egyes intézményeknek arra, hogy kivételeket állapítsanak meg.
A törvénynek 2026. szeptember 1-jén kell hatályba lépnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve a 15 év alattiak már nem hozhatnak létre új felhasználói fiókokat, a platformoknak pedig további négy hónap áll rendelkezésükre a már meglévő fiókok törlésére. Catherine Morin-Desailly, a törvény szenátusi előadója a vegyes bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy ez a dátum elsősorban "az életkor-ellenőrzési rendszerek bevezetésének kezdetét jelenti", hozzátéve, hogy "ez időbe fog telni".
"Franciaország utat mutat Európának gyermekeink és fiataljaink védelmében. Folytatjuk ezt a munkát" - jelentette ki Emmanuel Macron köztársasági elnök egy közösségi oldalakon közzétett videóban, amelyben felidézte a törvény elfogadásáért folytatott küzdelmét, és több olyan példát is bemutatott a közösségi platformokon megjelenő tartalmak közül, amelyeket károsnak tart a fiatalok számára. Ez a kezdeményezés az államfő elnöki ciklusának utolsó időszakára kitűzött egyik legfontosabb célja. Macron a 2026-os újévi beszédében ígéretet tett arra, hogy még ebben az évben elfogadják a jogszabályt. "Megígértem, most pedig megszavazták" - írta az X közösségi oldalon, megköszönve a parlamenti képviselők munkáját.
Nem készült lista arról, hogy mely közösségi oldalakra vonatkozik majd a tilalom. A jogszabály csupán néhány kivételt nevez meg egyértelműen, például az "online enciklopédiákat", valamint az "oktatási vagy tudományos adatbázisokat". A törvény az "online platform" és az "online közösségi hálózati szolgáltatás" fogalmára hivatkozik, amelyeket az európai jogszabályok, vagyis a Digital Services Act (DSA) és a Digital Markets Act (DMA) határoz meg. Arthur Delaporte, Calvados megye szocialista képviselője a vegyes bizottsági ülésen rámutatott, hogy "mindez meglehetősen homályos". Bár nem kétséges, hogy olyan platformokra, mint a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat, biztosan vonatkozik majd a törvény, felmerül a kérdés, mi lesz a YouTube-bal, a WhatsApp-pal, a Reddittel vagy egyes videojátékokkal, például a Robloxxal. Laure Miller elmagyarázta, hogy egyes alkalmazások esetében csak bizonyos közösségi funkciók lesznek életkor-ellenőrzéshez kötve, például a YouTube-on történő tartalommegosztás vagy a WhatsApp-csatornák elérése.
Továbbra is nyitott kérdés marad azonban az életkor-ellenőrzés technikai megvalósítása, amelynek részleteit a törvény nem határozza meg. Mivel egyesek kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen rövid idő alatt valóban végrehajtható-e a tilalom, Anne Le Hénanff miniszter részletesen ismertette az újságíróknak azokat az életkor-ellenőrzési rendszereket, amelyeket a platformoknak be kell vezetniük. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló életkor-ellenőrzési megoldások már jelenleg is működnek a pornográf oldalakhoz való hozzáférés korlátozására.
"Nekünk, franciáknak négy hónapon keresztül mindannyiunknak igazolnunk kell majd az életkorunkat" - jelentette ki Anne Le Hénanff az újságíróknak. "A felelősséget a közösségi oldalakra helyezzük, vagyis nekik kell megtalálniuk azt a technikai megoldást, amellyel ellenőrizni tudják a felhasználók életkorát. Szeptember 1-jére ez megvalósítható, mert az életkor-ellenőrzési eszközök már léteznek. Ilyen például a France Identité vagy a Docaposte alkalmazása" - sorolta a La Poste leányvállalatának megoldását is megemlítve. Emellett magáncégek is fejlesztenek hasonló rendszereket. A miniszter azt is közölte, hogy a platformoknak több különböző életkor-ellenőrzési lehetőséget kell kínálniuk a felhasználóknak, hogy azok szabadon választhassanak. "Nem szeretnénk, ha csak egyetlen technikai megoldás állna rendelkezésre az életkor ellenőrzésére" - mondta, hozzátéve, hogy "legalább kettőt" tart szükségesnek.
A miniszter igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a rendszer megfelelően védi majd a személyes adatokat. Az életkor-ellenőrzést végző szolgáltatás "nem fogja tudni, hogy melyik platform kérte az ellenőrzést és milyen célból. A közösségi oldal pedig semmilyen személyes adatot nem kap arról a felhasználóról, aki az ellenőrzést kezdeményezte" - mondta. "Sem adattárolás, sem adattovábbítás nem történik." Példaként egy olyan felhasználót említett, aki regisztrálni szeretne egy közösségi oldalra. Ilyenkor például a Docaposte által kínált megoldást választhatja, amely ellenőrzi az életkorát, majd kizárólag egy igen vagy nem választ küld vissza a közösségi oldalnak. "Ez egy bináris válasz" - hangsúlyozta.
Catherine Morin-Desailly hangsúlyozta, hogy a törvény viszonylagos rövidsége abból fakad, hogy egy szélesebb európai folyamat részét képezi. "A mi törvényünk rendkívül szerény. Tulajdonképpen csak meghatároz egy életkori küszöböt, amely köré az Európai Bizottság egy átfogó rendszert építhet."
Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a közösségi oldalak fiatalok általi használatának kérdésére, és egy olyan európai szintű rendszer kialakítását fontolgatja, amely "életkori csoportonként fokozatos és differenciált hozzáférést" biztosít. Erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt július 13-án, hozzátéve, hogy a Bizottság "a nyár után" konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság által felkért szakértői csoport is ismertette jelentését, amely azt javasolja, hogy a 13 év alatti gyermekek számára tiltsák meg a közösségi oldalak használatát, beleértve a mesterséges intelligenciára épülő asszisztenseket is. Így a jövőben egy összehangolt európai megközelítés is kialakulhat, miközben mintegy tizenöt európai ország, köztük Németország, Spanyolország, Görögország, Norvégia és Olaszország is hasonló jogszabályok bevezetését fontolgatja.
Franciaországban ugyanakkor Arthur Delaporte képviselő jelezte, hogy frakciója az Alkotmánytanácshoz kíván fordulni. Bár a módosított törvény várhatóan már megfelel az európai jognak, továbbra is kérdéses, hogy összhangban áll-e a francia alkotmánnyal, amire az Államtanács már januárban is felhívta a figyelmet. Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága úgy ítélte meg, hogy az eredeti törvény több rendelkezése sérti az alapvető szabadságjogokat, és különösen kifogásolta a tiltás alá eső közösségi oldalak túlságosan tág meghatározását. Ez vezetett ahhoz, hogy a szenátus korábban egy "feketelista" bevezetését javasolta, amelyet végül elvetettek. Ha az ügy valóban az Alkotmánytanács elé kerül, az késleltetheti ugyan a törvény kihirdetését, mivel a testületnek egy hónap áll rendelkezésére döntést hozni, de nem feltétlenül változtat a végrehajtás tervezett ütemezésén.
A framcia képviselőknek és a szenátoroknak végül sikerült megállapodásra jutniuk. Július 21-én, kedden mindkét parlamenti kamara elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a közösségi oldalak használatát a 15 év alattiak számára. A szenátusban 243 igen és 2 nem szavazattal, majd a nemzetgyűlésben 279 igen és 81 nem szavazattal hagyták jóvá a jogszabályt. A döntés szoros menetrend szerint született meg, mivel Emmanuel Macron köztársasági elnök - aki személyesen is kiemelten foglalkozik ezzel az üggyel - azt szeretné, hogy az intézkedés már a szeptemberi tanévkezdéstől hatályba lépjen. "Franciaország példát mutat Európának azzal, hogy elsőként vezeti be a digitális nagykorúság fogalmát annak érdekében, hogy jobban megvédje gyermekeinket az interneten" - jelentette ki Anne Le Hénanff digitális ügyekért felelős miniszter a szenátorok előtt, nem sokkal a szavazás előtt.
A parlamenti képviselők végül visszatértek a törvénynek ahhoz a változatához, amelyet eredetileg Laure Miller, a Renaissance képviselője dolgozott ki, és amelyet a nemzetgyűlés januárban már elfogadott. A szenátus ezt később módosította, és azt javasolta, hogy készüljön egy lista azokról a közösségi oldalakról, amelyeket a fiatalokra nézve "károsnak" minősítenek. Ezek használatát megtiltották volna a számukra, míg a többi platform szülői hozzájárulással továbbra is elérhető maradt volna. Ezt a márciusban elfogadott változatot később az Európai Bizottság is megvizsgálta, és kérte annak módosítását annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az európai jognak. A szenátus által elfogadott szöveg ugyanis túl nagy szerepet szánt az Audiovizuális és Digitális Kommunikációs Szabályozó Hatóságnak ( l’Autorité de régulation de la communication audiovisuelle et numérique).
Végül egy hétfőn, július 20-án zárt ajtók mögött összeülő vegyes egyeztető bizottság, amely hét képviselőből és hét szenátorból állt, kompromisszumot dolgozott ki. Ezt kedden mindkét parlamenti kamara elfogadta. "Ez egy olyan jogszabály, amely mind a nemzetközi egyezmények, mind az alkotmány szempontjából szilárd alapokon áll" - mondta elégedetten Laure Miller. A törvény széles körű tilalmat vezet be a közösségi oldalakra, tehát nem tartalmaz úgynevezett "feketelistát", emellett megtiltja a mobiltelefonok használatát a középiskolákban is, ugyanakkor lehetőséget biztosít az egyes intézményeknek arra, hogy kivételeket állapítsanak meg.
A törvénynek 2026. szeptember 1-jén kell hatályba lépnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve a 15 év alattiak már nem hozhatnak létre új felhasználói fiókokat, a platformoknak pedig további négy hónap áll rendelkezésükre a már meglévő fiókok törlésére. Catherine Morin-Desailly, a törvény szenátusi előadója a vegyes bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy ez a dátum elsősorban "az életkor-ellenőrzési rendszerek bevezetésének kezdetét jelenti", hozzátéve, hogy "ez időbe fog telni".
"Franciaország utat mutat Európának gyermekeink és fiataljaink védelmében. Folytatjuk ezt a munkát" - jelentette ki Emmanuel Macron köztársasági elnök egy közösségi oldalakon közzétett videóban, amelyben felidézte a törvény elfogadásáért folytatott küzdelmét, és több olyan példát is bemutatott a közösségi platformokon megjelenő tartalmak közül, amelyeket károsnak tart a fiatalok számára. Ez a kezdeményezés az államfő elnöki ciklusának utolsó időszakára kitűzött egyik legfontosabb célja. Macron a 2026-os újévi beszédében ígéretet tett arra, hogy még ebben az évben elfogadják a jogszabályt. "Megígértem, most pedig megszavazták" - írta az X közösségi oldalon, megköszönve a parlamenti képviselők munkáját.
Je m’y étais engagé, c’est désormais voté : les réseaux sociaux seront interdits aux moins de 15 ans à la rentrée. Merci aux parlementaires. Au Conseil constitutionnel de statuer puis place à l’action pour rendre cette mesure concrète et protéger nos enfants en ligne. pic.twitter.com/jC79unxX67
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) July 21, 2026
Nem készült lista arról, hogy mely közösségi oldalakra vonatkozik majd a tilalom. A jogszabály csupán néhány kivételt nevez meg egyértelműen, például az "online enciklopédiákat", valamint az "oktatási vagy tudományos adatbázisokat". A törvény az "online platform" és az "online közösségi hálózati szolgáltatás" fogalmára hivatkozik, amelyeket az európai jogszabályok, vagyis a Digital Services Act (DSA) és a Digital Markets Act (DMA) határoz meg. Arthur Delaporte, Calvados megye szocialista képviselője a vegyes bizottsági ülésen rámutatott, hogy "mindez meglehetősen homályos". Bár nem kétséges, hogy olyan platformokra, mint a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat, biztosan vonatkozik majd a törvény, felmerül a kérdés, mi lesz a YouTube-bal, a WhatsApp-pal, a Reddittel vagy egyes videojátékokkal, például a Robloxxal. Laure Miller elmagyarázta, hogy egyes alkalmazások esetében csak bizonyos közösségi funkciók lesznek életkor-ellenőrzéshez kötve, például a YouTube-on történő tartalommegosztás vagy a WhatsApp-csatornák elérése.
Továbbra is nyitott kérdés marad azonban az életkor-ellenőrzés technikai megvalósítása, amelynek részleteit a törvény nem határozza meg. Mivel egyesek kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ilyen rövid idő alatt valóban végrehajtható-e a tilalom, Anne Le Hénanff miniszter részletesen ismertette az újságíróknak azokat az életkor-ellenőrzési rendszereket, amelyeket a platformoknak be kell vezetniük. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló életkor-ellenőrzési megoldások már jelenleg is működnek a pornográf oldalakhoz való hozzáférés korlátozására.
"Nekünk, franciáknak négy hónapon keresztül mindannyiunknak igazolnunk kell majd az életkorunkat" - jelentette ki Anne Le Hénanff az újságíróknak. "A felelősséget a közösségi oldalakra helyezzük, vagyis nekik kell megtalálniuk azt a technikai megoldást, amellyel ellenőrizni tudják a felhasználók életkorát. Szeptember 1-jére ez megvalósítható, mert az életkor-ellenőrzési eszközök már léteznek. Ilyen például a France Identité vagy a Docaposte alkalmazása" - sorolta a La Poste leányvállalatának megoldását is megemlítve. Emellett magáncégek is fejlesztenek hasonló rendszereket. A miniszter azt is közölte, hogy a platformoknak több különböző életkor-ellenőrzési lehetőséget kell kínálniuk a felhasználóknak, hogy azok szabadon választhassanak. "Nem szeretnénk, ha csak egyetlen technikai megoldás állna rendelkezésre az életkor ellenőrzésére" - mondta, hozzátéve, hogy "legalább kettőt" tart szükségesnek.
A miniszter igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a rendszer megfelelően védi majd a személyes adatokat. Az életkor-ellenőrzést végző szolgáltatás "nem fogja tudni, hogy melyik platform kérte az ellenőrzést és milyen célból. A közösségi oldal pedig semmilyen személyes adatot nem kap arról a felhasználóról, aki az ellenőrzést kezdeményezte" - mondta. "Sem adattárolás, sem adattovábbítás nem történik." Példaként egy olyan felhasználót említett, aki regisztrálni szeretne egy közösségi oldalra. Ilyenkor például a Docaposte által kínált megoldást választhatja, amely ellenőrzi az életkorát, majd kizárólag egy igen vagy nem választ küld vissza a közösségi oldalnak. "Ez egy bináris válasz" - hangsúlyozta.
Catherine Morin-Desailly hangsúlyozta, hogy a törvény viszonylagos rövidsége abból fakad, hogy egy szélesebb európai folyamat részét képezi. "A mi törvényünk rendkívül szerény. Tulajdonképpen csak meghatároz egy életkori küszöböt, amely köré az Európai Bizottság egy átfogó rendszert építhet."
Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a közösségi oldalak fiatalok általi használatának kérdésére, és egy olyan európai szintű rendszer kialakítását fontolgatja, amely "életkori csoportonként fokozatos és differenciált hozzáférést" biztosít. Erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt július 13-án, hozzátéve, hogy a Bizottság "a nyár után" konkrét javaslatokat kíván előterjeszteni. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság által felkért szakértői csoport is ismertette jelentését, amely azt javasolja, hogy a 13 év alatti gyermekek számára tiltsák meg a közösségi oldalak használatát, beleértve a mesterséges intelligenciára épülő asszisztenseket is. Így a jövőben egy összehangolt európai megközelítés is kialakulhat, miközben mintegy tizenöt európai ország, köztük Németország, Spanyolország, Görögország, Norvégia és Olaszország is hasonló jogszabályok bevezetését fontolgatja.
Franciaországban ugyanakkor Arthur Delaporte képviselő jelezte, hogy frakciója az Alkotmánytanácshoz kíván fordulni. Bár a módosított törvény várhatóan már megfelel az európai jognak, továbbra is kérdéses, hogy összhangban áll-e a francia alkotmánnyal, amire az Államtanács már januárban is felhívta a figyelmet. Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága úgy ítélte meg, hogy az eredeti törvény több rendelkezése sérti az alapvető szabadságjogokat, és különösen kifogásolta a tiltás alá eső közösségi oldalak túlságosan tág meghatározását. Ez vezetett ahhoz, hogy a szenátus korábban egy "feketelista" bevezetését javasolta, amelyet végül elvetettek. Ha az ügy valóban az Alkotmánytanács elé kerül, az késleltetheti ugyan a törvény kihirdetését, mivel a testületnek egy hónap áll rendelkezésére döntést hozni, de nem feltétlenül változtat a végrehajtás tervezett ütemezésén.