SG.hu·
Európa távközlési óriásai nekimentek az EU-nak a gyermekek védelme miatt
Európa négy vezető távközlési vállalatának vezérigazgatója levélben követeli olyan új, uniós szintű hatósági intézkedések bevezetését, amelyek felhatalmaznák az internetszolgáltatókat az illegális tartalmak következetes blokkolására.
Európa négy legnagyobb távközlési vállalatának vezetője szigorúbb uniós hatásköröket sürget annak érdekében, hogy segítsék őket a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online tartalmak blokkolásában, valamint az egyes tagállamok szabályozási akadályainak leküzdésében. „A gyermekeknek most van szükségük védelemre, nem néhány év múlva” - írták a vezető távközlési vállalatok vezérigazgatói abban a levélben, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének, valamint António Costának, az Európai Tanács elnökének címeztek. Az augusztus 6-i keltezésű levél aláírói Margherita Della Valle, a Vodafone vezérigazgatója, Christel Heydemann, az Orange vezérigazgatója, Benedicte Schilbred Fasmer, a Telenor vezérigazgatója, valamint Allison Kirkby, a BT vezérigazgatója.
A távközlési vezetők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság uniós szintű közigazgatási határozatokat vezetne be, amelyek lehetővé tennék az internetszolgáltatók számára, hogy blokkolják a bizonyítottan illegális tartalmakat mindaddig, amíg azokat el nem távolítják. A levél emellett egy új uniós felügyeleti szerv létrehozását is sürgeti, amely „jogi felhatalmazással” rendelkezne a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok, vagyis a CSAM azonosítására szolgáló mutatók adatbázisának fenntartására. Ez az adatbázis szolgálhatna a jogérvényesítési intézkedések alapjául. „A bántalmazás mértéke határozott fellépést követel, ezért Európának globális vezető szerepet kell mutatnia” - érvelnek a vezérigazgatók, megjegyezve, hogy a kontinensen található a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, online terjesztett képek és videók „jelentős része”.
A nonprofit Internet Watch Foundation megállapította, hogy tavaly a CSAM-tartalmakat tartalmazó weboldalak 63 százalékát az Európai Unióban üzemeltették, és Bulgária bizonyult a legnagyobb gócpontnak, amelyet Hollandia követett. „Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az ismerten illegális tartalmak továbbra is hozzáférhetők maradnak, miközben a forrásnál történő eltávolítás folyamatban van, vagy késedelmet szenved” - írják. „Mi már most is fellépünk ott, ahol ezt a jogszabályok lehetővé teszik, a gyakorlatban azonban a helyzet eltérő és bizonytalan.”
A vezérigazgatók bírálták az Európában fennálló „szabályozási akadályokat”, amelyek megakadályozzák, hogy az internetszolgáltatók blokkolják az olyan weboldalakhoz való hozzáférést, amelyekről megbízható forródrótok vagy szakértő harmadik felek megállapították, hogy illegális tartalmat tartalmaznak. „Ezeket az akadályokat sürgősen el kell távolítani.” A levél közvetlenül azután érkezett, hogy az uniós döntéshozók hosszadalmas jogalkotási eljáráson mentek keresztül annak érdekében, hogy elfogadjanak egy átmeneti jogszabályt, amely lehetővé teszi a technológiai vállalatok számára az ilyen tartalmak további felderítését, miközben a jogalkotók továbbra is tárgyalnak a tartós jogi keretrendszerről.
Európa négy legnagyobb távközlési vállalatának vezetője szigorúbb uniós hatásköröket sürget annak érdekében, hogy segítsék őket a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online tartalmak blokkolásában, valamint az egyes tagállamok szabályozási akadályainak leküzdésében. „A gyermekeknek most van szükségük védelemre, nem néhány év múlva” - írták a vezető távközlési vállalatok vezérigazgatói abban a levélben, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének, valamint António Costának, az Európai Tanács elnökének címeztek. Az augusztus 6-i keltezésű levél aláírói Margherita Della Valle, a Vodafone vezérigazgatója, Christel Heydemann, az Orange vezérigazgatója, Benedicte Schilbred Fasmer, a Telenor vezérigazgatója, valamint Allison Kirkby, a BT vezérigazgatója.
A távközlési vezetők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság uniós szintű közigazgatási határozatokat vezetne be, amelyek lehetővé tennék az internetszolgáltatók számára, hogy blokkolják a bizonyítottan illegális tartalmakat mindaddig, amíg azokat el nem távolítják. A levél emellett egy új uniós felügyeleti szerv létrehozását is sürgeti, amely „jogi felhatalmazással” rendelkezne a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok, vagyis a CSAM azonosítására szolgáló mutatók adatbázisának fenntartására. Ez az adatbázis szolgálhatna a jogérvényesítési intézkedések alapjául. „A bántalmazás mértéke határozott fellépést követel, ezért Európának globális vezető szerepet kell mutatnia” - érvelnek a vezérigazgatók, megjegyezve, hogy a kontinensen található a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, online terjesztett képek és videók „jelentős része”.
A nonprofit Internet Watch Foundation megállapította, hogy tavaly a CSAM-tartalmakat tartalmazó weboldalak 63 százalékát az Európai Unióban üzemeltették, és Bulgária bizonyult a legnagyobb gócpontnak, amelyet Hollandia követett. „Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy az ismerten illegális tartalmak továbbra is hozzáférhetők maradnak, miközben a forrásnál történő eltávolítás folyamatban van, vagy késedelmet szenved” - írják. „Mi már most is fellépünk ott, ahol ezt a jogszabályok lehetővé teszik, a gyakorlatban azonban a helyzet eltérő és bizonytalan.”
A vezérigazgatók bírálták az Európában fennálló „szabályozási akadályokat”, amelyek megakadályozzák, hogy az internetszolgáltatók blokkolják az olyan weboldalakhoz való hozzáférést, amelyekről megbízható forródrótok vagy szakértő harmadik felek megállapították, hogy illegális tartalmat tartalmaznak. „Ezeket az akadályokat sürgősen el kell távolítani.” A levél közvetlenül azután érkezett, hogy az uniós döntéshozók hosszadalmas jogalkotási eljáráson mentek keresztül annak érdekében, hogy elfogadjanak egy átmeneti jogszabályt, amely lehetővé teszi a technológiai vállalatok számára az ilyen tartalmak további felderítését, miközben a jogalkotók továbbra is tárgyalnak a tartós jogi keretrendszerről.