SG.hu·
Az új brit miniszterelnök egyből törli a digitális személyazonosító rendszert
Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke, Andy Burnham hivatalba lépése után elveti a kormány digitális személyazonosító rendszerre vonatkozó terveit, amivel azt kívánja jelezni, hogy az erőforrásokat inkább a mindennapi embereket érintő kérdésekre, például a megélhetési költségekre kívánja összpontosítani.
Az északnyugat-angliai Greater Manchester polgármestereként végzett munkája miatt gyakran "Észak királyának" nevezett Burnham ma, III. Károly királlyal való találkozója után váltja Keir Starmert a miniszterelnöki poszton, és mutatja be legfontosabb minisztereiből álló kabinetjét is. Burnham hivatala közölte, hogy egyik első intézkedéseként elveti azt a tervet, amely szerint minden munkavállalónak digitális személyazonosító okmánnyal kellene rendelkeznie. "Mindazt az időt és erőforrást, amelyet egy országos személyazonosító rendszerre fordítottak volna, inkább oda irányítjuk, ahol arra a legnagyobb szükség van, például a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedésekre" - közölte Burnham szóvivője egy nyilatkozatban.
Az Egyesült Királyságban a személyazonosító igazolványokat a második világháborút követően megszüntették, a britek pedig jellemzően útlevelet vagy vezetői engedélyt használnak személyazonosságuk igazolására. A digitális személyazonosító rendszerre vonatkozó terveket eredetileg Sir Keir terjesztette elő a Munkáspárt tavalyi kongresszusa előtt. Akkor azzal érvelt, hogy a munkavállalók számára kötelezővé tett digitális személyazonosító megkönnyítené az illegálisan dolgozó bevándorlók elleni fellépést és elősegítené az állam modernizálását. Sir Keir szerint a digitális személyazonosító rendszer nemcsak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet segítené elő, hanem lehetővé tenné a polgárok számára, hogy személyazonosságukat igazolják és így gyorsan hozzáférjenek a legfontosabb szolgáltatásokhoz, anélkül, hogy közüzemi számlákat kellene keresgélniük.
A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal tavaly novemberben úgy becsülte, hogy a digitális személyazonosító rendszer költsége a 2026/27-es és a 2028/29-es pénzügyi évek között megközelítőleg 1,8 milliárd fontot tesz majd ki. Januárban, miután közel hárommillió ember írta alá a digitális személyazonosítók bevezetése ellen szóló parlamenti petíciót, a kormány megváltoztatta a hozzáállását. Ehelyett a miniszterek elvetették a rendszer kötelező jellegét, és önkéntes alapon indították újra, mondván, hogy a digitális személyazonosítók végül lehetővé tehetik az emberek számára, hogy egy „egyablakos” alkalmazáson keresztül intézzék mindent, a gyermekgondozástól az adóbevallás kitöltéséig.
Nem sokkal később a Belügyi Bizottság elnöke, Dame Karen Bradley kijelentette, hogy a kormány helyesen járt el a digitális személyazonosító bevezetésével, de a bevezetést elrontotta. A bizottság által a bevezetésről és az azt követő szakpolitikai változtatásokról készített vizsgálati jelentésben Dame Karen a tervek kidolgozására irányuló kísérleteket „fiaskónak” nevezte, amely „félelmet keltett a kormány túlzott beavatkozásától az emberek életébe”. Lucy Powell, a Munkáspárt helyettes vezetője és Burnham szövetségese szerint a rendszer megszüntetésével elérhető megtakarítások valószínűleg nem lesznek jelentősek, ugyanakkor a lépés "egy apró példája a prioritások újrarendezésének". "Ez egy lehetőség arra, hogy újrakezdjük, felfrissítsük a kormányzást, és felülvizsgáljuk azokat az ügyeket, amelyek nemcsak erőforrásokat kötnek le, hanem el is vonják a figyelmet a kormány valódi prioritásairól" - mondta a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.
Lisa Smart, a Liberális Demokraták képviselője szerint az emberek „hatalmas megkönnyebbülést éreznének, ha tudnák, hogy többé nem kényszerülnek majd adataik átadására pusztán a mindennapi életük folytatásához. Már régóta hangoztatjuk, hogy a digitális személyazonosítóra elkülönített obszcén összegek hatalmas pazarlást jelentenének az adófizetők pénzéből, és megkönnyebbülés, hogy Burnham végre ráébredt erre” – nyilatkozta. "A Munkáspárt már így is több millió fontot pazarolt erre a projektre, most pedig Andy Burnham úgy próbálja beállítani magát, mintha ő érkezne megmentőként" - mondta Julia Lopez, az ellenzéki Konzervatív Párt parlamenti képviselője.
Az északnyugat-angliai Greater Manchester polgármestereként végzett munkája miatt gyakran "Észak királyának" nevezett Burnham ma, III. Károly királlyal való találkozója után váltja Keir Starmert a miniszterelnöki poszton, és mutatja be legfontosabb minisztereiből álló kabinetjét is. Burnham hivatala közölte, hogy egyik első intézkedéseként elveti azt a tervet, amely szerint minden munkavállalónak digitális személyazonosító okmánnyal kellene rendelkeznie. "Mindazt az időt és erőforrást, amelyet egy országos személyazonosító rendszerre fordítottak volna, inkább oda irányítjuk, ahol arra a legnagyobb szükség van, például a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedésekre" - közölte Burnham szóvivője egy nyilatkozatban.
Az Egyesült Királyságban a személyazonosító igazolványokat a második világháborút követően megszüntették, a britek pedig jellemzően útlevelet vagy vezetői engedélyt használnak személyazonosságuk igazolására. A digitális személyazonosító rendszerre vonatkozó terveket eredetileg Sir Keir terjesztette elő a Munkáspárt tavalyi kongresszusa előtt. Akkor azzal érvelt, hogy a munkavállalók számára kötelezővé tett digitális személyazonosító megkönnyítené az illegálisan dolgozó bevándorlók elleni fellépést és elősegítené az állam modernizálását. Sir Keir szerint a digitális személyazonosító rendszer nemcsak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet segítené elő, hanem lehetővé tenné a polgárok számára, hogy személyazonosságukat igazolják és így gyorsan hozzáférjenek a legfontosabb szolgáltatásokhoz, anélkül, hogy közüzemi számlákat kellene keresgélniük.
A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal tavaly novemberben úgy becsülte, hogy a digitális személyazonosító rendszer költsége a 2026/27-es és a 2028/29-es pénzügyi évek között megközelítőleg 1,8 milliárd fontot tesz majd ki. Januárban, miután közel hárommillió ember írta alá a digitális személyazonosítók bevezetése ellen szóló parlamenti petíciót, a kormány megváltoztatta a hozzáállását. Ehelyett a miniszterek elvetették a rendszer kötelező jellegét, és önkéntes alapon indították újra, mondván, hogy a digitális személyazonosítók végül lehetővé tehetik az emberek számára, hogy egy „egyablakos” alkalmazáson keresztül intézzék mindent, a gyermekgondozástól az adóbevallás kitöltéséig.
Nem sokkal később a Belügyi Bizottság elnöke, Dame Karen Bradley kijelentette, hogy a kormány helyesen járt el a digitális személyazonosító bevezetésével, de a bevezetést elrontotta. A bizottság által a bevezetésről és az azt követő szakpolitikai változtatásokról készített vizsgálati jelentésben Dame Karen a tervek kidolgozására irányuló kísérleteket „fiaskónak” nevezte, amely „félelmet keltett a kormány túlzott beavatkozásától az emberek életébe”. Lucy Powell, a Munkáspárt helyettes vezetője és Burnham szövetségese szerint a rendszer megszüntetésével elérhető megtakarítások valószínűleg nem lesznek jelentősek, ugyanakkor a lépés "egy apró példája a prioritások újrarendezésének". "Ez egy lehetőség arra, hogy újrakezdjük, felfrissítsük a kormányzást, és felülvizsgáljuk azokat az ügyeket, amelyek nemcsak erőforrásokat kötnek le, hanem el is vonják a figyelmet a kormány valódi prioritásairól" - mondta a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.
Lisa Smart, a Liberális Demokraták képviselője szerint az emberek „hatalmas megkönnyebbülést éreznének, ha tudnák, hogy többé nem kényszerülnek majd adataik átadására pusztán a mindennapi életük folytatásához. Már régóta hangoztatjuk, hogy a digitális személyazonosítóra elkülönített obszcén összegek hatalmas pazarlást jelentenének az adófizetők pénzéből, és megkönnyebbülés, hogy Burnham végre ráébredt erre” – nyilatkozta. "A Munkáspárt már így is több millió fontot pazarolt erre a projektre, most pedig Andy Burnham úgy próbálja beállítani magát, mintha ő érkezne megmentőként" - mondta Julia Lopez, az ellenzéki Konzervatív Párt parlamenti képviselője.