SG.hu·
Észtország a felhőbe költöztetné kormányát, ha Oroszország megszállná az országot

Tallinn arra készíti fel digitális kormányzatát, hogy egy esetleges orosz invázió esetén külföldről is működtethető legyen. Kristen Michal észt miniszterelnök december 1-jétől elrendelte az Oroszországgal közös határátkelők lezárását, arra hivatkozva, hogy Moszkva hibrid műveletei egyre komolyabb fenyegetést jelentenek az ország biztonságára és védelmi képességeire.
Képzeljük el, hogy Charles de Gaulle francia tábornok a második világháború idején, londoni száműzetéséből úgy irányítja Szabad Franciaország kormányát, hogy egyszerűen bejelentkezik a felhőbe. Észtország tisztviselői pontosan egy ilyen forgatókönyvre készülnek egy új stratégiával, amelynek célja az ország végső válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képességének növelése. Az észtül hukukindlusnak nevezett koncepció lehetővé tenné, hogy a kormány digitális szolgáltatásai teljes egészében külföldről működjenek akkor is, ha az ország területét egy idegen ellenség megszállja.
Az 1,3 millió lakosú balti ország 294 kilométeres határon osztozik Oroszországgal, ezért attól tart, hogy Moszkva egyik elsődleges célpontjává válhat, ha Oroszország támadásról döntene. A biztonsági szolgálatok már figyelmeztettek arra, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Európa ellen, Észtország pedig a kibertámadásoktól és a gyújtogatási kísérletektől kezdve a tenger alatti adatkábelek megrongálásáig számos eseményért Moszkvát tette felelőssé. Az észt miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint Észtország lezárja az Oroszországgal közös határát. A hatóságok közlése szerint nyolc embert vettek őrizetbe, miután szombat éjszaka megpróbáltak gyújtogatásos támadást végrehajtani a vállalat ellen. Senki sem sérült meg. Az észt biztonsági szolgálatok szerint a támadási kísérletet az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából hajtották végre.
A határátkelőket december 1-jétől zárják le, Michal azonban nem közölte, hogy mikor nyitják meg őket újra. Tallinn most arra készül, hogy közszolgáltatásait a felhőbe költöztesse „arra az esetre, ha az adatközpontok megsemmisülnének, vagy ha ellenséges katonák jelennének meg a területünkön, és nem tudnánk tovább működni” - mondta Tőnu Grünberg, az új stratégia egyik kidolgozója, aki korábban az észt Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális infrastruktúráért és kiberbiztonságért felelős főtitkárhelyettese volt. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az intézkedés az „oroszellenesség” szélesebb körű tendenciájának része.
Észtországnak már most is van biztonsági adatmentése az úgynevezett luxemburgi „digitális nagykövetségén”. Ez lényegében az ország teljes digitális állami rendszerének másolata, amely a lakossági nyilvántartásoktól és az ingatlan-nyilvántartásoktól kezdve a jogszabálygyűjteményig mindent tartalmaz. „Most azt szeretnénk elérni, hogy bármi történjék is, valóban online maradjunk” - mondta Grünberg. „Minden kritikus szolgáltatásnak elérhetőnek kell maradnia... Mindennek működőképesnek kell maradnia.”
Az észt kormány biztonságos alkalmazásokat fejleszt olyan felhőszolgáltatók infrastruktúráján, mint a Microsoft Azure és az Amazon Web Services, emellett saját állami felhőplatformját is használja. Az ország a rendszert a luxemburgi digitális nagykövetségére és más európai helyszínekre is eljuttatja - mondta Grünberg, aki ebben a hónapban kezdte meg munkáját a Levira technológiai infrastruktúra-szolgáltató vezérigazgatójaként.
Allan Allmere, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának informatikai architektúráért és infrastruktúráért felelős tanácsadója elmondta, hogy Észtország a lehető legkisebbre szeretné csökkenteni a legrosszabb forgatókönyv következményeit. „Ideális esetben olyan rendszereket szeretnénk kiépíteni, amelyek minden elképzelhető válsághelyzetet képesek átvészelni, a valóságban azonban egyetlen ország sem tud minden kockázatot előre jelezni vagy kiküszöbölni” - mondta. „A legsúlyosabb forgatókönyvek esetén arra is szükségünk van, hogy megőrizzünk egy megbízható alapot, amelyről újjáépíthető Észtország digitális állama.” Allmere szerint a végső válsághelyzetekre való felkészülés célja annak biztosítása, hogy „soha ne kelljen mindent a nulláról újrakezdenünk”.
Az észt digitális szolgáltatásokat fenyegető veszély már 2007 óta nyilvánvaló az ország lakói számára. Akkor Észtország 22 napon át tartó kibertámadási hullámmal szembesült, amelynek következtében a kereskedelmi és kormányzati szolgáltatások jelentős része leállt. Az ország hatóságai később Oroszországot tették felelőssé a támadásokért. Az incidens sok szempontból az első olyan nagyszabású, modern kibertámadás volt, amely egy egész országot vett célba. Az esemény arra késztette Tallinnt, hogy teljesen átalakítsa digitális infrastruktúráját. Ennek eredményeként Észtország mára a világ egyik leginkább digitalizált államává vált. „A kormányzati szolgáltatások digitalizálása terén rendkívül előrelátó megközelítést alkalmaztak” - mondta Joseph Jarnecki, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet vezető kutatója.
Az oroszországi adatközpontok ellen a közelmúltban végrehajtott támadások ismét rávilágítottak arra, mennyire nélkülözhetetlenné váltak a digitális szolgáltatások a háborúban álló országok számára. Ukrajna a múlt hónapban három, az orosz Yandex szolgáltatóhoz tartozó adatközpontot támadott meg. Az eset megmutatta, hogy a számítási kapacitás elleni támadás mára ahhoz hasonló jelentőségűvé vált, mint egy olyan erőmű megtámadása, amely a hadseregek és a civilek számára nélkülözhetetlen villamos energiát, fűtést és üzemanyagot biztosítja.
Az észt nemzeti stratégia, amely a végső válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képesség megteremtését célozza, figyelemre méltó példája annak, hogy az országok miként igyekeznek a digitális infrastruktúra földrajzi szétterítésével megvédeni polgáraikat és szolgáltatásaikat az ilyen veszélyektől. A közelmúltig a digitális biztonságról szóló viták jellemzően arra összpontosítottak, hogy az államok saját területükön belül tartsák az ellenőrzést: helyben tárolják az adatokat, és az ország határain belül építsék ki a technológiai rendszereket és az adatközpontokat. Most azonban az államok, különösen azok, amelyeket fokozottan fenyeget egy fegyveres konfliktus veszélye, újragondolják ezt a megközelítést, és gondoskodnak arról, hogy a digitális infrastruktúrájukat érintő kockázatok is több helyszín között oszoljanak meg.
Nagy-Britannia és Norvégia bejelentette, hogy megvizsgálják, miként tárolhatnák egymás biztonságos adatait saját „digitális nagykövetségek” létrehozásával. Jarnecki szerint Észtország szintén „biztonságos harmadik országokkal kialakított partnerségekbe és szövetségekbe” fektet be a biztonság és az ellenálló képesség növelése érdekében, ahelyett, hogy azt az elvet követné, miszerint „akkor vagyunk a leginkább szuverének és ellenállóképesek, ha fizikailag minden a saját ellenőrzésünk alatt, a saját területünkön belül van”.
A Microsoft múlt heti üzemzavara, amely világszerte vállalatokat és országokat érintett, ismét rámutatott arra, hogy az államoknak diverzifikálniuk kell a felhőszolgáltatókat és a digitális szolgáltatásokat. Így ugyanis felkészülhetnek arra az esetre, ha a legfontosabb szolgáltatókat kibertámadás, üzemzavar vagy műszaki meghibásodás érné.
Allmere, az észt tisztviselő, aki a végső válsághelyzetekre való felkészülési tervet irányítja, elmondta, hogy az ország már a következő kihívásra is készül. „Az első kérdés az volt, hogyan biztosíthatjuk, hogy Észtország állami adatai ne tűnjenek el” - mondta, utalva a luxemburgi digitális nagykövetségre, amely már most is biztonsági másolatként szolgál. „A következő kihívás az, hogyan biztosítsuk, hogy az állam válsághelyzetben is tovább tudjon működni ezekkel az adatokkal” - tette hozzá. Tallinn azonban itt nem áll meg. „Arról is gondoskodnunk kell, hogy ugyanezek az adatok még évtizedek múlva is értelmezhetők és használhatók maradjanak” - mondta Allmere.
Képzeljük el, hogy Charles de Gaulle francia tábornok a második világháború idején, londoni száműzetéséből úgy irányítja Szabad Franciaország kormányát, hogy egyszerűen bejelentkezik a felhőbe. Észtország tisztviselői pontosan egy ilyen forgatókönyvre készülnek egy új stratégiával, amelynek célja az ország végső válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képességének növelése. Az észtül hukukindlusnak nevezett koncepció lehetővé tenné, hogy a kormány digitális szolgáltatásai teljes egészében külföldről működjenek akkor is, ha az ország területét egy idegen ellenség megszállja.
Az 1,3 millió lakosú balti ország 294 kilométeres határon osztozik Oroszországgal, ezért attól tart, hogy Moszkva egyik elsődleges célpontjává válhat, ha Oroszország támadásról döntene. A biztonsági szolgálatok már figyelmeztettek arra, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Európa ellen, Észtország pedig a kibertámadásoktól és a gyújtogatási kísérletektől kezdve a tenger alatti adatkábelek megrongálásáig számos eseményért Moszkvát tette felelőssé. Az észt miniszterelnök vasárnapi bejelentése szerint Észtország lezárja az Oroszországgal közös határát. A hatóságok közlése szerint nyolc embert vettek őrizetbe, miután szombat éjszaka megpróbáltak gyújtogatásos támadást végrehajtani a vállalat ellen. Senki sem sérült meg. Az észt biztonsági szolgálatok szerint a támadási kísérletet az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából hajtották végre.
A határátkelőket december 1-jétől zárják le, Michal azonban nem közölte, hogy mikor nyitják meg őket újra. Tallinn most arra készül, hogy közszolgáltatásait a felhőbe költöztesse „arra az esetre, ha az adatközpontok megsemmisülnének, vagy ha ellenséges katonák jelennének meg a területünkön, és nem tudnánk tovább működni” - mondta Tőnu Grünberg, az új stratégia egyik kidolgozója, aki korábban az észt Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális infrastruktúráért és kiberbiztonságért felelős főtitkárhelyettese volt. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az intézkedés az „oroszellenesség” szélesebb körű tendenciájának része.
Észtországnak már most is van biztonsági adatmentése az úgynevezett luxemburgi „digitális nagykövetségén”. Ez lényegében az ország teljes digitális állami rendszerének másolata, amely a lakossági nyilvántartásoktól és az ingatlan-nyilvántartásoktól kezdve a jogszabálygyűjteményig mindent tartalmaz. „Most azt szeretnénk elérni, hogy bármi történjék is, valóban online maradjunk” - mondta Grünberg. „Minden kritikus szolgáltatásnak elérhetőnek kell maradnia... Mindennek működőképesnek kell maradnia.”
Az észt kormány biztonságos alkalmazásokat fejleszt olyan felhőszolgáltatók infrastruktúráján, mint a Microsoft Azure és az Amazon Web Services, emellett saját állami felhőplatformját is használja. Az ország a rendszert a luxemburgi digitális nagykövetségére és más európai helyszínekre is eljuttatja - mondta Grünberg, aki ebben a hónapban kezdte meg munkáját a Levira technológiai infrastruktúra-szolgáltató vezérigazgatójaként.
Allan Allmere, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának informatikai architektúráért és infrastruktúráért felelős tanácsadója elmondta, hogy Észtország a lehető legkisebbre szeretné csökkenteni a legrosszabb forgatókönyv következményeit. „Ideális esetben olyan rendszereket szeretnénk kiépíteni, amelyek minden elképzelhető válsághelyzetet képesek átvészelni, a valóságban azonban egyetlen ország sem tud minden kockázatot előre jelezni vagy kiküszöbölni” - mondta. „A legsúlyosabb forgatókönyvek esetén arra is szükségünk van, hogy megőrizzünk egy megbízható alapot, amelyről újjáépíthető Észtország digitális állama.” Allmere szerint a végső válsághelyzetekre való felkészülés célja annak biztosítása, hogy „soha ne kelljen mindent a nulláról újrakezdenünk”.
Az észt digitális szolgáltatásokat fenyegető veszély már 2007 óta nyilvánvaló az ország lakói számára. Akkor Észtország 22 napon át tartó kibertámadási hullámmal szembesült, amelynek következtében a kereskedelmi és kormányzati szolgáltatások jelentős része leállt. Az ország hatóságai később Oroszországot tették felelőssé a támadásokért. Az incidens sok szempontból az első olyan nagyszabású, modern kibertámadás volt, amely egy egész országot vett célba. Az esemény arra késztette Tallinnt, hogy teljesen átalakítsa digitális infrastruktúráját. Ennek eredményeként Észtország mára a világ egyik leginkább digitalizált államává vált. „A kormányzati szolgáltatások digitalizálása terén rendkívül előrelátó megközelítést alkalmaztak” - mondta Joseph Jarnecki, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet vezető kutatója.
Az oroszországi adatközpontok ellen a közelmúltban végrehajtott támadások ismét rávilágítottak arra, mennyire nélkülözhetetlenné váltak a digitális szolgáltatások a háborúban álló országok számára. Ukrajna a múlt hónapban három, az orosz Yandex szolgáltatóhoz tartozó adatközpontot támadott meg. Az eset megmutatta, hogy a számítási kapacitás elleni támadás mára ahhoz hasonló jelentőségűvé vált, mint egy olyan erőmű megtámadása, amely a hadseregek és a civilek számára nélkülözhetetlen villamos energiát, fűtést és üzemanyagot biztosítja.
Az észt nemzeti stratégia, amely a végső válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képesség megteremtését célozza, figyelemre méltó példája annak, hogy az országok miként igyekeznek a digitális infrastruktúra földrajzi szétterítésével megvédeni polgáraikat és szolgáltatásaikat az ilyen veszélyektől. A közelmúltig a digitális biztonságról szóló viták jellemzően arra összpontosítottak, hogy az államok saját területükön belül tartsák az ellenőrzést: helyben tárolják az adatokat, és az ország határain belül építsék ki a technológiai rendszereket és az adatközpontokat. Most azonban az államok, különösen azok, amelyeket fokozottan fenyeget egy fegyveres konfliktus veszélye, újragondolják ezt a megközelítést, és gondoskodnak arról, hogy a digitális infrastruktúrájukat érintő kockázatok is több helyszín között oszoljanak meg.
Nagy-Britannia és Norvégia bejelentette, hogy megvizsgálják, miként tárolhatnák egymás biztonságos adatait saját „digitális nagykövetségek” létrehozásával. Jarnecki szerint Észtország szintén „biztonságos harmadik országokkal kialakított partnerségekbe és szövetségekbe” fektet be a biztonság és az ellenálló képesség növelése érdekében, ahelyett, hogy azt az elvet követné, miszerint „akkor vagyunk a leginkább szuverének és ellenállóképesek, ha fizikailag minden a saját ellenőrzésünk alatt, a saját területünkön belül van”.
A Microsoft múlt heti üzemzavara, amely világszerte vállalatokat és országokat érintett, ismét rámutatott arra, hogy az államoknak diverzifikálniuk kell a felhőszolgáltatókat és a digitális szolgáltatásokat. Így ugyanis felkészülhetnek arra az esetre, ha a legfontosabb szolgáltatókat kibertámadás, üzemzavar vagy műszaki meghibásodás érné.
Allmere, az észt tisztviselő, aki a végső válsághelyzetekre való felkészülési tervet irányítja, elmondta, hogy az ország már a következő kihívásra is készül. „Az első kérdés az volt, hogyan biztosíthatjuk, hogy Észtország állami adatai ne tűnjenek el” - mondta, utalva a luxemburgi digitális nagykövetségre, amely már most is biztonsági másolatként szolgál. „A következő kihívás az, hogyan biztosítsuk, hogy az állam válsághelyzetben is tovább tudjon működni ezekkel az adatokkal” - tette hozzá. Tallinn azonban itt nem áll meg. „Arról is gondoskodnunk kell, hogy ugyanezek az adatok még évtizedek múlva is értelmezhetők és használhatók maradjanak” - mondta Allmere.