SG.hu·
Elképesztő összegeket emészt fel az MI élvonalában maradás
A mesterséges intelligencia élvonalában maradás költségei rendkívül magasak, ugyanakkor a lemaradás ára még ennél is súlyosabb lehet.
A legendás befektetési szakértő, Benjamin Graham úgy fogalmazott, hogy "rövid távon a piac egy szavazógép, hosszú távon azonban mérleg". A jelenlegi MI fellendülés esetében úgy tűnik, hogy a rövid táv lassan a végéhez közeledik, a hosszú táv pedig gyorsan közeleg. Az elmúlt néhány évben a magánpiaci befektetők szinte megszállott módon "szavaztak" az OpenAI-ra és az Anthropicra, és a tervezett tőzsdei bevezetéseik célértékelését egyenként körülbelül 1000 milliárd dollárra tornászták fel. A szilícium völgyi startupok értékelései rövid működési múltjuk miatt rendszerint és szükségszerűen spekulációkra épülnek. A történet szerint hogyan is maradhatnának le a befektetők ezekről a történelmi lehetőségekről, amelyek akár isteni szintű szuperintelligenciához vezethetnek?
A valamivel kevésbé lelkes New York-i nyilvános piacok valamivel kevésbé heves befektetői azonban végül – jóval prózaibb módon – figyelmen kívül hagyják majd a felhajtást, és (remélhetőleg) ezeknek a vállalatoknak a hosszú távú készpénztermelő képességét fogják mérlegelni. Márpedig ezen a téren mindkét céggel kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel. A tőzsdei tájékoztatóiknak ezért szokatlanul meggyőzőnek kell majd lenniük. A pozitív hangulat önmagában nem fog automatikusan fenntartható vállalatértékeléseket eredményezni.
Az MI laboratóriumok befektetési bankárai minden bizonnyal a SpaceX sikerére fognak hivatkozni, amely a múlt hónapban 1800 milliárd dolláros óriási értékelés mellett lépett tőzsdére. A részvénypiaci befektetők szinte azonnal felvásárolták a kibocsátást, noha a Morningstar szerint az értékelés körülbelül 1000 milliárd dollárral meghaladta a vállalat valós piaci értékét. A SpaceX azonban két olyan előnnyel rendelkezik, amely a tisztán MI startupoknak nincs meg. Egyrészt egy rendkívül jól védhető üzleti tevékenység áll a középpontjában a rakétaindítások és a műholdak területén. Másrészt alapítója, Elon Musk szinte kultikus rajongótáborral rendelkezik a lakossági befektetők körében.
Ennek ellenére a piac már jóval szkeptikusabban ítélte meg a SpaceX ezt követő 25 milliárd dolláros kötvénykibocsátását. A hitelminősítő intézetek ugyan nagyvonalúan befektetésre ajánlott kategóriába sorolták a vállalat kötvényeit a kibocsátáskor, ezek azonban azóta a bóvlikötvények szintjén forognak, mivel a befektetők mérlegelik a vállalat működési veszteségeit.
Három egymással összefüggő oka is van annak, hogy az OpenAI és az Anthropic még erősebb ellenszéllel nézhet szembe. Először is, egyáltalán nem egyértelmű, hogy bármelyikük rendelkezik-e fenntartható üzleti modellel. Kétségtelen, hogy mindkét vállalat lenyűgöző MI modelleket fejlesztett, amelyek kivételes felhasználói elismerést váltottak ki és robbanásszerű bevételnövekedést eredményeztek. A számok azonban kijózanítóak. Az Exponential View új jelentése szerint a technológiai szektor az elmúlt egy évben 110 milliárd dollár tényleges bevételt termelt a generatív MI-ből, ami minden korábbi technológiai ciklusnál gyorsabb növekedési ütemet jelent. A becslés szerint azonban 2026 első negyedévében ennek a bevételnek mindössze 11 százaléka jutott az alapmodellek fejlesztőinek, miközben 82 százalék a hosztingszolgáltatókhoz került.
A JPMorgan tavaly novemberben azt jósolta, hogy az elkövetkező öt évben 5000 milliárd dollárt költenek majd MI infrastruktúrára. Matt Scherer, az Open Markets Institute kutatója rámutatott, hogy a generatív MI iparág jelenleg évente 11 számjegyű bevételt próbál 13 számjegyű éves kiadásokból finanszírozni, ami rendkívül optimista jövőbeli növekedési feltételezéseket igényel.
Másodszor, azok a nagy amerikai technológiai vállalatok, amelyek jelentős támogatást nyújtottak az OpenAI-nak és az Anthropicnak - köztük a Microsoft, az Alphabet és az Amazon - együttműködő partnerekből egyre inkább versenytársakká válnak. Az Alphabet maga is óriási összegeket von be a befektetőktől: 80 milliárd dollárnyi új részvényt bocsát ki annak érdekében, hogy finanszírozhassa az idei évre tervezett akár 190 milliárd dolláros tőkebefektetéseit. A SpaceX szintén agresszíven bővíti saját xAI üzletágát, és 60 milliárd dollárt költött a Cursor kódszerkesztő startup felvásárlására, közvetlen kihívást intézve ezzel az Anthropic felé.
Harmadszor, az MI modellek egyre inkább tömegtermékké válnak, ami várhatóan korlátozni fogja a legfejlettebb modellek nyereséghányadát. Ahogy azt egyre több pénzügyi igazgató tapasztalja, a munkatársak rendkívül könnyen képesek óriási MI használati költségeket felhalmozni anélkül, hogy azok arányos megtérülést hoznának. Emiatt a vállalatok - különösen a rutinfeladatok esetében - egyre gyakrabban fordulnak olcsóbb és rugalmasabban testre szabható nyílt modellekhez, amelyek közül sok kínai fejlesztésű.
Jelenleg az Anthropic előnyben van az OpenAI-jal szemben az üzleti ügyfelek megszólításában, a bevételtermelésben és a valós alkalmazási területekre, például a jogra és a tudományra való összpontosításban. Ugyanakkor nehéz lesz tőzsdére lépnie, miközben pert folytat az amerikai kormány ellen amiatt, hogy egy Pentagonnal kialakult vita nyomán "ellátási láncbeli kockázatnak" minősítették. Az OpenAI ezzel szemben igyekszik megnyerni a Trump-kormányzat támogatását azzal, hogy részvényeinek 5 százalékát felajánlja az amerikai államnak.
Mindeközben a részvénypiac egyre idegesebbé válik az MI iparág hatalmas beruházási tervei miatt. Bár a félvezetőgyártó vállalatok részvényei jelentős emelkedést mutattak, a Magnificent Seven technológiai részvények az év első felében még a brit államkötvények teljesítményétől is elmaradtak. Jeremy Grantham veterán befektető szerint az amerikai részvénypiac összességében minden korábbinál drágább. A Nemzetközi Fizetések Bankja arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi MI "túlzott lelkesedés" végül "beruházási összeomláshoz" vezethet.
Sokan a mostani MI fellendülést a 2000-es dotkomlufi előtti időszakhoz hasonlítják. Akkor ugyan megszülettek olyan internetes óriások, mint az Amazon és a Google, a Nasdaq index azonban csúcsától mélypontjáig 77 százalékot zuhant, és 2003-ra mintegy 4800 internetes vállalat ment csődbe. Az OpenAI és az Anthropic alighanem azért imádkozik, hogy ezúttal tökéletes legyen az időzítésük.
A legendás befektetési szakértő, Benjamin Graham úgy fogalmazott, hogy "rövid távon a piac egy szavazógép, hosszú távon azonban mérleg". A jelenlegi MI fellendülés esetében úgy tűnik, hogy a rövid táv lassan a végéhez közeledik, a hosszú táv pedig gyorsan közeleg. Az elmúlt néhány évben a magánpiaci befektetők szinte megszállott módon "szavaztak" az OpenAI-ra és az Anthropicra, és a tervezett tőzsdei bevezetéseik célértékelését egyenként körülbelül 1000 milliárd dollárra tornászták fel. A szilícium völgyi startupok értékelései rövid működési múltjuk miatt rendszerint és szükségszerűen spekulációkra épülnek. A történet szerint hogyan is maradhatnának le a befektetők ezekről a történelmi lehetőségekről, amelyek akár isteni szintű szuperintelligenciához vezethetnek?
A valamivel kevésbé lelkes New York-i nyilvános piacok valamivel kevésbé heves befektetői azonban végül – jóval prózaibb módon – figyelmen kívül hagyják majd a felhajtást, és (remélhetőleg) ezeknek a vállalatoknak a hosszú távú készpénztermelő képességét fogják mérlegelni. Márpedig ezen a téren mindkét céggel kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel. A tőzsdei tájékoztatóiknak ezért szokatlanul meggyőzőnek kell majd lenniük. A pozitív hangulat önmagában nem fog automatikusan fenntartható vállalatértékeléseket eredményezni.
Az MI laboratóriumok befektetési bankárai minden bizonnyal a SpaceX sikerére fognak hivatkozni, amely a múlt hónapban 1800 milliárd dolláros óriási értékelés mellett lépett tőzsdére. A részvénypiaci befektetők szinte azonnal felvásárolták a kibocsátást, noha a Morningstar szerint az értékelés körülbelül 1000 milliárd dollárral meghaladta a vállalat valós piaci értékét. A SpaceX azonban két olyan előnnyel rendelkezik, amely a tisztán MI startupoknak nincs meg. Egyrészt egy rendkívül jól védhető üzleti tevékenység áll a középpontjában a rakétaindítások és a műholdak területén. Másrészt alapítója, Elon Musk szinte kultikus rajongótáborral rendelkezik a lakossági befektetők körében.
Ennek ellenére a piac már jóval szkeptikusabban ítélte meg a SpaceX ezt követő 25 milliárd dolláros kötvénykibocsátását. A hitelminősítő intézetek ugyan nagyvonalúan befektetésre ajánlott kategóriába sorolták a vállalat kötvényeit a kibocsátáskor, ezek azonban azóta a bóvlikötvények szintjén forognak, mivel a befektetők mérlegelik a vállalat működési veszteségeit.
Három egymással összefüggő oka is van annak, hogy az OpenAI és az Anthropic még erősebb ellenszéllel nézhet szembe. Először is, egyáltalán nem egyértelmű, hogy bármelyikük rendelkezik-e fenntartható üzleti modellel. Kétségtelen, hogy mindkét vállalat lenyűgöző MI modelleket fejlesztett, amelyek kivételes felhasználói elismerést váltottak ki és robbanásszerű bevételnövekedést eredményeztek. A számok azonban kijózanítóak. Az Exponential View új jelentése szerint a technológiai szektor az elmúlt egy évben 110 milliárd dollár tényleges bevételt termelt a generatív MI-ből, ami minden korábbi technológiai ciklusnál gyorsabb növekedési ütemet jelent. A becslés szerint azonban 2026 első negyedévében ennek a bevételnek mindössze 11 százaléka jutott az alapmodellek fejlesztőinek, miközben 82 százalék a hosztingszolgáltatókhoz került.
A JPMorgan tavaly novemberben azt jósolta, hogy az elkövetkező öt évben 5000 milliárd dollárt költenek majd MI infrastruktúrára. Matt Scherer, az Open Markets Institute kutatója rámutatott, hogy a generatív MI iparág jelenleg évente 11 számjegyű bevételt próbál 13 számjegyű éves kiadásokból finanszírozni, ami rendkívül optimista jövőbeli növekedési feltételezéseket igényel.
Másodszor, azok a nagy amerikai technológiai vállalatok, amelyek jelentős támogatást nyújtottak az OpenAI-nak és az Anthropicnak - köztük a Microsoft, az Alphabet és az Amazon - együttműködő partnerekből egyre inkább versenytársakká válnak. Az Alphabet maga is óriási összegeket von be a befektetőktől: 80 milliárd dollárnyi új részvényt bocsát ki annak érdekében, hogy finanszírozhassa az idei évre tervezett akár 190 milliárd dolláros tőkebefektetéseit. A SpaceX szintén agresszíven bővíti saját xAI üzletágát, és 60 milliárd dollárt költött a Cursor kódszerkesztő startup felvásárlására, közvetlen kihívást intézve ezzel az Anthropic felé.
Harmadszor, az MI modellek egyre inkább tömegtermékké válnak, ami várhatóan korlátozni fogja a legfejlettebb modellek nyereséghányadát. Ahogy azt egyre több pénzügyi igazgató tapasztalja, a munkatársak rendkívül könnyen képesek óriási MI használati költségeket felhalmozni anélkül, hogy azok arányos megtérülést hoznának. Emiatt a vállalatok - különösen a rutinfeladatok esetében - egyre gyakrabban fordulnak olcsóbb és rugalmasabban testre szabható nyílt modellekhez, amelyek közül sok kínai fejlesztésű.
Jelenleg az Anthropic előnyben van az OpenAI-jal szemben az üzleti ügyfelek megszólításában, a bevételtermelésben és a valós alkalmazási területekre, például a jogra és a tudományra való összpontosításban. Ugyanakkor nehéz lesz tőzsdére lépnie, miközben pert folytat az amerikai kormány ellen amiatt, hogy egy Pentagonnal kialakult vita nyomán "ellátási láncbeli kockázatnak" minősítették. Az OpenAI ezzel szemben igyekszik megnyerni a Trump-kormányzat támogatását azzal, hogy részvényeinek 5 százalékát felajánlja az amerikai államnak.
Mindeközben a részvénypiac egyre idegesebbé válik az MI iparág hatalmas beruházási tervei miatt. Bár a félvezetőgyártó vállalatok részvényei jelentős emelkedést mutattak, a Magnificent Seven technológiai részvények az év első felében még a brit államkötvények teljesítményétől is elmaradtak. Jeremy Grantham veterán befektető szerint az amerikai részvénypiac összességében minden korábbinál drágább. A Nemzetközi Fizetések Bankja arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi MI "túlzott lelkesedés" végül "beruházási összeomláshoz" vezethet.
Sokan a mostani MI fellendülést a 2000-es dotkomlufi előtti időszakhoz hasonlítják. Akkor ugyan megszülettek olyan internetes óriások, mint az Amazon és a Google, a Nasdaq index azonban csúcsától mélypontjáig 77 százalékot zuhant, és 2003-ra mintegy 4800 internetes vállalat ment csődbe. Az OpenAI és az Anthropic alighanem azért imádkozik, hogy ezúttal tökéletes legyen az időzítésük.