SG.hu·
Franciaország nem szeretné odaadni az olcsó atomenergiát az amerikai IT-cégeknek
A francia technológiai vezetők és politikusok nem szeretnék, ha az ország stratégiai jelentőségű villamosenergia-készlete végül az amerikai MI-óriások zsebét tömné.
Amikor Európa egyetlen valódi, az Egyesült Államok vezető alapmodell-fejlesztő laboratóriumaival versenyző vállalatának vezérigazgatója megérkezett a múlt hónapban megrendezett, kizárólag meghívottak számára tartott G7-es MI-találkozóra, nem algoritmusok vagy tőzsdei bevezetések jártak a fejében. Azért érkezett, hogy az elektromos energiáról beszéljen. Arthur Mensch, a Mistral AI vezérigazgatója, amely az idei G7-csúcstalálkozó házigazda országának, Franciaországnak a legfelkapottabb technológiai vállalata, úgy véli, hogy Franciaország viszonylag olcsó villamos energiája jelentős versenyelőnyt jelent az MI-versenyben.
Ezt a vízióját ismertette a június 17-i, MI-ről szóló munkareggelin Donald Trump, Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, valamint az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei és az OpenAI vezetője, Sam Altman előtt. Érvelése szerint amennyiben Európa nem alakít ki olyan rendszert, amely saját nagy nyelvi modelljeinek fejlesztésére irányítja át kedvező árú villamosenergia-forrásait, fennáll a veszélye annak, hogy elveszíti ezt az energetikai előnyét. "Az elektromos energia az alapvető nyersanyag" - mondta az ebédet követően, amelyet a francia tóparti üdülővárosban, Évian-les-Bains-ben tartottak. "Ellenőrzés alatt kell tartani az infrastruktúrát, és Európa ebből a szempontból viszonylag kedvező helyzetben van."
Ez az az üzenet, amelyet saját hazájában, Franciaországban is igyekszik hangsúlyozni, ahol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia rendkívül keresett az amerikai technológiai óriások körében. "Vagy eladjuk ezt az energiát az amerikaiaknak, akik aztán mesterséges intelligencia formájában tízszer drágábban adják tovább, vagy mi magunk alakítjuk át nagy hozzáadott értékű termékké annak érdekében, hogy az érték nagy részét megtartsuk és kutatás-fejlesztést végezzünk" - mondta Mensch, aki ugyanezt az álláspontot a francia kormánynak is ismertette. Érvelése szerint Európa rendelkezik egy nagyrészt figyelmen kívül hagyott stratégiai előnnyel, vagyis a viszonylag bőséges és megfizethető villamos energiával, ám fennáll annak a veszélye, hogy ezt az erőforrást az amerikai technológiai vállalatok szívják fel. "Két év múlva már túl késő lesz" - figyelmeztette májusban a francia Nemzetgyűlés képviselőit.
Mensch nincs egyedül ezekkel az aggodalmakkal. A kérdés napirendre került egy zárt ajtók mögött tartott június 15-i megbeszélésen is az Élysée-palotában, amelyet Clara Chappaz francia digitális ügyekért felelős nagykövete és Grégoire Potton, a francia elnökség politikai ügyekért felelős vezetője szervezett. A hivatalos napirendi pont ugyan "a digitális infrastruktúra-projektek vonzerejének növelését célzó stratégia" volt, a tárgyalások azonban hamar arra terelődtek, hogy a világ MI-vállalatai által folytatott, egyre intenzívebb számításikapacitás-bővítési verseny közepette mely adatközponti beruházásokat kellene elsőbbségben részesíteni Franciaország területén. "Az derült ki, hogy az Élysée rendkívüli mértékben aggódik amiatt, hogy ez az ügy milyen negatív visszhangot válthat ki az adatközpontokkal kapcsolatban" - mondta egy MI-szakértő, aki tájékoztatást kapott a megbeszélésről.
A japán tulajdonban lévő SoftBank által ígért szuperszámítógépes beruházás, amelyet Észak-Franciaországba terveznek, és amelyet május végén jelentettek be a Choose France csúcstalálkozón, a tervek szerint végül 3 és 5 gigawatt közötti villamosenergia-kapacitást fog igényelni. Összehasonlításképpen, jelenleg Franciaország összes adatközpontjának együttesen kiosztott kapacitása nem éri el az 1 gigawattot.
Miközben az MI-vállalatok versenyt futnak a számítási kapacitás kiépítéséért, Franciaország igyekszik a beruházások egyik legvonzóbb célpontjává válni, arra alapozva stratégiáját, hogy országos atomerőmű-hálózatának köszönhetően jelentős villamosenergia-többlettel rendelkezik. Az ipartalanodás következményeivel szembenézve az ország emellett kifejezetten ösztönözni szeretné az új adatközpontok építését is. A vita először 2025-ben, a francia MI-csúcstalálkozót követően bontakozott ki, amikor Franciaország 109 milliárd eurónyi beruházást ígért az ország számára, amelyek túlnyomó része külföldi vállalatoktól érkezett. A befektetéseket Emmanuel Macron francia elnök sokat idézett jelmondata is ösztönözte: "Plug, baby, plug!"
Azóta azonban a kérdés jóval élesebbé vált, különösen azt követően, hogy Arthur Mensch is nyilvánosan felkarolta az ügyet. A Mistral vezérigazgatója május közepén a Nemzetgyűlés előtt arról beszélt, hogy fennáll "Európa energiaforrásainak monopolizálásának" veszélye olyan vállalatok által, amelyek nem feltétlenül európaiak, miközben a létrejövő érték "90 százalékát" ők fölöznék le. Miközben a nemzeti bajnoknak tekintett Mistral a szuverenitás jegyében saját infrastruktúrát szeretne kiépíteni, maga a vállalat is jelentős Európán kívüli befektetésekből profitált. Kiemelkedik ezek közül az Egyesült Arab Emírségek MGX alapjának 30-50 milliárd eurós finanszírozása, amelyből egy úgynevezett "MI Campus" épül az Nvidia grafikusprocesszor-óriással és a francia állami befektetési bankkal, a Bpifrance-szal együttműködésben.
"Egy évvel ezelőtt még fel sem tűntünk az adatközpontok térképén. Minden rendkívül gyorsan történt, és szinte lehetetlen erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy mindez megvalósuljon" - mondta Nicolas Dufourcq, a Bpifrance vezetője, miközben elismerte, hogy a helyzet idővel változhat. "A jövőben valóban el tudom képzelni, hogy a kapacitások körülbelül 20 százalékát európai szereplők számára tartsuk fenn."
A kérdés már a 2027-es francia elnökválasztásra készülő jelöltek programjaiban is megjelent. Édouard Philippe-től kezdve a Zöldeken át Dominique de Villepinig és a Nemzeti Tömörülésig számos politikai szereplő támogat valamilyen formájú kedvezményes hozzáférést a francia villamos energiához a francia vagy európai vállalatok számára. Több francia régió is saját szabályozásának módosítását tervezi annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások profitálhassanak az új beruházásokból. Xavier Bertrand, a Hauts-de-France régió elnöke elmondta, hogy "tárgyalásokat folytat" a beruházókkal annak érdekében, hogy a térség vállalkozásai, kutatóintézetei és oktatási intézményei "könnyebb és garantált hozzáférést" kapjanak a számítási kapacitásokhoz.
A Párizst magában foglaló Île-de-France régió a június 25-én elfogadott stratégiájában szintén leszögezte, hogy biztosítani kívánja: ezek a létesítmények "kézzelfogható előnyöket teremtsenek a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás, az innováció és az energia értéknövelő hasznosítása terén." A francia energetikai óriás, az EDF számára az adatközpontok az elektromosenergia-többlet értékesítésére épülő kereskedelmi stratégia központi elemévé váltak, többek között megfelelő területek rendelkezésre bocsátásával. Az első pályázati körök során az EDF elsősorban francia szereplőket részesített előnyben. A négy érdeklődési felhívásból hármat az Eclairion, a Mistral és az OpCore nyert el, míg a negyediket várhatóan a SoftBank kapja meg.
Vannak ugyanakkor olyan francia vállalatok is, amelyek nem szeretnék kizárni az amerikai cégeket, mivel közvetett módon ők maguk is profitálnak az adatközpontok építéséből, még akkor is, ha ezekből a beruházásokból származó bevételek csupán a teljes projektköltség töredékét jelentik. "Az adatközpont tulajdonképpen olyan, mint egy rendkívül digitalizált gyár. Önmagában nem jelent hatalmas munkahelyteremtő erőt, de a körülötte kialakuló teljes ökoszisztémát kell vizsgálni: az építőmunkásokat, a szerelőket, a berendezések beszállítóit, a technikusokat és a biztonsági személyzetet" - mondta Hélène Macela, a Schneider Electric alelnöke, aki szerint sokkal előnyösebb, ha ezek az adatközpontok Franciaországban épülnek meg, mintha más országokba kerülnének. A Schneider Electric azt tervezi, hogy gyárat épít a SoftBank óriási adatközpontja mellett, ahol folyamatosan gyárt majd berendezéseket a létesítmény számára.
Guillaume Basset, a Business France vezérigazgató-helyettese szintén pragmatikusan közelíti meg a kérdést. Rámutatott arra, hogy szervezete által támogatott projektek többsége ipari vállalatokkal kialakított partnerségekre épül. "Ez versenyfutás az idővel. Ha egyszer elmegy a vonat, másodszor már nem fog visszajönni" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy a külföldi vállalatoknak "általában az az érdekük, hogy beruházásaikat egyetlen országban összpontosítsák".
Amikor Európa egyetlen valódi, az Egyesült Államok vezető alapmodell-fejlesztő laboratóriumaival versenyző vállalatának vezérigazgatója megérkezett a múlt hónapban megrendezett, kizárólag meghívottak számára tartott G7-es MI-találkozóra, nem algoritmusok vagy tőzsdei bevezetések jártak a fejében. Azért érkezett, hogy az elektromos energiáról beszéljen. Arthur Mensch, a Mistral AI vezérigazgatója, amely az idei G7-csúcstalálkozó házigazda országának, Franciaországnak a legfelkapottabb technológiai vállalata, úgy véli, hogy Franciaország viszonylag olcsó villamos energiája jelentős versenyelőnyt jelent az MI-versenyben.
Ezt a vízióját ismertette a június 17-i, MI-ről szóló munkareggelin Donald Trump, Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, valamint az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei és az OpenAI vezetője, Sam Altman előtt. Érvelése szerint amennyiben Európa nem alakít ki olyan rendszert, amely saját nagy nyelvi modelljeinek fejlesztésére irányítja át kedvező árú villamosenergia-forrásait, fennáll a veszélye annak, hogy elveszíti ezt az energetikai előnyét. "Az elektromos energia az alapvető nyersanyag" - mondta az ebédet követően, amelyet a francia tóparti üdülővárosban, Évian-les-Bains-ben tartottak. "Ellenőrzés alatt kell tartani az infrastruktúrát, és Európa ebből a szempontból viszonylag kedvező helyzetben van."
Ez az az üzenet, amelyet saját hazájában, Franciaországban is igyekszik hangsúlyozni, ahol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia rendkívül keresett az amerikai technológiai óriások körében. "Vagy eladjuk ezt az energiát az amerikaiaknak, akik aztán mesterséges intelligencia formájában tízszer drágábban adják tovább, vagy mi magunk alakítjuk át nagy hozzáadott értékű termékké annak érdekében, hogy az érték nagy részét megtartsuk és kutatás-fejlesztést végezzünk" - mondta Mensch, aki ugyanezt az álláspontot a francia kormánynak is ismertette. Érvelése szerint Európa rendelkezik egy nagyrészt figyelmen kívül hagyott stratégiai előnnyel, vagyis a viszonylag bőséges és megfizethető villamos energiával, ám fennáll annak a veszélye, hogy ezt az erőforrást az amerikai technológiai vállalatok szívják fel. "Két év múlva már túl késő lesz" - figyelmeztette májusban a francia Nemzetgyűlés képviselőit.
Mensch nincs egyedül ezekkel az aggodalmakkal. A kérdés napirendre került egy zárt ajtók mögött tartott június 15-i megbeszélésen is az Élysée-palotában, amelyet Clara Chappaz francia digitális ügyekért felelős nagykövete és Grégoire Potton, a francia elnökség politikai ügyekért felelős vezetője szervezett. A hivatalos napirendi pont ugyan "a digitális infrastruktúra-projektek vonzerejének növelését célzó stratégia" volt, a tárgyalások azonban hamar arra terelődtek, hogy a világ MI-vállalatai által folytatott, egyre intenzívebb számításikapacitás-bővítési verseny közepette mely adatközponti beruházásokat kellene elsőbbségben részesíteni Franciaország területén. "Az derült ki, hogy az Élysée rendkívüli mértékben aggódik amiatt, hogy ez az ügy milyen negatív visszhangot válthat ki az adatközpontokkal kapcsolatban" - mondta egy MI-szakértő, aki tájékoztatást kapott a megbeszélésről.
A japán tulajdonban lévő SoftBank által ígért szuperszámítógépes beruházás, amelyet Észak-Franciaországba terveznek, és amelyet május végén jelentettek be a Choose France csúcstalálkozón, a tervek szerint végül 3 és 5 gigawatt közötti villamosenergia-kapacitást fog igényelni. Összehasonlításképpen, jelenleg Franciaország összes adatközpontjának együttesen kiosztott kapacitása nem éri el az 1 gigawattot.
Miközben az MI-vállalatok versenyt futnak a számítási kapacitás kiépítéséért, Franciaország igyekszik a beruházások egyik legvonzóbb célpontjává válni, arra alapozva stratégiáját, hogy országos atomerőmű-hálózatának köszönhetően jelentős villamosenergia-többlettel rendelkezik. Az ipartalanodás következményeivel szembenézve az ország emellett kifejezetten ösztönözni szeretné az új adatközpontok építését is. A vita először 2025-ben, a francia MI-csúcstalálkozót követően bontakozott ki, amikor Franciaország 109 milliárd eurónyi beruházást ígért az ország számára, amelyek túlnyomó része külföldi vállalatoktól érkezett. A befektetéseket Emmanuel Macron francia elnök sokat idézett jelmondata is ösztönözte: "Plug, baby, plug!"
Azóta azonban a kérdés jóval élesebbé vált, különösen azt követően, hogy Arthur Mensch is nyilvánosan felkarolta az ügyet. A Mistral vezérigazgatója május közepén a Nemzetgyűlés előtt arról beszélt, hogy fennáll "Európa energiaforrásainak monopolizálásának" veszélye olyan vállalatok által, amelyek nem feltétlenül európaiak, miközben a létrejövő érték "90 százalékát" ők fölöznék le. Miközben a nemzeti bajnoknak tekintett Mistral a szuverenitás jegyében saját infrastruktúrát szeretne kiépíteni, maga a vállalat is jelentős Európán kívüli befektetésekből profitált. Kiemelkedik ezek közül az Egyesült Arab Emírségek MGX alapjának 30-50 milliárd eurós finanszírozása, amelyből egy úgynevezett "MI Campus" épül az Nvidia grafikusprocesszor-óriással és a francia állami befektetési bankkal, a Bpifrance-szal együttműködésben.
"Egy évvel ezelőtt még fel sem tűntünk az adatközpontok térképén. Minden rendkívül gyorsan történt, és szinte lehetetlen erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy mindez megvalósuljon" - mondta Nicolas Dufourcq, a Bpifrance vezetője, miközben elismerte, hogy a helyzet idővel változhat. "A jövőben valóban el tudom képzelni, hogy a kapacitások körülbelül 20 százalékát európai szereplők számára tartsuk fenn."
A kérdés már a 2027-es francia elnökválasztásra készülő jelöltek programjaiban is megjelent. Édouard Philippe-től kezdve a Zöldeken át Dominique de Villepinig és a Nemzeti Tömörülésig számos politikai szereplő támogat valamilyen formájú kedvezményes hozzáférést a francia villamos energiához a francia vagy európai vállalatok számára. Több francia régió is saját szabályozásának módosítását tervezi annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások profitálhassanak az új beruházásokból. Xavier Bertrand, a Hauts-de-France régió elnöke elmondta, hogy "tárgyalásokat folytat" a beruházókkal annak érdekében, hogy a térség vállalkozásai, kutatóintézetei és oktatási intézményei "könnyebb és garantált hozzáférést" kapjanak a számítási kapacitásokhoz.
A Párizst magában foglaló Île-de-France régió a június 25-én elfogadott stratégiájában szintén leszögezte, hogy biztosítani kívánja: ezek a létesítmények "kézzelfogható előnyöket teremtsenek a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás, az innováció és az energia értéknövelő hasznosítása terén." A francia energetikai óriás, az EDF számára az adatközpontok az elektromosenergia-többlet értékesítésére épülő kereskedelmi stratégia központi elemévé váltak, többek között megfelelő területek rendelkezésre bocsátásával. Az első pályázati körök során az EDF elsősorban francia szereplőket részesített előnyben. A négy érdeklődési felhívásból hármat az Eclairion, a Mistral és az OpCore nyert el, míg a negyediket várhatóan a SoftBank kapja meg.
Vannak ugyanakkor olyan francia vállalatok is, amelyek nem szeretnék kizárni az amerikai cégeket, mivel közvetett módon ők maguk is profitálnak az adatközpontok építéséből, még akkor is, ha ezekből a beruházásokból származó bevételek csupán a teljes projektköltség töredékét jelentik. "Az adatközpont tulajdonképpen olyan, mint egy rendkívül digitalizált gyár. Önmagában nem jelent hatalmas munkahelyteremtő erőt, de a körülötte kialakuló teljes ökoszisztémát kell vizsgálni: az építőmunkásokat, a szerelőket, a berendezések beszállítóit, a technikusokat és a biztonsági személyzetet" - mondta Hélène Macela, a Schneider Electric alelnöke, aki szerint sokkal előnyösebb, ha ezek az adatközpontok Franciaországban épülnek meg, mintha más országokba kerülnének. A Schneider Electric azt tervezi, hogy gyárat épít a SoftBank óriási adatközpontja mellett, ahol folyamatosan gyárt majd berendezéseket a létesítmény számára.
Guillaume Basset, a Business France vezérigazgató-helyettese szintén pragmatikusan közelíti meg a kérdést. Rámutatott arra, hogy szervezete által támogatott projektek többsége ipari vállalatokkal kialakított partnerségekre épül. "Ez versenyfutás az idővel. Ha egyszer elmegy a vonat, másodszor már nem fog visszajönni" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy a külföldi vállalatoknak "általában az az érdekük, hogy beruházásaikat egyetlen országban összpontosítsák".