SG.hu·
Komoly kritikákat kap az EU 20 milliárd eurós MI-terve
Az Európai Uniót azzal vádolják, hogy 20 milliárd eurót pazarol el a mesterséges intelligencia számítási kapacitásáról szőtt álmaira. Kritikusok szerint nincs valós kereslet a Brüsszel által tervezett hatalmas számítási központokra.
Nem sokára be fogják jelenteni az Európai Unió 20 milliárd eurós tervét, amely nagyszabású mesterséges intelligencia számítási központok létrehozását célozza. A számítási központok megépítésére irányuló terv, amelyeket erős MI modellek betanítására használnának, és amelyet több mint egy éve vázolt fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, idén tavasszal kerül bejelentésre Európa válaszaként az Egyesült Államok merész számítási kapacitás növelési törekvéseire. Törvényhozók és szakértők azonban már a bejelentés előtt megkérdőjelezik, hogy Európában egyáltalán van-e kereslet az ilyen létesítmények által biztosított számítási teljesítményre, és szerintük fennáll a veszélye annak, hogy az EU 20 milliárd eurót önt egy olyan kezdeményezésbe, amely nem segíti majd a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Mivel a kontinensünk már most is lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, részben a technológia erőteljes szabályozására helyezett hangsúly miatt, egy hatástalan számítási kapacitás terv tovább növelné a hátrányt, miközben olyan nagyszabású projektek, mint az OpenAI 500 milliárd dolláros Stargate adatközpont programja, egyre nagyobb lendületet vesznek. „Senki nem tudta elmagyarázni nekem, hogy milyen üzleti logikára építik ezeket a gigagyárakat” - mondta Sergey Lagodinsky, a német Zöldek európai parlamenti képviselője. „Beszéltem olyanokkal, akik azt mondják, hogy egyszerűen több számítási kapacitásra van szükség Európában. De amikor megkérdezem, hogy mire, azt válaszolják, hogy nem számít, csak kell.”
Az Európai Bizottság hivatalos indoklása szerint Európának azért van szüksége számítási kapacitásra, hogy ne váljon túlságosan függővé más kontinensektől. „Ez nem csupán nyers számítási teljesítményről szól, hanem szuverén számítási kapacitásról” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.
Az Európai Bizottság igyekszik számítási kapacitást biztosítani a kontinens technológiai szereplőinek, startupjainak és kutatóinak annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani az olyan vezető amerikai nagy nyelvi modellek fejlesztésével, mint az OpenAI GPT rendszere vagy az Anthropic Claude modellje. Korai vállalásként a Bizottság 2024-ben bejelentette, hogy 19 szuperszámítógépet épít 16 országban, amelyeket MI-gyáraknak neveznek. Tavaly februárban von der Leyen felvázolta a következő lépést is, a gigagyárakat. A cél négy vagy öt olyan óriáslétesítmény felépítése, amelyek mindegyike 100 000 grafikus feldolgozó egységgel működik. Ezek négyszer akkorák lennének, mint az MI-gyárak, és versenyre kelnének a világ vezető projektjeivel, például az OpenAI norvégiai Stargate adatközpontjával.
A projekteket köz és magánforrások kombinációjából finanszíroznák, és az EU saját részről 20 milliárd eurós alapot hozott létre a támogatásukra. Tavaly a Bizottság egy informális felmérése során összesen 76 pályázat érkezett 60 helyszín létrehozására 16 országban, köztük olyan bejáratott vállalatoktól, mint a francia Scaleway. „Ez azt mutatja, hogy jelentős piaci kereslet körvonalazódik” - mondta Regnier. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések a pályázatok összevonásáról és véglegesítéséről, valamint az EU tagállamai és az EuroHPC nevű szuperszámítógépes hálózatot működtető szervezet közötti gyakorlati részletek kidolgozásáról. A hivatalos pályázati felhívást már kétszer elhalasztották, és most tavasszal várható az elindítása.
Az elképzelés egyértelmű, rendkívül nagy létesítmények építése rendkívül nagy MI modellek betanítására, ami hatalmas számítási kapacitást igényel. A kritikusok szerint azonban nem világos, hogy mely vállalatok használnák ezeket az óriáslétesítményeket a kisebb központokkal szemben. „Sokkal kevésbé egyértelmű, hogy kik lennének a gigagyárak célközönsége” - mondta Nicoleta Kyosovska, a brüsszeli Centre for European Policy Studies kutatóintézet munkatársa egy interjúban. Kyosovska egy olyan jelentés társszerzője, amelynek címe így szól: "Az innováció szentélyei vagy katedrálisok a sivatagban?" „Nincs olyan sok MI vállalatunk, tulajdonképpen csak a Mistral” - mondta.
A francia Mistral kivételével Európában nincs olyan MI vállalat, amely képes lenne olyan modellek fejlesztésére, amelyekhez ekkora számítási kapacitás szükséges. A Mistral azonban nem vár a gigagyárak indulására, hanem saját infrastruktúrát épít. Februárban a vállalat bejelentette, hogy 1,2 milliárd eurót fektet adatközpontokba Svédországban. Március végén pedig 830 millió dollárt vont be egy közel 14 000 GPU val rendelkező adatközpont finanszírozására Párizs közelében. Ez felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a Bizottságnak nem a ChatGPT vel versenyző nagy nyelvi modellek fejlesztőinek kellene számítási kapacitást biztosítania, hanem inkább az ipari erősségeire kellene építenie.
„Soha nem fogunk tudni versenyezni azokkal a befektetésekkel, amelyek már megvalósultak az Egyesült Államokban” - mondta Eva Maydell bolgár európai parlamenti képviselő egy februári panelbeszélgetésen. „Van egy egész világ a nagy nyelvi modelleken túl, ahol az európai stratégiai előnyök rejlenek.” Szerinte a nagy nyelvi modellek képesek szövegek megírására, de nem optimalizáltak olyan feladatokra, mint például új akkumulátor technológiák fejlesztése, amelyből az EU ipari bázisa profitálhatna. Nem mondta ki egyértelműen, hogy a gigagyárak rossz irányt jelentenek, de arra kérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a projekt végső célját.
A Mistral nem reagált arra a megkeresésre, hogy tervezi-e a gigagyárak használatát. Emellett aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a gigagyárak növelhetik Európa függőségét az amerikai technológiától, különösen az Nvidia dominanciája miatt, amely a GPU chipek világvezető beszállítója. Az Európai Parlament 18 képviselőjéből álló csoport figyelmeztette a Bizottságot, hogy az adatközponti piac „koncentrált és egyetlen beszállító uralja”, és feltették a kérdést, hogy a Bizottság miként kívánja a gigagyárak kezdeményezésével csökkenteni Európa stratégiai függőségeit.
Regnier nem válaszolt közvetlenül az Nvidia kapcsán felmerült aggályokra, de azt mondta, hogy a gigagyárak erősítik az európai szuverenitást azáltal, hogy csökkentik az amerikai infrastruktúrától való függést. „Az európai ipar és a kutatók kifejezetten olyan szuverén környezeteket igényelnek, ahol stratégiai adataik és saját modelljeik teljes mértékben európai joghatóság alatt védettek, külső beavatkozás lehetősége nélkül” - mondta. Mások szerint a terv túl kevés és túl késő, és a 20 milliárd eurós beruházás nagyságrendje eltörpül a globálisan zajló fejlesztések mellett.
Az OpenAI tavaly 500 milliárd dolláros számítási kapacitás programot indított, elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálva, míg az Anthropic szintén 50 milliárd dolláros infrastrukturális beruházást jelentett be. „Ha összehasonlítjuk a világ más részeivel és az ott befektetett összegekkel, teljesen más nagyságrendről beszélünk” mondta Jeff Campbell, a Cisco kormányzati stratégiáért felelős vezetője. „Lehet, hogy érdemes lenne megduplázni a befektetéseket.”
Nem sokára be fogják jelenteni az Európai Unió 20 milliárd eurós tervét, amely nagyszabású mesterséges intelligencia számítási központok létrehozását célozza. A számítási központok megépítésére irányuló terv, amelyeket erős MI modellek betanítására használnának, és amelyet több mint egy éve vázolt fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, idén tavasszal kerül bejelentésre Európa válaszaként az Egyesült Államok merész számítási kapacitás növelési törekvéseire. Törvényhozók és szakértők azonban már a bejelentés előtt megkérdőjelezik, hogy Európában egyáltalán van-e kereslet az ilyen létesítmények által biztosított számítási teljesítményre, és szerintük fennáll a veszélye annak, hogy az EU 20 milliárd eurót önt egy olyan kezdeményezésbe, amely nem segíti majd a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Mivel a kontinensünk már most is lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, részben a technológia erőteljes szabályozására helyezett hangsúly miatt, egy hatástalan számítási kapacitás terv tovább növelné a hátrányt, miközben olyan nagyszabású projektek, mint az OpenAI 500 milliárd dolláros Stargate adatközpont programja, egyre nagyobb lendületet vesznek. „Senki nem tudta elmagyarázni nekem, hogy milyen üzleti logikára építik ezeket a gigagyárakat” - mondta Sergey Lagodinsky, a német Zöldek európai parlamenti képviselője. „Beszéltem olyanokkal, akik azt mondják, hogy egyszerűen több számítási kapacitásra van szükség Európában. De amikor megkérdezem, hogy mire, azt válaszolják, hogy nem számít, csak kell.”
Az Európai Bizottság hivatalos indoklása szerint Európának azért van szüksége számítási kapacitásra, hogy ne váljon túlságosan függővé más kontinensektől. „Ez nem csupán nyers számítási teljesítményről szól, hanem szuverén számítási kapacitásról” - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.
Az Európai Bizottság igyekszik számítási kapacitást biztosítani a kontinens technológiai szereplőinek, startupjainak és kutatóinak annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani az olyan vezető amerikai nagy nyelvi modellek fejlesztésével, mint az OpenAI GPT rendszere vagy az Anthropic Claude modellje. Korai vállalásként a Bizottság 2024-ben bejelentette, hogy 19 szuperszámítógépet épít 16 országban, amelyeket MI-gyáraknak neveznek. Tavaly februárban von der Leyen felvázolta a következő lépést is, a gigagyárakat. A cél négy vagy öt olyan óriáslétesítmény felépítése, amelyek mindegyike 100 000 grafikus feldolgozó egységgel működik. Ezek négyszer akkorák lennének, mint az MI-gyárak, és versenyre kelnének a világ vezető projektjeivel, például az OpenAI norvégiai Stargate adatközpontjával.
A projekteket köz és magánforrások kombinációjából finanszíroznák, és az EU saját részről 20 milliárd eurós alapot hozott létre a támogatásukra. Tavaly a Bizottság egy informális felmérése során összesen 76 pályázat érkezett 60 helyszín létrehozására 16 országban, köztük olyan bejáratott vállalatoktól, mint a francia Scaleway. „Ez azt mutatja, hogy jelentős piaci kereslet körvonalazódik” - mondta Regnier. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések a pályázatok összevonásáról és véglegesítéséről, valamint az EU tagállamai és az EuroHPC nevű szuperszámítógépes hálózatot működtető szervezet közötti gyakorlati részletek kidolgozásáról. A hivatalos pályázati felhívást már kétszer elhalasztották, és most tavasszal várható az elindítása.
Az elképzelés egyértelmű, rendkívül nagy létesítmények építése rendkívül nagy MI modellek betanítására, ami hatalmas számítási kapacitást igényel. A kritikusok szerint azonban nem világos, hogy mely vállalatok használnák ezeket az óriáslétesítményeket a kisebb központokkal szemben. „Sokkal kevésbé egyértelmű, hogy kik lennének a gigagyárak célközönsége” - mondta Nicoleta Kyosovska, a brüsszeli Centre for European Policy Studies kutatóintézet munkatársa egy interjúban. Kyosovska egy olyan jelentés társszerzője, amelynek címe így szól: "Az innováció szentélyei vagy katedrálisok a sivatagban?" „Nincs olyan sok MI vállalatunk, tulajdonképpen csak a Mistral” - mondta.
A francia Mistral kivételével Európában nincs olyan MI vállalat, amely képes lenne olyan modellek fejlesztésére, amelyekhez ekkora számítási kapacitás szükséges. A Mistral azonban nem vár a gigagyárak indulására, hanem saját infrastruktúrát épít. Februárban a vállalat bejelentette, hogy 1,2 milliárd eurót fektet adatközpontokba Svédországban. Március végén pedig 830 millió dollárt vont be egy közel 14 000 GPU val rendelkező adatközpont finanszírozására Párizs közelében. Ez felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a Bizottságnak nem a ChatGPT vel versenyző nagy nyelvi modellek fejlesztőinek kellene számítási kapacitást biztosítania, hanem inkább az ipari erősségeire kellene építenie.
„Soha nem fogunk tudni versenyezni azokkal a befektetésekkel, amelyek már megvalósultak az Egyesült Államokban” - mondta Eva Maydell bolgár európai parlamenti képviselő egy februári panelbeszélgetésen. „Van egy egész világ a nagy nyelvi modelleken túl, ahol az európai stratégiai előnyök rejlenek.” Szerinte a nagy nyelvi modellek képesek szövegek megírására, de nem optimalizáltak olyan feladatokra, mint például új akkumulátor technológiák fejlesztése, amelyből az EU ipari bázisa profitálhatna. Nem mondta ki egyértelműen, hogy a gigagyárak rossz irányt jelentenek, de arra kérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a projekt végső célját.
A Mistral nem reagált arra a megkeresésre, hogy tervezi-e a gigagyárak használatát. Emellett aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a gigagyárak növelhetik Európa függőségét az amerikai technológiától, különösen az Nvidia dominanciája miatt, amely a GPU chipek világvezető beszállítója. Az Európai Parlament 18 képviselőjéből álló csoport figyelmeztette a Bizottságot, hogy az adatközponti piac „koncentrált és egyetlen beszállító uralja”, és feltették a kérdést, hogy a Bizottság miként kívánja a gigagyárak kezdeményezésével csökkenteni Európa stratégiai függőségeit.
Regnier nem válaszolt közvetlenül az Nvidia kapcsán felmerült aggályokra, de azt mondta, hogy a gigagyárak erősítik az európai szuverenitást azáltal, hogy csökkentik az amerikai infrastruktúrától való függést. „Az európai ipar és a kutatók kifejezetten olyan szuverén környezeteket igényelnek, ahol stratégiai adataik és saját modelljeik teljes mértékben európai joghatóság alatt védettek, külső beavatkozás lehetősége nélkül” - mondta. Mások szerint a terv túl kevés és túl késő, és a 20 milliárd eurós beruházás nagyságrendje eltörpül a globálisan zajló fejlesztések mellett.
Az OpenAI tavaly 500 milliárd dolláros számítási kapacitás programot indított, elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálva, míg az Anthropic szintén 50 milliárd dolláros infrastrukturális beruházást jelentett be. „Ha összehasonlítjuk a világ más részeivel és az ott befektetett összegekkel, teljesen más nagyságrendről beszélünk” mondta Jeff Campbell, a Cisco kormányzati stratégiáért felelős vezetője. „Lehet, hogy érdemes lenne megduplázni a befektetéseket.”