SG.hu·
Költséges és kockázatos az amerikai technológiától való európai függetlenedés
Európa nagy technológiai szakításának problémája az, hogy a kontinens továbbra is erősen rá van utalva az amerikai cégekre. Donald Trump politikájának hatására az uniós kormányok igyekeznek csökkenteni ezt a függőséget, de a folyamat sem olcsó, sem egyszerű nem lesz.
Az európai kormányok aktívan próbálnak eltávolodni az amerikai technológiától, miközben egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az Egyesült Államok elnöke politikai eszközként használhatja fel a hosszú évek alatt kialakult függőséget. Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia politikusai közül egyre többen kérdőjelezik meg, mennyire bölcs döntés kulcsfontosságú rendszereket és érzékeny adatokat néhány, Washingtonhoz kötődő óriásvállalat kezébe adni. Számukra már nem az a kérdés, hogy az Egyesült Államok kihasználja-e Európa egyik legnagyobb függőségét, a digitális szolgáltatásokat, hanem az, hogy mikor.
Brüsszel részéről is történnek lépések a digitális szuverenitás erősítésére, egy új jogszabálycsomagot május 27-re terveznek. A legambiciózusabb intézkedések azonban nem uniós szinten, hanem nemzeti, regionális és önkormányzati szinten zajlanak. Franciaország például korlátozni kezdte olyan amerikai videós eszközök használatát, mint a Zoom vagy a Microsoft Teams, és Németország, Hollandia és Olaszország együttműködésével úgynevezett digitális közjavak fejlesztésébe kezdett, hogy szuverén és skálázható digitális infrastruktúrát építsen ki. Ebben a hónapban minden francia minisztériumot arra kértek, hogy őszre dolgozzon ki saját szuverenitási tervet.
A korábban az amerikai technológia egyik leghangosabb támogatójaként ismert Amszterdam látványosan irányt váltott, amikor az alpolgármesterük, Alexander Scholtes többéves programot indított az amerikai szoftverektől való elszakadás érdekében 2023-től kezdve. Scholtes arra a kérdésre, hogy milyen gyakran támaszkodik még mindig a nagy technológiai cégekre, így válaszolt: "Pont most, folyamatosan", miközben egy Microsoft szoftverrel működő eszközt lengetett meg. "Trump elnök hetente, naponta, percenként ad újabb érveket arra, hogy elgondolkodjunk ezen" - mondta Scholtes. "Nem sok mindent tehetsz, ha egy amerikai vállalat az amerikai jog hatálya alá tartozik, és hallgatnia kell az amerikai elnökre."
Alexander Scholtes
De a holland kezdeményezést megelőzte Schleswig-Holstein úttörő terve, amely Európában elsőként próbálta teljesen megszabadítani a közigazgatást az amerikai technológiai befolyástól. Ahogy azonban hamar kiderült, a folyamat nem lesz sem könnyű, sem olcsó. Európa évekig az amerikai technológiára támaszkodott digitális működésének jelentős részében, olyannyira, hogy ma már nehéz elképzelni az életet nélküle. Egy friss európai parlamenti tanulmány szerint az Amazon, Microsoft és Google együttesen az uniós felhőpiac mintegy 70 százalékát uralja, miközben az európai vállalatok szoftverkiadásainak 80 százaléka amerikai szolgáltatókhoz kerül.
Az amerikai dominancia az egyszerű mindennapi eszközöktől a kritikus infrastruktúráig terjed, beleértve az Apple iPhone készülékeit, a Google Android rendszerét, a Microsoft Office és Windows használatát a hivatalokban és vállalatoknál, valamint a közösségi média és üzenetküldő platformokat, például a WhatsAppot. Ezek mellett az e-mailek, a streaming és a fizetési rendszerek mögött álló digitális infrastruktúra is nagyrészt amerikai kézben van. Ennek oka az időzítés, a méret és az elsőként piacra lépők előnye volt. A mai technológiai óriások az internet hajnalán gyorsan növekedtek, egységes nagy piaccal és jelentős finanszírozással a hátuk mögött. Gyorsan lekörözték az európai versenytársakat, és rekordsebességgel skálázták fel működésüket, miközben felvásárolták a kisebb szereplőket.
Ezt az előnyt tovább erősítették az úgynevezett bezáródási hatások. Amint egy szervezet egy adott szolgáltató köré építi rendszereit, adatokat tárol, munkatársakat képez ki és integrált eszközökre támaszkodik, a váltás egyre költségesebbé és bonyolultabbá válik. Gyakran az egész informatikai rendszer jelentős részét újra kell építeni, ami kockázatos és zavaró folyamat, különösen akkor, ha nincs hasonló léptékű európai alternatíva. A múltban az európai kormányok nem láttak okot a változtatásra. Az amerikai technológia jobban teljesített, a transzatlanti kapcsolatok erősek voltak, és a vállalatok mélyen beágyazódtak az európai gazdaságba. "Ezt a függőséget évek, sőt évtizedek alatt építettük ki" - mondta Scholtes, hozzátéve, hogy korábban az volt a politika, hogy mindent "egy nagy szolgáltató" felé tereljenek, mert ez volt a legegyszerűbb.
Trump visszatérése a Fehér Házba és az azt követő bizonytalanság azonban új helyzetet teremtett. Európa most azzal szembesül, hogy az amerikai vállalatoktól való túlzott függőség stratégiai kockázattá vált. A technológiai "vészleállító kapcsoló" gondolata akkor vált kézzelfoghatóvá, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan elvesztette hozzáférését Microsoft fiókjához, miután Washington szankciókat vezetett be ellene. Hónapokkal később Nicolas Guillou is hasonló helyzetbe került. Ezek a szankciók nemcsak fizetési rendszereket, például a Visa és Mastercard szolgáltatásait érintik, hanem olyan platformokat is, mint az Amazon, az Airbnb vagy a Booking.com. Guillou ezt egy interjúban "egyfajta civil halálnak" nevezte.
Theodore Christakis, a Université Grenoble Alpes professzora szerint a "vészleállító kapcsoló" nem egy sci-fi forgatókönyv, hanem jogi realitás. Nem arról van szó, hogy egyetlen rendelettel lekapcsolják Európát, hanem arról, hogy a szankciók részeként digitális szolgáltatásokat is korlátozhatnak. Egy friss felmérés szerint az európaiak 86 százaléka úgy véli, hogy egy ilyen lépés reális, 59 százalék pedig már most konkrét kockázatként tekint rá. A változó hangulatot érzékelve a nagy technológiai cégek igyekeznek reagálni. Az elmúlt évben az amerikai felhőszolgáltatók európai irányítási struktúrákkal és helyi üzemeltetőkkel ellátott megoldásokat vezettek be, valamint megerősítették technikai és jogi garanciáikat. Guido Lobrano szerint az iparág mindent megtesz az aggályok kezelésére. A kritikusok azonban ezt "szuverenitásmosásnak" nevezik. Philippe Latombe szerint "a marketingesek rájöttek, hogy ez eladható. Trump remek reklámot csinált ennek az ötletnek".
Eközben az európai alternatívák népszerűsége nő. A német Nextcloud például jelentős növekedést tapasztalt, miután Trump hivatalba lépett, és kétmillió új üzleti felhasználót szerzett. Németország is felismerte a digitális függőség költségeit. Friedrich Merz szerint ezt a függőséget politikai célokra használják. Az ország digitális minisztere, Karsten Wildberger is szeretné, ha Európa alternatívát építene az amerikai adatfeldolgozó óriásokkal szemben.
A legmesszebb azonban Schleswig-Holstein jutott, amely 2024-ben megkezdte a külföldi technológiák kivezetését a közigazgatásból, nyílt forráskódú megoldásokra váltva. Dirk Schrödter vezetésével bevezették a LibreOffice használatát, majd 40 ezer e-mail fiókot migráltak az Outlookból az OpenXchange rendszerbe, összesen 110 millió naptárbejegyzéssel és üzenettel. A cél, hogy 2028-ig minden Windows rendszert Linuxra cseréljenek. A projekt eddig 15 millió euró licencköltség megtakarítását eredményezte, miközben 9 millió eurót fektettek a váltásba. A bevezetés azonban problémákkal járt. Michael Burmeister szerint az átállás után hetekig korlátozott volt az e-mail hozzáférés, ami komoly gondot okozott sürgős ügyekben. A rendszer még hónapokkal később sem működött tökéletesen, és egyes feladatok 10-20 százalékkal több időt igényelnek.
A holland főváros ezért óvatosabb megközelítést választott. A teljes leválás helyett egy hosszú átmenetet terveznek, amelynek célja, hogy 2035-re az érzékeny adatokat és kritikus rendszereket európai infrastruktúrára helyezzék át. 2030-ra 30 százalékos európai felhőarányt tűztek ki célul. Scholtes szerint a legnagyobb kockázat a szolgáltatások folytonossága. "Óriási problémánk lenne, ha a Microsoft leállítaná a szolgáltatásait" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben az e-mailek, a szociális és egészségügyi rendszerek, valamint a lakossági ügyintézés is megbénulna. A folyamat költségei jelentősek, már az első szakasz is több millió eurót igényel. Mindez különösen nagy kihívást jelent egy olyan ország számára, amely korábban a szabad kereskedelem és az amerikai technológia egyik legnagyobb támogatója volt.
Az új holland digitális miniszter, Willemijn Aerdts szerint az Egyesült Államok továbbra is fontos szövetséges, de Európának képesnek kell lennie saját döntések meghozatalára. Ugyanakkor jelenleg nincs elegendő kínálat ahhoz, hogy valódi választási lehetőség álljon rendelkezésre. Scholtes szerint a szabad piacról alkotott kép is félrevezető. "Őszintén szólva az a keret, hogy a szabad piac jó az innovációnak, hamis. Nem valódi szabad piacról van szó, mert csak néhány nagyon domináns vállalat létezett, és az európai piacnak valójában nem volt esélye."
Az európai kormányok aktívan próbálnak eltávolodni az amerikai technológiától, miközben egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az Egyesült Államok elnöke politikai eszközként használhatja fel a hosszú évek alatt kialakult függőséget. Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia politikusai közül egyre többen kérdőjelezik meg, mennyire bölcs döntés kulcsfontosságú rendszereket és érzékeny adatokat néhány, Washingtonhoz kötődő óriásvállalat kezébe adni. Számukra már nem az a kérdés, hogy az Egyesült Államok kihasználja-e Európa egyik legnagyobb függőségét, a digitális szolgáltatásokat, hanem az, hogy mikor.
Brüsszel részéről is történnek lépések a digitális szuverenitás erősítésére, egy új jogszabálycsomagot május 27-re terveznek. A legambiciózusabb intézkedések azonban nem uniós szinten, hanem nemzeti, regionális és önkormányzati szinten zajlanak. Franciaország például korlátozni kezdte olyan amerikai videós eszközök használatát, mint a Zoom vagy a Microsoft Teams, és Németország, Hollandia és Olaszország együttműködésével úgynevezett digitális közjavak fejlesztésébe kezdett, hogy szuverén és skálázható digitális infrastruktúrát építsen ki. Ebben a hónapban minden francia minisztériumot arra kértek, hogy őszre dolgozzon ki saját szuverenitási tervet.
A korábban az amerikai technológia egyik leghangosabb támogatójaként ismert Amszterdam látványosan irányt váltott, amikor az alpolgármesterük, Alexander Scholtes többéves programot indított az amerikai szoftverektől való elszakadás érdekében 2023-től kezdve. Scholtes arra a kérdésre, hogy milyen gyakran támaszkodik még mindig a nagy technológiai cégekre, így válaszolt: "Pont most, folyamatosan", miközben egy Microsoft szoftverrel működő eszközt lengetett meg. "Trump elnök hetente, naponta, percenként ad újabb érveket arra, hogy elgondolkodjunk ezen" - mondta Scholtes. "Nem sok mindent tehetsz, ha egy amerikai vállalat az amerikai jog hatálya alá tartozik, és hallgatnia kell az amerikai elnökre."
Alexander Scholtes
De a holland kezdeményezést megelőzte Schleswig-Holstein úttörő terve, amely Európában elsőként próbálta teljesen megszabadítani a közigazgatást az amerikai technológiai befolyástól. Ahogy azonban hamar kiderült, a folyamat nem lesz sem könnyű, sem olcsó. Európa évekig az amerikai technológiára támaszkodott digitális működésének jelentős részében, olyannyira, hogy ma már nehéz elképzelni az életet nélküle. Egy friss európai parlamenti tanulmány szerint az Amazon, Microsoft és Google együttesen az uniós felhőpiac mintegy 70 százalékát uralja, miközben az európai vállalatok szoftverkiadásainak 80 százaléka amerikai szolgáltatókhoz kerül.
Az amerikai dominancia az egyszerű mindennapi eszközöktől a kritikus infrastruktúráig terjed, beleértve az Apple iPhone készülékeit, a Google Android rendszerét, a Microsoft Office és Windows használatát a hivatalokban és vállalatoknál, valamint a közösségi média és üzenetküldő platformokat, például a WhatsAppot. Ezek mellett az e-mailek, a streaming és a fizetési rendszerek mögött álló digitális infrastruktúra is nagyrészt amerikai kézben van. Ennek oka az időzítés, a méret és az elsőként piacra lépők előnye volt. A mai technológiai óriások az internet hajnalán gyorsan növekedtek, egységes nagy piaccal és jelentős finanszírozással a hátuk mögött. Gyorsan lekörözték az európai versenytársakat, és rekordsebességgel skálázták fel működésüket, miközben felvásárolták a kisebb szereplőket.
Ezt az előnyt tovább erősítették az úgynevezett bezáródási hatások. Amint egy szervezet egy adott szolgáltató köré építi rendszereit, adatokat tárol, munkatársakat képez ki és integrált eszközökre támaszkodik, a váltás egyre költségesebbé és bonyolultabbá válik. Gyakran az egész informatikai rendszer jelentős részét újra kell építeni, ami kockázatos és zavaró folyamat, különösen akkor, ha nincs hasonló léptékű európai alternatíva. A múltban az európai kormányok nem láttak okot a változtatásra. Az amerikai technológia jobban teljesített, a transzatlanti kapcsolatok erősek voltak, és a vállalatok mélyen beágyazódtak az európai gazdaságba. "Ezt a függőséget évek, sőt évtizedek alatt építettük ki" - mondta Scholtes, hozzátéve, hogy korábban az volt a politika, hogy mindent "egy nagy szolgáltató" felé tereljenek, mert ez volt a legegyszerűbb.
Trump visszatérése a Fehér Házba és az azt követő bizonytalanság azonban új helyzetet teremtett. Európa most azzal szembesül, hogy az amerikai vállalatoktól való túlzott függőség stratégiai kockázattá vált. A technológiai "vészleállító kapcsoló" gondolata akkor vált kézzelfoghatóvá, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan elvesztette hozzáférését Microsoft fiókjához, miután Washington szankciókat vezetett be ellene. Hónapokkal később Nicolas Guillou is hasonló helyzetbe került. Ezek a szankciók nemcsak fizetési rendszereket, például a Visa és Mastercard szolgáltatásait érintik, hanem olyan platformokat is, mint az Amazon, az Airbnb vagy a Booking.com. Guillou ezt egy interjúban "egyfajta civil halálnak" nevezte.
Theodore Christakis, a Université Grenoble Alpes professzora szerint a "vészleállító kapcsoló" nem egy sci-fi forgatókönyv, hanem jogi realitás. Nem arról van szó, hogy egyetlen rendelettel lekapcsolják Európát, hanem arról, hogy a szankciók részeként digitális szolgáltatásokat is korlátozhatnak. Egy friss felmérés szerint az európaiak 86 százaléka úgy véli, hogy egy ilyen lépés reális, 59 százalék pedig már most konkrét kockázatként tekint rá. A változó hangulatot érzékelve a nagy technológiai cégek igyekeznek reagálni. Az elmúlt évben az amerikai felhőszolgáltatók európai irányítási struktúrákkal és helyi üzemeltetőkkel ellátott megoldásokat vezettek be, valamint megerősítették technikai és jogi garanciáikat. Guido Lobrano szerint az iparág mindent megtesz az aggályok kezelésére. A kritikusok azonban ezt "szuverenitásmosásnak" nevezik. Philippe Latombe szerint "a marketingesek rájöttek, hogy ez eladható. Trump remek reklámot csinált ennek az ötletnek".
Eközben az európai alternatívák népszerűsége nő. A német Nextcloud például jelentős növekedést tapasztalt, miután Trump hivatalba lépett, és kétmillió új üzleti felhasználót szerzett. Németország is felismerte a digitális függőség költségeit. Friedrich Merz szerint ezt a függőséget politikai célokra használják. Az ország digitális minisztere, Karsten Wildberger is szeretné, ha Európa alternatívát építene az amerikai adatfeldolgozó óriásokkal szemben.
A legmesszebb azonban Schleswig-Holstein jutott, amely 2024-ben megkezdte a külföldi technológiák kivezetését a közigazgatásból, nyílt forráskódú megoldásokra váltva. Dirk Schrödter vezetésével bevezették a LibreOffice használatát, majd 40 ezer e-mail fiókot migráltak az Outlookból az OpenXchange rendszerbe, összesen 110 millió naptárbejegyzéssel és üzenettel. A cél, hogy 2028-ig minden Windows rendszert Linuxra cseréljenek. A projekt eddig 15 millió euró licencköltség megtakarítását eredményezte, miközben 9 millió eurót fektettek a váltásba. A bevezetés azonban problémákkal járt. Michael Burmeister szerint az átállás után hetekig korlátozott volt az e-mail hozzáférés, ami komoly gondot okozott sürgős ügyekben. A rendszer még hónapokkal később sem működött tökéletesen, és egyes feladatok 10-20 százalékkal több időt igényelnek.
A holland főváros ezért óvatosabb megközelítést választott. A teljes leválás helyett egy hosszú átmenetet terveznek, amelynek célja, hogy 2035-re az érzékeny adatokat és kritikus rendszereket európai infrastruktúrára helyezzék át. 2030-ra 30 százalékos európai felhőarányt tűztek ki célul. Scholtes szerint a legnagyobb kockázat a szolgáltatások folytonossága. "Óriási problémánk lenne, ha a Microsoft leállítaná a szolgáltatásait" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben az e-mailek, a szociális és egészségügyi rendszerek, valamint a lakossági ügyintézés is megbénulna. A folyamat költségei jelentősek, már az első szakasz is több millió eurót igényel. Mindez különösen nagy kihívást jelent egy olyan ország számára, amely korábban a szabad kereskedelem és az amerikai technológia egyik legnagyobb támogatója volt.
Az új holland digitális miniszter, Willemijn Aerdts szerint az Egyesült Államok továbbra is fontos szövetséges, de Európának képesnek kell lennie saját döntések meghozatalára. Ugyanakkor jelenleg nincs elegendő kínálat ahhoz, hogy valódi választási lehetőség álljon rendelkezésre. Scholtes szerint a szabad piacról alkotott kép is félrevezető. "Őszintén szólva az a keret, hogy a szabad piac jó az innovációnak, hamis. Nem valódi szabad piacról van szó, mert csak néhány nagyon domináns vállalat létezett, és az európai piacnak valójában nem volt esélye."