SG.hu·
MI-szemüvegek törhetik át a nyelvi falakat a színházakban
A mesterséges intelligenciával működő szemüvegek új korszakot hozhatnak a dél-koreai színházak számára, amelyek abban reménykednek, hogy ezzel a technológiával áttörhetik a nyelvi korlátokat, és a K-pophoz hasonló globális sikert érhetnek el. A producerek és a kulturális döntéshozók egyaránt bíznak abban, hogy az új megoldás segít a koreai előadásokat világszerte közönség elé vinni.
Ahogyan sok K-pop rajongó világszerte, úgy a tajpeji 22 éves kiskereskedelmi dolgozó, Wang Jü-roj is rajong a koreai kultúráért, de nem beszéli a nyelvet. Amikor tavaly ősszel megnézte A második esély kisboltja (The Second Chance Convenience Store) című darab turnéelőadását, amely egy Tajvanon hatalmas sikert aratott koreai regényen alapul, arra számított, hogy feliratozással követi majd a párbeszédeket. Ehelyett egy sokkal fejlettebb megoldást ajánlottak fel neki: egy MI-alapú szemüveget. „Alig vártam, hogy kipróbáljam” - mondta Wang. A rendszer egy vastag fekete keretes szemüvegből áll, amely egy okostelefonos alkalmazáshoz csatlakozik. A felhasználó kiválaszthatja a nyelvet (koreai, angol, japán vagy kínai), beállíthatja a betűméretet, és azt is meghatározhatja, hogy a lencséken hol jelenjen meg a szöveg.
Amikor a fények kialszanak és a színészek beszélni kezdenek, egy MI-alapú program kulcsszavakat figyel, majd a megfelelő fordítást illeszti a párbeszédhez, így a néző zökkenőmentesen követheti az eseményeket a színpadon. Wang szerint a szemüveg újszerű élményt nyújtott, és megkönnyítette a történet követését, bár akadt néhány technikai hiba. „Mindenképpen újra használnám” - mondta - „legalább addig, amíg folyékonyan meg nem tanulok koreaiul.”
Egyre több dél-koreai színházi produkció teszi elérhetővé ezt a technológiát, részben a Korea Tourism Organization támogatásának köszönhetően. Tavaly az ügynökség egy négy hónapos program keretében finanszírozta a szemüvegek használatát Szöulban és bizonyos külföldi eseményeken. Számos producer felismerte az eszközben rejlő lehetőséget, és ma már saját költségén alkalmazza azt. A kulturális hatóságokkal együtt abban bíznak, hogy a szemüvegek segíthetnek áttörni a nyelvi akadályokat, és a koreai színházat olyan erővé tehetik, mint amilyen az ország zenei, filmes vagy szépségipara lett.
Hvang Ki Hjun, a Project Jiwoo nevű produkciós cég vezetője, amely A második esély kisboltja mögött áll, úgy véli, hogy a Koreával kapcsolatos növekvő nemzetközi érdeklődés hatalmas, még kiaknázatlan piacot jelent. „Lehet, hogy makacs vagyok, de nem érzem helyesnek, ha valami csak vizuálisan koreai” - mondta. „Szerintem a koreai nyelv is része lehet ennek a vonzerőnek a külföldiek számára.” A Broadwayről álmodó producerként azt is mérlegeli, meddig juthat el ezzel a technológiával.
A szemüvegek technológiáját az Xpert Inc. nevű koreai startup fejlesztette ki, amely eredetileg hallássegítő eszközöket kívánt készíteni, majd tavaly módosította szoftverét színházi használatra. Az Owl nevű rendszerüket egy kínai partner integrálja a szemüvegekbe, amely a hardvert is gyártja. A hagyományos feliratozással vagy más szemüveges megoldásokkal ellentétben, amelyek emberi kezelőt igényelnek a szöveg és a jelenet összehangolásához, az Owl MI segítségével figyeli a kulcsszavakat, és automatikusan szinkronban tartja a fordítást. A jelenlegi rendszer még tartalmaz hibákat, és időnként emberi beavatkozásra is szükség van, de Brian Kim, az Xpert Inc. vezetője szerint a végső cél az, hogy bármely nyelvre valós időben lehessen fordítani a párbeszédeket.
Bár Dél-Korea már több mint egy évtizede jelentős színházi exportőr Ázsiában, a kulturális befolyás erősödése és a "Maybe Happy Ending" című musical sikere új perspektívát adott az iparágnak. A darab 2016-ban egy kis színházban debütált Szöulban, majd 2024-ben angol fordításban a Broadwayre került, ahol a következő évben hat Tony-díjat nyert. Szö Hong Szeok, az Inside Me című musical írója és producere szerint ez a siker új finanszírozási hullámot indított el. „Az emberek elkezdték azt gondolni, hogy egy hazai kis színházi musical is eljuthat a Broadwayre, díjakat nyerhet és pénzt hozhat” - mondta. „És hirtelen megnyíltak a befektetések és a támogatások.” Egy tavaly ősszel közzétett költségvetési javaslat szerint a koreai kulturális minisztérium idén 18 millió dollárt tervez a musicalek támogatására, ami 14 millió dolláros növekedést jelent 2025-höz képest. Csang Kjüng Min, a Korea Small Theater Association vezetője szerint az állami támogatások életmentőek lehetnek a kisebb színházak számára, amelyek az iparág nagy részét alkotják, de csak töredékét termelik a bevételeknek.
Lee Dzsi Hjon, aki részt vett az MI-szemüveges program koordinálásában, elmondta, hogy az előadásokat azok nemzetközi vonzereje alapján választják ki. A második esély kisboltja esetében a regény nemzetközi sikere is szerepet játszott. Az Inside Me és a Finding Mr. Destiny című produkciók pedig közérthető témáik és K-pop zenéjük miatt kaptak pontokat. A producerek szerint a program, amely promóciós eseményeket és reklámokat is tartalmazott, jelentősen növelte a külföldi közönség arányát. Az említett előadások esetében a nem koreai nézők száma szinte nulláról mindennapossá vált.
A szemüvegek felhasználói általában pozitív visszajelzéseket adtak, különösen azért, mert nem kell a színpad és egy külön képernyő között váltogatni a tekintetet. Ugyanakkor kisebb problémák is felmerültek. Egy fülöp-szigeteki turista például nehézkesnek találta, hogy a saját szemüvegére kellett felvennie az eszközt, míg egy Azerbajdzsánból származó néző szinkronizációs hibákat és pontatlan fordításokat említett. Az Xpert Inc. és versenytársai már dolgoznak a fejlesztéseken. A cég tavasszal könnyebb modellt vezet be, amely kényelmesebben illeszkedik a hagyományos szemüvegekre, és a pontosság javítása is prioritás. Eközben brit vállalatok, mint a Built for Good és az Xrai Glass, szintén megjelennek a piacon, és hasonló megoldásokat visznek színházakba az Egyesült Államokban és Európában.
Kim Dzse Vu producer elismerte, hogy a technológiának még fejlődnie kell, de hosszú távú befektetésként tekint rá. Sok más producerhez hasonlóan ő is vizsgálja az előadások exportjának lehetőségeit. Hvang azonban kivételnek számít. Kétszer is elutasította, hogy más nyelveken mutassák be darabját. Bár elismeri, hogy megfelelő összegért meggondolná magát, jelenleg arra épít, hogy a külföldi közönség az eredeti koreai nyelven szeretné fogyasztani a tartalmat, amihez technológiai megoldás szükséges. A Broadway felé vezető úton azonban további akadályok is állnak. Dzsi Dzse Hjok, egy nagyszabású musicaleket gyártó cég producere szerint még ha egy előadás el is jut New Yorkba, a szakszervezeti szabályok valószínűleg angol nyelvű előadást írnak elő.
Nemzetközi szakértők óvatos optimizmussal figyelik a fejleményeket. Sarah Bay-Cheng, a Torontói Egyetem professzora szerint Dél-Korea érdekes teszteset lehet. Ha a technológia ott beválik, az azt jelentheti, hogy a nyelvtől függetlenül bárki nyitottá válhat új élő előadásokra. Példaként említette a BTS rajongóit, akik gyakran ragaszkodnak az eredeti koreai nyelvű dalokhoz, ami szerinte azt mutatja, hogy van igény az idegen nyelvű tartalmakra. Heather Shields, a Business of Broadway nevű szervezet alapítója szerint a koreai kultúra iránti növekvő érdeklődés a musicalek számára is kedvező lehet. „Legyen szó K-beautyről, K-popról vagy K-filmekről, ezek közös jellemzője a minőség” - mondta. „És minél inkább kialakul ez az asszociáció az emberekben, annál inkább hajlandóak lesznek azt mondani, hogy szeretem a K-popot, ezért adok egy esélyt egy K-musicalnek is.”
Ahogyan sok K-pop rajongó világszerte, úgy a tajpeji 22 éves kiskereskedelmi dolgozó, Wang Jü-roj is rajong a koreai kultúráért, de nem beszéli a nyelvet. Amikor tavaly ősszel megnézte A második esély kisboltja (The Second Chance Convenience Store) című darab turnéelőadását, amely egy Tajvanon hatalmas sikert aratott koreai regényen alapul, arra számított, hogy feliratozással követi majd a párbeszédeket. Ehelyett egy sokkal fejlettebb megoldást ajánlottak fel neki: egy MI-alapú szemüveget. „Alig vártam, hogy kipróbáljam” - mondta Wang. A rendszer egy vastag fekete keretes szemüvegből áll, amely egy okostelefonos alkalmazáshoz csatlakozik. A felhasználó kiválaszthatja a nyelvet (koreai, angol, japán vagy kínai), beállíthatja a betűméretet, és azt is meghatározhatja, hogy a lencséken hol jelenjen meg a szöveg.
Amikor a fények kialszanak és a színészek beszélni kezdenek, egy MI-alapú program kulcsszavakat figyel, majd a megfelelő fordítást illeszti a párbeszédhez, így a néző zökkenőmentesen követheti az eseményeket a színpadon. Wang szerint a szemüveg újszerű élményt nyújtott, és megkönnyítette a történet követését, bár akadt néhány technikai hiba. „Mindenképpen újra használnám” - mondta - „legalább addig, amíg folyékonyan meg nem tanulok koreaiul.”
Egyre több dél-koreai színházi produkció teszi elérhetővé ezt a technológiát, részben a Korea Tourism Organization támogatásának köszönhetően. Tavaly az ügynökség egy négy hónapos program keretében finanszírozta a szemüvegek használatát Szöulban és bizonyos külföldi eseményeken. Számos producer felismerte az eszközben rejlő lehetőséget, és ma már saját költségén alkalmazza azt. A kulturális hatóságokkal együtt abban bíznak, hogy a szemüvegek segíthetnek áttörni a nyelvi akadályokat, és a koreai színházat olyan erővé tehetik, mint amilyen az ország zenei, filmes vagy szépségipara lett.
Hvang Ki Hjun, a Project Jiwoo nevű produkciós cég vezetője, amely A második esély kisboltja mögött áll, úgy véli, hogy a Koreával kapcsolatos növekvő nemzetközi érdeklődés hatalmas, még kiaknázatlan piacot jelent. „Lehet, hogy makacs vagyok, de nem érzem helyesnek, ha valami csak vizuálisan koreai” - mondta. „Szerintem a koreai nyelv is része lehet ennek a vonzerőnek a külföldiek számára.” A Broadwayről álmodó producerként azt is mérlegeli, meddig juthat el ezzel a technológiával.
A szemüvegek technológiáját az Xpert Inc. nevű koreai startup fejlesztette ki, amely eredetileg hallássegítő eszközöket kívánt készíteni, majd tavaly módosította szoftverét színházi használatra. Az Owl nevű rendszerüket egy kínai partner integrálja a szemüvegekbe, amely a hardvert is gyártja. A hagyományos feliratozással vagy más szemüveges megoldásokkal ellentétben, amelyek emberi kezelőt igényelnek a szöveg és a jelenet összehangolásához, az Owl MI segítségével figyeli a kulcsszavakat, és automatikusan szinkronban tartja a fordítást. A jelenlegi rendszer még tartalmaz hibákat, és időnként emberi beavatkozásra is szükség van, de Brian Kim, az Xpert Inc. vezetője szerint a végső cél az, hogy bármely nyelvre valós időben lehessen fordítani a párbeszédeket.
Bár Dél-Korea már több mint egy évtizede jelentős színházi exportőr Ázsiában, a kulturális befolyás erősödése és a "Maybe Happy Ending" című musical sikere új perspektívát adott az iparágnak. A darab 2016-ban egy kis színházban debütált Szöulban, majd 2024-ben angol fordításban a Broadwayre került, ahol a következő évben hat Tony-díjat nyert. Szö Hong Szeok, az Inside Me című musical írója és producere szerint ez a siker új finanszírozási hullámot indított el. „Az emberek elkezdték azt gondolni, hogy egy hazai kis színházi musical is eljuthat a Broadwayre, díjakat nyerhet és pénzt hozhat” - mondta. „És hirtelen megnyíltak a befektetések és a támogatások.” Egy tavaly ősszel közzétett költségvetési javaslat szerint a koreai kulturális minisztérium idén 18 millió dollárt tervez a musicalek támogatására, ami 14 millió dolláros növekedést jelent 2025-höz képest. Csang Kjüng Min, a Korea Small Theater Association vezetője szerint az állami támogatások életmentőek lehetnek a kisebb színházak számára, amelyek az iparág nagy részét alkotják, de csak töredékét termelik a bevételeknek.
Lee Dzsi Hjon, aki részt vett az MI-szemüveges program koordinálásában, elmondta, hogy az előadásokat azok nemzetközi vonzereje alapján választják ki. A második esély kisboltja esetében a regény nemzetközi sikere is szerepet játszott. Az Inside Me és a Finding Mr. Destiny című produkciók pedig közérthető témáik és K-pop zenéjük miatt kaptak pontokat. A producerek szerint a program, amely promóciós eseményeket és reklámokat is tartalmazott, jelentősen növelte a külföldi közönség arányát. Az említett előadások esetében a nem koreai nézők száma szinte nulláról mindennapossá vált.
A szemüvegek felhasználói általában pozitív visszajelzéseket adtak, különösen azért, mert nem kell a színpad és egy külön képernyő között váltogatni a tekintetet. Ugyanakkor kisebb problémák is felmerültek. Egy fülöp-szigeteki turista például nehézkesnek találta, hogy a saját szemüvegére kellett felvennie az eszközt, míg egy Azerbajdzsánból származó néző szinkronizációs hibákat és pontatlan fordításokat említett. Az Xpert Inc. és versenytársai már dolgoznak a fejlesztéseken. A cég tavasszal könnyebb modellt vezet be, amely kényelmesebben illeszkedik a hagyományos szemüvegekre, és a pontosság javítása is prioritás. Eközben brit vállalatok, mint a Built for Good és az Xrai Glass, szintén megjelennek a piacon, és hasonló megoldásokat visznek színházakba az Egyesült Államokban és Európában.
Kim Dzse Vu producer elismerte, hogy a technológiának még fejlődnie kell, de hosszú távú befektetésként tekint rá. Sok más producerhez hasonlóan ő is vizsgálja az előadások exportjának lehetőségeit. Hvang azonban kivételnek számít. Kétszer is elutasította, hogy más nyelveken mutassák be darabját. Bár elismeri, hogy megfelelő összegért meggondolná magát, jelenleg arra épít, hogy a külföldi közönség az eredeti koreai nyelven szeretné fogyasztani a tartalmat, amihez technológiai megoldás szükséges. A Broadway felé vezető úton azonban további akadályok is állnak. Dzsi Dzse Hjok, egy nagyszabású musicaleket gyártó cég producere szerint még ha egy előadás el is jut New Yorkba, a szakszervezeti szabályok valószínűleg angol nyelvű előadást írnak elő.
Nemzetközi szakértők óvatos optimizmussal figyelik a fejleményeket. Sarah Bay-Cheng, a Torontói Egyetem professzora szerint Dél-Korea érdekes teszteset lehet. Ha a technológia ott beválik, az azt jelentheti, hogy a nyelvtől függetlenül bárki nyitottá válhat új élő előadásokra. Példaként említette a BTS rajongóit, akik gyakran ragaszkodnak az eredeti koreai nyelvű dalokhoz, ami szerinte azt mutatja, hogy van igény az idegen nyelvű tartalmakra. Heather Shields, a Business of Broadway nevű szervezet alapítója szerint a koreai kultúra iránti növekvő érdeklődés a musicalek számára is kedvező lehet. „Legyen szó K-beautyről, K-popról vagy K-filmekről, ezek közös jellemzője a minőség” - mondta. „És minél inkább kialakul ez az asszociáció az emberekben, annál inkább hajlandóak lesznek azt mondani, hogy szeretem a K-popot, ezért adok egy esélyt egy K-musicalnek is.”