SG.hu·
Az európai kormányok saját üzenetküldő rendszereket vezetnek be
Több ország saját ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazásokat vezet be, hogy a kormányzati kommunikáció ne amerikai platformokon történjen.
Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Luxemburg és Belgium kormányai saját fejlesztésű üzenetküldő szolgáltatásokat vezetnek be, hogy a tisztviselők érzékeny információkat cserélhessenek egymással. A cél az, hogy a dolgozók ne a népszerű titkosított alkalmazásokat használják, hanem olyan helyi alternatívákra váltsanak, amelyeket az állam ellenőrizni tud. A NATO védelmi szövetségnek szintén van saját üzenetküldő rendszere, az Európai Bizottság pedig azt tervezi, hogy az év végéig áttér erre a megoldásra.
Az állami ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazások felé való elmozdulás része annak az európai törekvésnek, amely alternatívákat keres az amerikai technológiával szemben. Ezt a folyamatot az a félelem indította el, hogy Európa stratégiai értelemben függővé válhat Washingtontól. A WhatsApp az amerikai technológiai óriás, a Meta tulajdonában van, míg a Signalt egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet működteti, és egy nagy nyílt forráskódú közösség fejleszti. Az amerikai vállalatoktól való elszakadásra irányuló törekvés azt is tükrözi, hogy a kormányok egyre inkább felismerik a széles körben használt üzenetküldő alkalmazások sebezhetőségét, amikor politikusok között érzékeny információk cseréjéről van szó.
"Jelenleg a kommunikációnk gyakran olyan platformokon zajlik, amelyek felett nincs ellenőrzésünk" - mondta Willemijn Aerdts holland digitális miniszter. "Egy olyan világban, ahol a technológiát egyre inkább hatalmi eszközként használják, ez kockázatot jelent." Brandon De Waele, a Belgian Secure Communications nevű szervezet vezetője - amely a belga szövetségi kormány új, biztonságos alkalmazásáért felel - így fogalmazott: "Európában mindenki egyre inkább ráébred a szuverenitás kérdésére. Számunkra ez az adatszuverenitásról szól."
A WhatsApp és a Signal az elmúlt hetekben több kiberbiztonsági kihívással is szembesült. A múlt hónapban több tucat kiberbiztonsági ügynökség figyelmeztetett arra, hogy orosz hackercsoportok magas szintű adathalász támadásokkal célozzák meg politikusok és kormányzati tisztviselők üzenetküldő fiókjait ezeken a platformokon. A kockázatok Brüsszelben is fájdalmasan nyilvánvalóvá váltak. Az Európai Bizottság ebben a hónapban arra utasította néhány legmagasabb rangú tisztviselőjét, hogy zárjanak be egy Signalon működő csoportot. Az Európai Uniót emellett több kiberbiztonsági incidens is érte, amelyek többek között a mobil eszközök kezelésére szolgáló rendszerét érintették.
Belgium volt a legutóbbi európai kormány, amely a múlt hónapban bemutatta saját biztonságos üzenetküldő szolgáltatását, amelyet köztisztviselők használhatnak érzékeny, de nem minősített információk megosztására. A szövetségi kormány tagjait - köztük Bart De Wever miniszterelnököt - most arra ösztönzik, hogy használjanak egy BEAM nevű alkalmazást. Ez az alkalmazás rendelkezik a WhatsApphoz és a Signalhoz hasonló ismert funkciókkal, ugyanakkor a kormány ellenőrzése alatt működik.
Semmi nem utal arra, hogy a Signal vagy a WhatsApp - amelyek végponttól végpontig terjedő titkosítást használnak, amely az üzenetküldési biztonság arany standardjának számít - kevésbé lenne biztonságos, mint az alternatívák. A változást inkább az olyan funkciók iránti igény hajtja, mint a hozzáférés szabályozása, az a lehetőség, hogy a beszélgetéseket csak meghatározott személyek között engedélyezzék, valamint a metaadatok feletti ellenőrzés. Ezek a metaadatok mutatják meg például, hogy mikor és honnan indítottak hívásokat vagy küldtek üzeneteket.
A fogyasztói alkalmazások használata nagy szervezetek számára "valójában kockázatos lépés" - mondta Benjamin Schilz, a Wire nevű biztonságos kommunikációs alkalmazás vezérigazgatója, amelyet a német kormány is használ. "Egyszerűen nem erre tervezték őket." Belgium képviselője, De Waele szerint ezek közül néhány funkció segíthetett volna kivédeni egy nemrégiben történt orosz kémkedési kampányt, amelyet WhatsAppon és Signalon keresztül hajtottak végre. "Nálunk, mivel ez egy zárt környezet, amelyet kizárólag kormányzati alkalmazottak használhatnak, ezt szintén el lehet kerülni" - mondta.
Az átláthatóságért küzdő szervezetek szerint a kormányzati ellenőrzés alatt álló alkalmazások bevezetése már régóta esedékes lépés. Demokratikus szervezetek régóta panaszkodnak arra, hogy a végponttól végpontig titkosított kommunikáció és az olyan kiberbiztonsági funkciók, mint az eltűnő üzenetek a fogyasztói alkalmazásokban, fontos döntéseket a nyilvánosság elől rejtve hagynak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly bizalmatlansági szavazással nézett szembe - amely végül sikertelen volt - részben azért, mert hozzáférést kértek azokhoz az üzenetekhez, amelyeket a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott egy több milliárd eurós vakcinaüzlet megkötése előtt, és amelyeket nem hozott nyilvánosságra.
Azok, akik európai kormányokkal dolgoznak együtt saját fejlesztésű megoldások kialakításán, azt mondják, hogy az elmúlt év elején hivatalba visszatérő Donald Trump amerikai elnök óta egyértelmű változást tapasztaltak. "Az igazi különbség, amit az elmúlt tizenkét hónapban észleltünk, a kormányok sürgetése" - mondta Matthew Hodgson, az Element nevű vállalat vezérigazgatója. A cég olyan technológiát fejlesztett, amelyet több európai kormány is használ biztonságos üzenetküldő alkalmazásokhoz. Hodgson és mások szerint a felgyorsulást több konkrét esemény is kiváltotta. Ilyen volt például az úgynevezett Signalgate-ügy, amikor a Trump kormányzat magas rangú tisztviselői a Signal alkalmazáson osztottak meg titkos katonai terveket. Hasonló hatással volt az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben bevezetett szankciók esete is, amelynek következtében tavaly egy ügyész elveszítette hozzáférését az e-mail fiókjához. Egy nagy Amazon Web Services leállás októberben szintén látványosan megmutatta, mennyire függ Európa az amerikai technológiától.
Mások szerint a döntés inkább gyakorlati, mint filozófiai jellegű. "Ez a trend arról szól, hogy összehangoljuk azt, ahogyan a hivatalos kommunikációnak történnie kellene, azzal, ahogyan a valóságban történik" - mondta Lindsay Gorman, a German Marshall Fund ügyvezető igazgatója. "A nagyobb lépés valójában az, hogy kezeljük a különbséget aközött, ahogyan a kormányzati kommunikációnak működnie kellene, és aközött, ahogyan az emberek valójában kommunikálnak" - tette hozzá Gorman.
Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Luxemburg és Belgium kormányai saját fejlesztésű üzenetküldő szolgáltatásokat vezetnek be, hogy a tisztviselők érzékeny információkat cserélhessenek egymással. A cél az, hogy a dolgozók ne a népszerű titkosított alkalmazásokat használják, hanem olyan helyi alternatívákra váltsanak, amelyeket az állam ellenőrizni tud. A NATO védelmi szövetségnek szintén van saját üzenetküldő rendszere, az Európai Bizottság pedig azt tervezi, hogy az év végéig áttér erre a megoldásra.
Az állami ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazások felé való elmozdulás része annak az európai törekvésnek, amely alternatívákat keres az amerikai technológiával szemben. Ezt a folyamatot az a félelem indította el, hogy Európa stratégiai értelemben függővé válhat Washingtontól. A WhatsApp az amerikai technológiai óriás, a Meta tulajdonában van, míg a Signalt egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet működteti, és egy nagy nyílt forráskódú közösség fejleszti. Az amerikai vállalatoktól való elszakadásra irányuló törekvés azt is tükrözi, hogy a kormányok egyre inkább felismerik a széles körben használt üzenetküldő alkalmazások sebezhetőségét, amikor politikusok között érzékeny információk cseréjéről van szó.
"Jelenleg a kommunikációnk gyakran olyan platformokon zajlik, amelyek felett nincs ellenőrzésünk" - mondta Willemijn Aerdts holland digitális miniszter. "Egy olyan világban, ahol a technológiát egyre inkább hatalmi eszközként használják, ez kockázatot jelent." Brandon De Waele, a Belgian Secure Communications nevű szervezet vezetője - amely a belga szövetségi kormány új, biztonságos alkalmazásáért felel - így fogalmazott: "Európában mindenki egyre inkább ráébred a szuverenitás kérdésére. Számunkra ez az adatszuverenitásról szól."
A WhatsApp és a Signal az elmúlt hetekben több kiberbiztonsági kihívással is szembesült. A múlt hónapban több tucat kiberbiztonsági ügynökség figyelmeztetett arra, hogy orosz hackercsoportok magas szintű adathalász támadásokkal célozzák meg politikusok és kormányzati tisztviselők üzenetküldő fiókjait ezeken a platformokon. A kockázatok Brüsszelben is fájdalmasan nyilvánvalóvá váltak. Az Európai Bizottság ebben a hónapban arra utasította néhány legmagasabb rangú tisztviselőjét, hogy zárjanak be egy Signalon működő csoportot. Az Európai Uniót emellett több kiberbiztonsági incidens is érte, amelyek többek között a mobil eszközök kezelésére szolgáló rendszerét érintették.
Belgium volt a legutóbbi európai kormány, amely a múlt hónapban bemutatta saját biztonságos üzenetküldő szolgáltatását, amelyet köztisztviselők használhatnak érzékeny, de nem minősített információk megosztására. A szövetségi kormány tagjait - köztük Bart De Wever miniszterelnököt - most arra ösztönzik, hogy használjanak egy BEAM nevű alkalmazást. Ez az alkalmazás rendelkezik a WhatsApphoz és a Signalhoz hasonló ismert funkciókkal, ugyanakkor a kormány ellenőrzése alatt működik.
Semmi nem utal arra, hogy a Signal vagy a WhatsApp - amelyek végponttól végpontig terjedő titkosítást használnak, amely az üzenetküldési biztonság arany standardjának számít - kevésbé lenne biztonságos, mint az alternatívák. A változást inkább az olyan funkciók iránti igény hajtja, mint a hozzáférés szabályozása, az a lehetőség, hogy a beszélgetéseket csak meghatározott személyek között engedélyezzék, valamint a metaadatok feletti ellenőrzés. Ezek a metaadatok mutatják meg például, hogy mikor és honnan indítottak hívásokat vagy küldtek üzeneteket.
A fogyasztói alkalmazások használata nagy szervezetek számára "valójában kockázatos lépés" - mondta Benjamin Schilz, a Wire nevű biztonságos kommunikációs alkalmazás vezérigazgatója, amelyet a német kormány is használ. "Egyszerűen nem erre tervezték őket." Belgium képviselője, De Waele szerint ezek közül néhány funkció segíthetett volna kivédeni egy nemrégiben történt orosz kémkedési kampányt, amelyet WhatsAppon és Signalon keresztül hajtottak végre. "Nálunk, mivel ez egy zárt környezet, amelyet kizárólag kormányzati alkalmazottak használhatnak, ezt szintén el lehet kerülni" - mondta.
Az átláthatóságért küzdő szervezetek szerint a kormányzati ellenőrzés alatt álló alkalmazások bevezetése már régóta esedékes lépés. Demokratikus szervezetek régóta panaszkodnak arra, hogy a végponttól végpontig titkosított kommunikáció és az olyan kiberbiztonsági funkciók, mint az eltűnő üzenetek a fogyasztói alkalmazásokban, fontos döntéseket a nyilvánosság elől rejtve hagynak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly bizalmatlansági szavazással nézett szembe - amely végül sikertelen volt - részben azért, mert hozzáférést kértek azokhoz az üzenetekhez, amelyeket a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott egy több milliárd eurós vakcinaüzlet megkötése előtt, és amelyeket nem hozott nyilvánosságra.
Azok, akik európai kormányokkal dolgoznak együtt saját fejlesztésű megoldások kialakításán, azt mondják, hogy az elmúlt év elején hivatalba visszatérő Donald Trump amerikai elnök óta egyértelmű változást tapasztaltak. "Az igazi különbség, amit az elmúlt tizenkét hónapban észleltünk, a kormányok sürgetése" - mondta Matthew Hodgson, az Element nevű vállalat vezérigazgatója. A cég olyan technológiát fejlesztett, amelyet több európai kormány is használ biztonságos üzenetküldő alkalmazásokhoz. Hodgson és mások szerint a felgyorsulást több konkrét esemény is kiváltotta. Ilyen volt például az úgynevezett Signalgate-ügy, amikor a Trump kormányzat magas rangú tisztviselői a Signal alkalmazáson osztottak meg titkos katonai terveket. Hasonló hatással volt az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben bevezetett szankciók esete is, amelynek következtében tavaly egy ügyész elveszítette hozzáférését az e-mail fiókjához. Egy nagy Amazon Web Services leállás októberben szintén látványosan megmutatta, mennyire függ Európa az amerikai technológiától.
Mások szerint a döntés inkább gyakorlati, mint filozófiai jellegű. "Ez a trend arról szól, hogy összehangoljuk azt, ahogyan a hivatalos kommunikációnak történnie kellene, azzal, ahogyan a valóságban történik" - mondta Lindsay Gorman, a German Marshall Fund ügyvezető igazgatója. "A nagyobb lépés valójában az, hogy kezeljük a különbséget aközött, ahogyan a kormányzati kommunikációnak működnie kellene, és aközött, ahogyan az emberek valójában kommunikálnak" - tette hozzá Gorman.