SG.hu·
A vártnál lassabban végzi ki az MI az indiai IT-szektort
Az MI bevezetése a valós rendszerekben sokkal összetettebb és lassabb folyamat mint azt korábban gondolták.
Éles ellentmondások közepette tartották nemrég Mumbai városában az indiai informatikai vállalatok éves nagy rendezvényét. A Nasscom, az iparági szervezet elnöke új értékesítési rekordot ünnepelt, közlése szerint a márciusig tartó pénzügyi évben tagjainak együttes bevétele meghaladta a 315 milliárd dollárt, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a résztvevők, akik a színpadról elfordulva telefonjukra pillantottak, zuhanó részvényárfolyamokat láthattak. A Nifty IT index körülbelül egyötödével esett vissza egy vírus módjára terjedő blogbejegyzés után, amely azt vetítette előre, hogy az új mesterséges intelligencia alapú kódoló eszközök teljesen eltörlik az iparágat.
A borúlátás okai könnyen érthetők. Az iparág évtizedeken át a bérkülönbségekből profitált. Egy fejlesztő alkalmazása Pune városában töredékébe kerül annak, mint egy hasonló szakember felvétele Pasadena környékén. Nemcsak a szoftvermérnökök esetében volt ez igaz, hanem az ügyfélszolgálati és adatfeldolgozó munkák is tömegesen kerültek Indiába. Az olyan informatikai tanácsadó cégek, mint az Infosys és a Tata Consultancy Services bevételeinek jelentős része abból származik, hogy ügyfeleik számára indiai programozók tömegeit biztosítják, akik munkaigényes feladatokat látnak el, például szoftverkarbantartást, ügyféltámogatást vagy rutinszerű kódírást.
Most azonban egy még olcsóbb alternatíva jelent meg. Ez a mesterséges intelligencia ügynök. Az olyan eszközök, mint a Claude Code, amelyet az Anthropic fejlesztett, percek alatt képesek egy szoftveralkalmazás prototípusát összeállítani. Ahhoz azonban, hogy egy alkalmazás hatékonyan és biztonságosan működjön, már mélyebb technikai tudás szükséges. Ha egy képzett fejlesztő, aki ilyen eszközt használ, több ember munkáját is el tudja végezni, akkor a vállalatoknak kevesebb programozóra lehet szükségük, mint amennyit az olyan cégek biztosítanak, mint az Infosys vagy a TCS.
Ennek ellenére eddig túlzottnak bizonyultak azok az előrejelzések, amelyek szerint a kódolás tömeges automatizálása feleslegessé tenné a kiszervezésre épülő vállalatokat. Az ügyfelek gyakran abban bíznak, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas termelékenységnövekedést hoz, például lehetővé teszi, hogy gyorsan és olcsón fejlesszenek új belső rendszereket. Az ilyen javulás azonban főként úgynevezett zöldmezős környezetekben érhető el, ahol tiszta, jól strukturált architektúra áll rendelkezésre - állítja Atul Soneja, a Tech Mahindra operatív igazgatója. A valóságban azonban a legtöbb vállalat barna mezős rendszerekkel dolgozik, ahol régi kódok, hiányos dokumentáció és egymással összekapcsolt rendszerek működnek párhuzamosan. Ezekbe a környezetekbe a mesterséges intelligencia bevezetése jóval bonyolultabb.
A gyakorlatban sok ügyfél végül arra jut, hogy az elképzelt MI-alapú hatékonyságnövekedés túlzottan optimista volt, és végül ugyanannyi kiszervezett fejlesztőt alkalmaz, mint korábban. A technológia tehát nem egyszerűen kiváltja az emberi munkát, hanem sok esetben kiegészíti azt, miközben új komplexitást is hoz. Ráadásul a mesterséges intelligencia terjedése új lehetőségeket is kínál az indiai cégek számára. A hagyományos kiszervezési modell mellett egyre fontosabbá válik a tanácsadói szerep. A vállalatoknak nemcsak technológiára van szükségük, hanem arra is, hogy megértsék, miként alkalmazzák azt saját működésükben. Az ilyen típusú, stratégiai jellegű szolgáltatások piaca jelentős lehet. Nandan Nilekani szerint az MI-hez kapcsolódó szolgáltatások értéke 2030-ra elérheti a 300-400 milliárd dollárt.
A számok is azt mutatják, hogy az iparág nem omlott össze. A legfrissebb pénzügyi eredmények valamivel jobbak lettek a vártnál. A Tata Consultancy Services például arról számolt be, hogy a januárig tartó három hónapban az MI-hez kapcsolódó bevételek 17 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, és már a teljes bevétel 6 százalékát teszik ki. Bár a TCS alkalmazotti létszáma csökkent, más vállalatoknál nőtt, ami arra utal, hogy az automatizáció hatása egyelőre nem egyértelmű. Yogesh Aggarwal, az HSBC elemzője szerint kevés kézzelfogható példa van arra, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen kiszorítaná a hagyományos szoftverfejlesztést.
A képhez hozzátartoznak az úgynevezett globális képességközpontok is, amelyek egy-egy vállalat saját, Indiában működő technológiai központjai. Az olyan cégek, mint a Lululemon vagy a Wells Fargo ilyen központokat működtetnek, és ezek összességében több informatikai szakembert foglalkoztatnak, mint a hagyományos tanácsadó cégek. Ez a tendencia azt tükrözi, hogy a technológia ma már szinte minden vállalat működésének alapvető része. Ha a cégek egyre több fejlesztést házon belül végeznek, miközben MI-eszközöket használnak, az továbbra is előnyös lehet az indiai iparág számára, hiszen sok tanácsadó vállalat éppen ezeknek a központoknak a létrehozásában és működtetésében segít.
Amikor a ChatGPT 2022 novemberében megjelent, sokan úgy vélték, hogy az indiai kiszervezési szektor az egyik leginkább veszélyeztetett terület lesz a mesterséges intelligencia miatt. Több mint három évvel később azonban a várt forradalmi változás nem következett be. A bevételek növekednek, a foglalkoztatás továbbra is erős, és az iparág alkalmazkodni látszik. Mindez jól mutatja a mesterséges intelligencia üzleti hatásainak összetettségét. Az MI kétségtelenül képes átalakítani az iparágat, de ez a folyamat nem egyenletes és nem azonnali. A valóságban a változás sokkal lassabb, árnyaltabb és kiszámíthatatlanabb, mint azt a legmerészebb előrejelzések sugallták.
Éles ellentmondások közepette tartották nemrég Mumbai városában az indiai informatikai vállalatok éves nagy rendezvényét. A Nasscom, az iparági szervezet elnöke új értékesítési rekordot ünnepelt, közlése szerint a márciusig tartó pénzügyi évben tagjainak együttes bevétele meghaladta a 315 milliárd dollárt, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a résztvevők, akik a színpadról elfordulva telefonjukra pillantottak, zuhanó részvényárfolyamokat láthattak. A Nifty IT index körülbelül egyötödével esett vissza egy vírus módjára terjedő blogbejegyzés után, amely azt vetítette előre, hogy az új mesterséges intelligencia alapú kódoló eszközök teljesen eltörlik az iparágat.
A borúlátás okai könnyen érthetők. Az iparág évtizedeken át a bérkülönbségekből profitált. Egy fejlesztő alkalmazása Pune városában töredékébe kerül annak, mint egy hasonló szakember felvétele Pasadena környékén. Nemcsak a szoftvermérnökök esetében volt ez igaz, hanem az ügyfélszolgálati és adatfeldolgozó munkák is tömegesen kerültek Indiába. Az olyan informatikai tanácsadó cégek, mint az Infosys és a Tata Consultancy Services bevételeinek jelentős része abból származik, hogy ügyfeleik számára indiai programozók tömegeit biztosítják, akik munkaigényes feladatokat látnak el, például szoftverkarbantartást, ügyféltámogatást vagy rutinszerű kódírást.
Most azonban egy még olcsóbb alternatíva jelent meg. Ez a mesterséges intelligencia ügynök. Az olyan eszközök, mint a Claude Code, amelyet az Anthropic fejlesztett, percek alatt képesek egy szoftveralkalmazás prototípusát összeállítani. Ahhoz azonban, hogy egy alkalmazás hatékonyan és biztonságosan működjön, már mélyebb technikai tudás szükséges. Ha egy képzett fejlesztő, aki ilyen eszközt használ, több ember munkáját is el tudja végezni, akkor a vállalatoknak kevesebb programozóra lehet szükségük, mint amennyit az olyan cégek biztosítanak, mint az Infosys vagy a TCS.
Ennek ellenére eddig túlzottnak bizonyultak azok az előrejelzések, amelyek szerint a kódolás tömeges automatizálása feleslegessé tenné a kiszervezésre épülő vállalatokat. Az ügyfelek gyakran abban bíznak, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas termelékenységnövekedést hoz, például lehetővé teszi, hogy gyorsan és olcsón fejlesszenek új belső rendszereket. Az ilyen javulás azonban főként úgynevezett zöldmezős környezetekben érhető el, ahol tiszta, jól strukturált architektúra áll rendelkezésre - állítja Atul Soneja, a Tech Mahindra operatív igazgatója. A valóságban azonban a legtöbb vállalat barna mezős rendszerekkel dolgozik, ahol régi kódok, hiányos dokumentáció és egymással összekapcsolt rendszerek működnek párhuzamosan. Ezekbe a környezetekbe a mesterséges intelligencia bevezetése jóval bonyolultabb.
A gyakorlatban sok ügyfél végül arra jut, hogy az elképzelt MI-alapú hatékonyságnövekedés túlzottan optimista volt, és végül ugyanannyi kiszervezett fejlesztőt alkalmaz, mint korábban. A technológia tehát nem egyszerűen kiváltja az emberi munkát, hanem sok esetben kiegészíti azt, miközben új komplexitást is hoz. Ráadásul a mesterséges intelligencia terjedése új lehetőségeket is kínál az indiai cégek számára. A hagyományos kiszervezési modell mellett egyre fontosabbá válik a tanácsadói szerep. A vállalatoknak nemcsak technológiára van szükségük, hanem arra is, hogy megértsék, miként alkalmazzák azt saját működésükben. Az ilyen típusú, stratégiai jellegű szolgáltatások piaca jelentős lehet. Nandan Nilekani szerint az MI-hez kapcsolódó szolgáltatások értéke 2030-ra elérheti a 300-400 milliárd dollárt.
A számok is azt mutatják, hogy az iparág nem omlott össze. A legfrissebb pénzügyi eredmények valamivel jobbak lettek a vártnál. A Tata Consultancy Services például arról számolt be, hogy a januárig tartó három hónapban az MI-hez kapcsolódó bevételek 17 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, és már a teljes bevétel 6 százalékát teszik ki. Bár a TCS alkalmazotti létszáma csökkent, más vállalatoknál nőtt, ami arra utal, hogy az automatizáció hatása egyelőre nem egyértelmű. Yogesh Aggarwal, az HSBC elemzője szerint kevés kézzelfogható példa van arra, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen kiszorítaná a hagyományos szoftverfejlesztést.
A képhez hozzátartoznak az úgynevezett globális képességközpontok is, amelyek egy-egy vállalat saját, Indiában működő technológiai központjai. Az olyan cégek, mint a Lululemon vagy a Wells Fargo ilyen központokat működtetnek, és ezek összességében több informatikai szakembert foglalkoztatnak, mint a hagyományos tanácsadó cégek. Ez a tendencia azt tükrözi, hogy a technológia ma már szinte minden vállalat működésének alapvető része. Ha a cégek egyre több fejlesztést házon belül végeznek, miközben MI-eszközöket használnak, az továbbra is előnyös lehet az indiai iparág számára, hiszen sok tanácsadó vállalat éppen ezeknek a központoknak a létrehozásában és működtetésében segít.
Amikor a ChatGPT 2022 novemberében megjelent, sokan úgy vélték, hogy az indiai kiszervezési szektor az egyik leginkább veszélyeztetett terület lesz a mesterséges intelligencia miatt. Több mint három évvel később azonban a várt forradalmi változás nem következett be. A bevételek növekednek, a foglalkoztatás továbbra is erős, és az iparág alkalmazkodni látszik. Mindez jól mutatja a mesterséges intelligencia üzleti hatásainak összetettségét. Az MI kétségtelenül képes átalakítani az iparágat, de ez a folyamat nem egyenletes és nem azonnali. A valóságban a változás sokkal lassabb, árnyaltabb és kiszámíthatatlanabb, mint azt a legmerészebb előrejelzések sugallták.