SG.hu·
Lengyelország 250 millió eurós bírságot kér a Metára az átverős hirdetések miatt
Lengyelország szerint a Meta nem tesz eleget a Facebookon és az Instagramon megjelenő csaló hirdetések visszaszorításáért, annak ellenére, hogy a hatóságok többször is jelezték a problémát. A lengyel kormány most az Európai Bizottságtól vár fellépést, és akár 250 millió eurós bírságot is kiszabna a technológiai óriásra.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes és digitális ügyekért felelős miniszter arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a Meta működését, és szabjon ki 250 millió eurós bírságot a vállalatra, amiért szerinte nem kezeli megfelelően a platformjain terjedő csalásokat és hamis hirdetéseket. Gawkowski augusztus 26-án levelet küldött Henna Virkkunennek, az Európai Bizottság technológiai ügyekért felelős biztosának. A levélben a lengyel miniszterelnök-helyettes nemcsak egy vizsgálat megindítását sürgette, hanem konkrétan hat olyan cikkely lehetséges megsértésére is felhívta a figyelmet, amelyek a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, a Digital Services Act, vagyis a DSA hatálya alá tartoznak.
Az Európai Bizottság a DSA alapján felügyeli az olyan nagy online platformokat, mint a Meta. A szabályozás többek között azt is előírja a legnagyobb szolgáltatók számára, hogy azonosítsák és mérsékeljék a platformjaik működéséből fakadó rendszerszintű kockázatokat, megfelelő átláthatóságot biztosítsanak a hirdetők kapcsán, valamint olyan mechanizmusokat működtessenek, amelyek segítségével a felhasználók bejelenthetik az illegális tartalmakat.
Gawkowski szerint a Meta saját adatai is azt mutatják, hogy a probléma jóval komolyabb annál, mint hogy néhány elszigetelt csalásról lenne szó. A Meta által az Európai Unióban eltávolított átverések és csalások száma szerinte azt bizonyítja, hogy ezek „nem marginális jelenséget jelentenek, amelyek a platform fő működési modelljén kívül történnek”, hanem „a Meta ökoszisztémáján belüli visszaélések egyik legnagyobb és legkitartóbb formáját” jelentik. A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint a lengyel hatóságok és kiberbiztonsági szakemberek több alkalommal is értesítették a Metát a problémás hirdetésekről. Ennek ellenére a vállalat továbbra sem biztosít „hatékony és megfelelő választ a csaló hirdetésekre” - írta Gawkowski.
A lengyel Nemzeti Kutatóintézet egyik kiberbiztonsági csapata konkrét vizsgálatot is végzett. A szakemberek 122 olyan hirdetést jelentettek a Metának, amelyeket csalásként azonosítottak. Gawkowski szerint a vállalat ezeknek mindössze 13 százalékát távolította el. Ez az arány különösen aggasztó a lengyel kormány szerint, hiszen a csaló hirdetések nem pusztán kellemetlen vagy megtévesztő reklámok. Az ilyen kampányok gyakran pénzügyi visszaélésekhez, személyes adatok megszerzéséhez, hamis befektetési lehetőségekhez vagy más csalási formákhoz vezethetnek. A nagy közösségi platformok hatalmas felhasználói bázisa pedig ideális terepet kínálhat a csalók számára.
Gawkowski egy másik, szélesebb körű vizsgálatra is hivatkozott. A fogyasztóvédelmi szervezetek európai ernyőszervezete, a BEUC 13 országban vizsgálta a csaló hirdetések kezelését, és arra jutott, hogy a Google, a Meta és a TikTok által jelentett vagy azonosított csaló hirdetéseknek mindössze 27 százalékát távolították el. A lengyel miniszter szerint mindez arra utal, hogy nem egyetlen vállalat elszigetelt problémájáról van szó, hanem az online hirdetési rendszer szélesebb körű hiányosságáról. Lengyelország ennek ellenére most kifejezetten a Meta ellen szeretne uniós vizsgálatot.
A lengyel hatóságok hat DSA-cikkely esetleges megsértésének kivizsgálását kérik. Ezek között szerepelnek a platformok rendszerszintű kockázatainak felmérésére és mérséklésére vonatkozó rendelkezések, a hirdetők átláthatóságával kapcsolatos követelmények, valamint az illegális tartalmak bejelentésére és kezelésére szolgáló mechanizmusokra vonatkozó szabályok. Gawkowski nem állna meg a bírságnál. Azt is kérte az Európai Bizottságtól, hogy kötelezze a Metát egy sor további intézkedésre, amelyekkel csökkenthetné a csalások kockázatát a platformjain.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes és digitális ügyekért felelős miniszter arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a Meta működését, és szabjon ki 250 millió eurós bírságot a vállalatra, amiért szerinte nem kezeli megfelelően a platformjain terjedő csalásokat és hamis hirdetéseket. Gawkowski augusztus 26-án levelet küldött Henna Virkkunennek, az Európai Bizottság technológiai ügyekért felelős biztosának. A levélben a lengyel miniszterelnök-helyettes nemcsak egy vizsgálat megindítását sürgette, hanem konkrétan hat olyan cikkely lehetséges megsértésére is felhívta a figyelmet, amelyek a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, a Digital Services Act, vagyis a DSA hatálya alá tartoznak.
Az Európai Bizottság a DSA alapján felügyeli az olyan nagy online platformokat, mint a Meta. A szabályozás többek között azt is előírja a legnagyobb szolgáltatók számára, hogy azonosítsák és mérsékeljék a platformjaik működéséből fakadó rendszerszintű kockázatokat, megfelelő átláthatóságot biztosítsanak a hirdetők kapcsán, valamint olyan mechanizmusokat működtessenek, amelyek segítségével a felhasználók bejelenthetik az illegális tartalmakat.
Gawkowski szerint a Meta saját adatai is azt mutatják, hogy a probléma jóval komolyabb annál, mint hogy néhány elszigetelt csalásról lenne szó. A Meta által az Európai Unióban eltávolított átverések és csalások száma szerinte azt bizonyítja, hogy ezek „nem marginális jelenséget jelentenek, amelyek a platform fő működési modelljén kívül történnek”, hanem „a Meta ökoszisztémáján belüli visszaélések egyik legnagyobb és legkitartóbb formáját” jelentik. A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint a lengyel hatóságok és kiberbiztonsági szakemberek több alkalommal is értesítették a Metát a problémás hirdetésekről. Ennek ellenére a vállalat továbbra sem biztosít „hatékony és megfelelő választ a csaló hirdetésekre” - írta Gawkowski.
A lengyel Nemzeti Kutatóintézet egyik kiberbiztonsági csapata konkrét vizsgálatot is végzett. A szakemberek 122 olyan hirdetést jelentettek a Metának, amelyeket csalásként azonosítottak. Gawkowski szerint a vállalat ezeknek mindössze 13 százalékát távolította el. Ez az arány különösen aggasztó a lengyel kormány szerint, hiszen a csaló hirdetések nem pusztán kellemetlen vagy megtévesztő reklámok. Az ilyen kampányok gyakran pénzügyi visszaélésekhez, személyes adatok megszerzéséhez, hamis befektetési lehetőségekhez vagy más csalási formákhoz vezethetnek. A nagy közösségi platformok hatalmas felhasználói bázisa pedig ideális terepet kínálhat a csalók számára.
Gawkowski egy másik, szélesebb körű vizsgálatra is hivatkozott. A fogyasztóvédelmi szervezetek európai ernyőszervezete, a BEUC 13 országban vizsgálta a csaló hirdetések kezelését, és arra jutott, hogy a Google, a Meta és a TikTok által jelentett vagy azonosított csaló hirdetéseknek mindössze 27 százalékát távolították el. A lengyel miniszter szerint mindez arra utal, hogy nem egyetlen vállalat elszigetelt problémájáról van szó, hanem az online hirdetési rendszer szélesebb körű hiányosságáról. Lengyelország ennek ellenére most kifejezetten a Meta ellen szeretne uniós vizsgálatot.
A lengyel hatóságok hat DSA-cikkely esetleges megsértésének kivizsgálását kérik. Ezek között szerepelnek a platformok rendszerszintű kockázatainak felmérésére és mérséklésére vonatkozó rendelkezések, a hirdetők átláthatóságával kapcsolatos követelmények, valamint az illegális tartalmak bejelentésére és kezelésére szolgáló mechanizmusokra vonatkozó szabályok. Gawkowski nem állna meg a bírságnál. Azt is kérte az Európai Bizottságtól, hogy kötelezze a Metát egy sor további intézkedésre, amelyekkel csökkenthetné a csalások kockázatát a platformjain.