SG.hu·
Kína humanoid robotjainak valósága messze elmarad a látványtól
A látványos bemutatók és a gyorsan növekvő robotbérlési piac ellenére a humanoid robotok még mindig emberi irányításra, rengeteg tanítóadatra és jelentős technológiai fejlesztésekre szorulnak.
A humanoid robotok látványos tánckoreográfiáikkal uralták a kínai Holdújévi Gála színpadát, emberek százmilliói nézték a humanoid robotok fellépését. Egy élelmes vállalkozó, Ai Lin nem csupán egy lenyűgöző műsort látott bennük, hanem egy üzleti lehetőséget is felismert. "Ekkor döbbentem rá arra, hogy a robotok a jövőben valószínűleg tömegesen el fognak terjedni." Nem sokkal később a Hangcsouban élő e-kereskedelmi élő közvetítő mintegy 30 ezer dollárt költött első humanoid robotjára, amelyből bérbeadási vállalkozást épített. Mivel egy alap humanoid robot ára nagyjából 19 ezer dollárnál kezdődik, a fejlettebb modellek pedig akár 100 ezer dollárnál is többe kerülhetnek, a bérlés jóval elérhetőbb megoldást jelent a legtöbb ügyfél számára.
Az üzlet gyorsan beindult. Napi 3000 jüanért, vagyis körülbelül 130 ezer forintért az ügyfelek humanoid robotot bérelhetnek tőle, hogy az kiállításokon odavonzza a látogatókat, különféle rendezvényeken szerepeljen, vagy akár egy lánykérés különleges kellékeként is szolgáljon. Vállalkozása azonban arra is rávilágított, amit a táncoló, szaltózó kínai robotokról készült vírusvideók nem mutatnak meg. A sokat reklámozott technológia még mindig évekre van attól, hogy valóban kiváltsa az emberi munkaerőt, akár gyárakban, akár az otthonokban. "Az emberszabású robotok értékesítési piaca még nem indult be, mert a mai robotok még mindig nem képesek önállóan működni. Lényegében csak túlméretezett játékok." - mondta.
Peking ennek ellenére milliárd dollárokat fordít humanoid robotokra, stratégiai jelentőségű technológiaként tekintve rájuk. A kínai vezetés azt reméli, hogy növelhetik a termelékenységet egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági növekedése lassul, a munkaképes korú népesség pedig folyamatosan csökken. Ha Kína vezető szerepet tud szerezni ebben a gyorsan fejlődő iparágban, az előnyt jelenthet számára az Egyesült Államokkal és más versenytársakkal szemben is a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák területén.
Lian Jye Su, az Omdia kutatócég mesterséges intelligenciával és humanoid robotokkal foglalkozó vezető elemzője szerint ez történelmi lehetőség Kína számára. "Hagyományosan az ipari technológiai képességeket olyan országok uralták, mint Németország, Japán vagy az Egyesült Államok. A humanoid robotok esetében azonban ritka lehetőség nyílik arra, hogy a világ a következő meghatározó technológiai fordulópont kapcsán Kínára figyeljen."
Az iparágban rejlő lehetőségek óriásiak. A Morgan Stanley befektetési bank becslése szerint 2050-re akár egymilliárd humanoid robot is működhet világszerte, ami több mint 5000 milliárd dolláros piacot jelenthet. Ugyanakkor az elemzők szerint a tömeges elterjedés legalább még egy évtizedig nem várható. Kína már ma is világelső az ipari robotok gyártásában és alkalmazásában, például a gyártósorokon dolgozó robotkarok területén. A humanoid robotok piacán is a kínai vállalatok uralják a szállításokat. Tavaly a világon leszállított emberszabású robotok túlnyomó többsége kínai gyártóktól származott, messze megelőzve az amerikai versenytársakat, például a Teslát vagy a Figure MI vállalatot.
Peking a hónap elején országos programot indított a humanoid robotok gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására. A cél az, hogy még az év vége előtt több mint száz úgynevezett "nagy értékű alkalmazási területen" jelenjenek meg ezek a gépek. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója egy januári pénzügyi eredménybeszámolón így fogalmazott: "Szerintem messze a legnagyobb versenytársat a humanoid robotok piacán Kína jelenti majd." A többször elhalasztott Tesla Optimus humanoid robot sorozatgyártása jelenlegi tervek szerint még idén elindulhat.
A kínai közösségi oldalakon ma már szinte elárasztják a felhasználókat a humanoid robotokat bérbe kínáló influenszerek hirdetései. Az állami média szerint jelenleg több mint 153 ezer robotkölcsönző vállalkozás működik Kínában. A kínai humanoid robotgyártás egyik vezető szereplője, az AGIBOT tavaly létrehozta saját bérbeadási leányvállalatát SHAREBOT néven. A cég szerint a robotbérlési piac értéke 2026 végére elérheti az 1,5 milliárd dollárt. A SHAREBOT online platformján keresztül már napi 3500 jüanért is lehet humanoid robotot bérelni. Az ár tartalmazza a szállítást és egy emberi kezelő munkáját is, aki irányítja és programozza a gépet. A szolgáltatás indulása óta eltelt három hónapban több mint 5500 megrendelést regisztráltak. Li Yiyan, a SHAREBOT vezérigazgatója szerint a bérbeadás nemcsak jelentős bevételi forrást jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy a robotok valódi környezetben szerezzenek tapasztalatot. "Ez végső soron segíti azt, hogy a robotok minél gyorsabban túllépjenek a pusztán kiállítási látványosság szerepén, és valóban nagy léptékben lehessen őket alkalmazni."
52 éves Zhao Xiaohong, aki Csiangszu tartományban él, szintén a vírusvideók hatására vásárolt tavaly nyolc humanoid robotot, amelyeket bérbe ad. "A rövid távú pénzkereset szempontjából ez tűnt a technológia leggyorsabb hasznosítási módjának." A bérbeadással foglalkozó vállalkozók azonban már most azt tapasztalják, hogy az árak csökkenni kezdtek, mivel a közönség fokozatosan elveszíti érdeklődését az ugyanazokat a látványos mutatványokat bemutató robotok iránt. "Az emberek egy idő után belefáradnak, ha a technológia nem fejlődik tovább, miközben a piacot egyre több hasonló robot árasztja el."
A látvány és a valós képességek közötti különbség talán sehol sem érzékelhető jobban, mint a Peking délkeleti részén fekvő Jizsuang technológiai központban. A futurisztikus kiállítási központ, amely rendszeresen szerepel a kormány által szervezett látogatások útvonalán, első pillantásra lenyűgöző képet fest. Robotkutyák hagyományos kínai oroszlántáncot adnak elő, egy Michael Jordan mezét viselő humanoid pedig sorra dobja a kosarakat. Néhány perc sétára azonban ettől a látványos bemutatótól egy másik, állami támogatással működő létesítmény található, amely jól megmutatja, miért nem képesek a mai robotok sokkal többre, mint gondosan betanult műsorokat előadni.
Az épületben több mint 120 humanoid robot áll rendezett sorokban. Mindegyik ugyanazt a feladatot ismétli újra és újra. Egyesek csomagokat válogatnak, mások pelenkát cserélnek, pattogatott kukoricát adagolnak vagy különféle egyszerű műveleteket végeznek. Mellettük minden esetben emberi oktatók állnak kézi vezérlőegységekkel, amelyek segítségével irányítják és tanítják őket. Az ehhez hasonló létesítmények tucatjainak létrehozása Kína-szerte jól mutatja a humanoid robotika egyik legnagyobb problémáját. Bár a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, a robotok még mindig nem rendelkeznek elegendő valós fizikai környezetből származó adattal ahhoz, hogy valóban hatékony munkavállalókká váljanak.
A humanoid robotokat fejlesztő kínai vállalatok akár óránként 150 dollárt is fizetnek olyan cégeknek, mint az X-Humanoid azért, hogy fizikai interakciókból származó tanítóadatokat gyűjtsenek számukra. Az ár attól függ, mennyire bonyolult feladatokat kell a robotoknak elsajátítaniuk. A fejlődést azonban nemcsak az adatok hiánya korlátozza, hanem a hardver is. Marco Wang, az Interact Analysis technológiai kutatóvállalat kínai robotikával foglalkozó elemzője szerint például a robotkezek fejlettsége jelenleg az egyik leggyengébb láncszem. "Rengeteg funkciót kell beépíteni egy olyan alkatrészbe, amely nagyjából egy emberi ízület méretével és tömegével rendelkezik. Amikor ennyi alkatrészt ilyen kis helyre zsúfolnak, a hőelvezetés rendkívül komoly problémává válik." Ennek következtében ezek a robotkezek drágán gyárthatók, rosszul viselik az ütődéseket, rövid az élettartamuk, és jelenleg nincs olyan kiforrott mérnöki megoldás, amelyhez a fejlesztők egyszerűen nyúlhatnának.
A humanoid robotok iránti kereslet döntő részét jelenleg maga a kínai állam generálja. A robotok közül csak viszonylag kevés jutott el valódi gyártósorokra, és ott is többnyire kísérleti projektek keretében dolgoznak. Még a vezető gyártók szerint is elmarad a teljesítményük az emberekétől. A kínai UBTECH, amely az ország egyik legnagyobb humanoid robotokat fejlesztő vállalata, azt közölte, hogy legfejlettebb robotjaik bizonyos feladatokban, például dobozok rakodásában vagy csomagok válogatásában már képesek elérni az emberi termelékenység körülbelül 80 százalékát.
Ennek ellenére Kína rendkívül optimistán tekint az automatizált jövőre. A technológia mindennapi jelenléte egyre látványosabb. Hangcsouban robotrendőrök irányítják a forgalmat a zsúfolt kereszteződésekben. A parkokban már olyan embereket is lehet látni, akik háziállatként sétáltatják humanoid robotjaikat. Pekingben, Sanghajban és Sencsenben pedig robotok készítenek kávét, csapolnak sört vagy éppen gyógyszereket adnak ki automatizált rendszereken keresztül. Joy Zhang, a francia BNP Paribas bank elemzője szerint ezek a robotok ugyan még kissé ügyetlennek tűnnek, de már megjelentek a nyilvánosság előtt. Szerinte ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kínai humanoid robotok technológiailag megelőzték volna például a Tesla Optimusát. Sokkal inkább egy eltérő kínai stratégiáról van szó, amely a korai bevezetést és az alacsonyabb árakat helyezi előtérbe annak érdekében, hogy minél gyorsabban elterjedjen a technológia.
Ez jól tükrözi azt a rendkívül gyors fejlődést, amely 2023 óta zajlik Kínában, amikor Peking először adott ki átfogó szakpolitikai dokumentumot a humanoid robotokról. Ebben a kormány a humanoid robotokat a számítógépek, az okostelefonok és az elektromos autók után a "következő felforgató technológiának" nevezte. "A humanoid robottechnológia gyors fejlődése a technológiai verseny új magaslatává, a jövő iparágainak új frontvonalává és a gazdasági növekedés új motorjává tette ezt a területet" - fogalmaz a dokumentum.
Kína hatalmas gyártókapacitására és az elektromos járműiparban kiépített beszállítói hálózatra támaszkodva a kínai vállalatok képesek voltak gyors ütemben növelni a termelést, miközben a robotok árát is a versenytársaknál gyorsabban csökkentették. A TrendForce piackutató vállalat összesítése szerint jelenleg már több mint 140 humanoid robotokat fejlesztő cég működik Kínában. A túlzsúfolt piac és a viszonylag alacsony kereslet azonban komoly problémákat okoz. Sok vállalat számára egyre nehezebb valóban megtérülő üzleti modellt kialakítani. PK Tseng, a TrendForce kutatási vezetője szerint tavaly óta a második vonalba tartozó fejlesztőcégek jelentős része komoly visszaesést tapasztalt a finanszírozásban és a befektetésekben. "Megfigyelhető, hogy tavaly óta a második vonalba tartozó szereplők finanszírozása és befektetési aktivitása jelentősen visszaesett."
Miközben a humanoid robotok bérbeadási piaca is kezd lehűlni, és az első lelkesedés fokozatosan alábbhagy, egyre többen beszélnek arról, hogy iparági buborék alakulhat ki. Lian Jye Su, az Omdia elemzője szerint az ágazat körüli felhajtás részben tudatosan felépített jelenség. "Az iparágat bizonyos mértékig tudatosan felfújták, hogy egy olyan történetet lehessen elmesélni, amely Kína erejét hangsúlyozza a feltörekvő technológiák területén." Az elemző szerint az idei év eleje óta már enyhe érdeklődéscsökkenés figyelhető meg a piacon. Várakozásai szerint az iparág hosszabb távon néhány nagy szereplő körül fog konszolidálódni, míg a kisebb vállalatok többsége csak helyi önkormányzati támogatásokból vagy más finanszírozók segítségével maradhat életben.
Kína ambícióinak talán leglátványosabb jelképe jelenleg a Hangcsouban működő Unitree. A vállalat robotjai tavaly világszerte óriási népszerűségre tettek szert, idén pedig ismét a Holdújévi Gála egyik legnagyobb látványosságának számítottak, ezúttal kungfu-bemutatóikkal szórakoztatva a közönséget. A Unitree mára a világ legnagyobb humanoid robotgyártójává nőtte ki magát, és még az idén tőzsdére készül lépni Sanghajban. Még ennél az iparági éllovasnál is jól látszanak azonban a jelenlegi technológia korlátai. Az értékesítések döntő többsége ma még kutatóintézetekhez és oktatási intézményekhez kötődik. Az ipari felhasználás aránya továbbra is 10 százalék alatt marad. Arra a kérdésre, hogy mikor jelenhetnek meg tömegesen a Unitree robotjai valódi gyártósorokon, a vállalat kommunikációs vezetője, Yolanda Xie óvatos választ adott. "Ez valószínűleg a technológiai áttörésektől és az egész iparág további fejlődésétől függ."
A humanoid robotok látványos tánckoreográfiáikkal uralták a kínai Holdújévi Gála színpadát, emberek százmilliói nézték a humanoid robotok fellépését. Egy élelmes vállalkozó, Ai Lin nem csupán egy lenyűgöző műsort látott bennük, hanem egy üzleti lehetőséget is felismert. "Ekkor döbbentem rá arra, hogy a robotok a jövőben valószínűleg tömegesen el fognak terjedni." Nem sokkal később a Hangcsouban élő e-kereskedelmi élő közvetítő mintegy 30 ezer dollárt költött első humanoid robotjára, amelyből bérbeadási vállalkozást épített. Mivel egy alap humanoid robot ára nagyjából 19 ezer dollárnál kezdődik, a fejlettebb modellek pedig akár 100 ezer dollárnál is többe kerülhetnek, a bérlés jóval elérhetőbb megoldást jelent a legtöbb ügyfél számára.
Az üzlet gyorsan beindult. Napi 3000 jüanért, vagyis körülbelül 130 ezer forintért az ügyfelek humanoid robotot bérelhetnek tőle, hogy az kiállításokon odavonzza a látogatókat, különféle rendezvényeken szerepeljen, vagy akár egy lánykérés különleges kellékeként is szolgáljon. Vállalkozása azonban arra is rávilágított, amit a táncoló, szaltózó kínai robotokról készült vírusvideók nem mutatnak meg. A sokat reklámozott technológia még mindig évekre van attól, hogy valóban kiváltsa az emberi munkaerőt, akár gyárakban, akár az otthonokban. "Az emberszabású robotok értékesítési piaca még nem indult be, mert a mai robotok még mindig nem képesek önállóan működni. Lényegében csak túlméretezett játékok." - mondta.
Peking ennek ellenére milliárd dollárokat fordít humanoid robotokra, stratégiai jelentőségű technológiaként tekintve rájuk. A kínai vezetés azt reméli, hogy növelhetik a termelékenységet egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági növekedése lassul, a munkaképes korú népesség pedig folyamatosan csökken. Ha Kína vezető szerepet tud szerezni ebben a gyorsan fejlődő iparágban, az előnyt jelenthet számára az Egyesült Államokkal és más versenytársakkal szemben is a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák területén.
Lian Jye Su, az Omdia kutatócég mesterséges intelligenciával és humanoid robotokkal foglalkozó vezető elemzője szerint ez történelmi lehetőség Kína számára. "Hagyományosan az ipari technológiai képességeket olyan országok uralták, mint Németország, Japán vagy az Egyesült Államok. A humanoid robotok esetében azonban ritka lehetőség nyílik arra, hogy a világ a következő meghatározó technológiai fordulópont kapcsán Kínára figyeljen."
Az iparágban rejlő lehetőségek óriásiak. A Morgan Stanley befektetési bank becslése szerint 2050-re akár egymilliárd humanoid robot is működhet világszerte, ami több mint 5000 milliárd dolláros piacot jelenthet. Ugyanakkor az elemzők szerint a tömeges elterjedés legalább még egy évtizedig nem várható. Kína már ma is világelső az ipari robotok gyártásában és alkalmazásában, például a gyártósorokon dolgozó robotkarok területén. A humanoid robotok piacán is a kínai vállalatok uralják a szállításokat. Tavaly a világon leszállított emberszabású robotok túlnyomó többsége kínai gyártóktól származott, messze megelőzve az amerikai versenytársakat, például a Teslát vagy a Figure MI vállalatot.
Peking a hónap elején országos programot indított a humanoid robotok gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására. A cél az, hogy még az év vége előtt több mint száz úgynevezett "nagy értékű alkalmazási területen" jelenjenek meg ezek a gépek. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója egy januári pénzügyi eredménybeszámolón így fogalmazott: "Szerintem messze a legnagyobb versenytársat a humanoid robotok piacán Kína jelenti majd." A többször elhalasztott Tesla Optimus humanoid robot sorozatgyártása jelenlegi tervek szerint még idén elindulhat.
A kínai közösségi oldalakon ma már szinte elárasztják a felhasználókat a humanoid robotokat bérbe kínáló influenszerek hirdetései. Az állami média szerint jelenleg több mint 153 ezer robotkölcsönző vállalkozás működik Kínában. A kínai humanoid robotgyártás egyik vezető szereplője, az AGIBOT tavaly létrehozta saját bérbeadási leányvállalatát SHAREBOT néven. A cég szerint a robotbérlési piac értéke 2026 végére elérheti az 1,5 milliárd dollárt. A SHAREBOT online platformján keresztül már napi 3500 jüanért is lehet humanoid robotot bérelni. Az ár tartalmazza a szállítást és egy emberi kezelő munkáját is, aki irányítja és programozza a gépet. A szolgáltatás indulása óta eltelt három hónapban több mint 5500 megrendelést regisztráltak. Li Yiyan, a SHAREBOT vezérigazgatója szerint a bérbeadás nemcsak jelentős bevételi forrást jelent, hanem lehetőséget is arra, hogy a robotok valódi környezetben szerezzenek tapasztalatot. "Ez végső soron segíti azt, hogy a robotok minél gyorsabban túllépjenek a pusztán kiállítási látványosság szerepén, és valóban nagy léptékben lehessen őket alkalmazni."
52 éves Zhao Xiaohong, aki Csiangszu tartományban él, szintén a vírusvideók hatására vásárolt tavaly nyolc humanoid robotot, amelyeket bérbe ad. "A rövid távú pénzkereset szempontjából ez tűnt a technológia leggyorsabb hasznosítási módjának." A bérbeadással foglalkozó vállalkozók azonban már most azt tapasztalják, hogy az árak csökkenni kezdtek, mivel a közönség fokozatosan elveszíti érdeklődését az ugyanazokat a látványos mutatványokat bemutató robotok iránt. "Az emberek egy idő után belefáradnak, ha a technológia nem fejlődik tovább, miközben a piacot egyre több hasonló robot árasztja el."
A látvány és a valós képességek közötti különbség talán sehol sem érzékelhető jobban, mint a Peking délkeleti részén fekvő Jizsuang technológiai központban. A futurisztikus kiállítási központ, amely rendszeresen szerepel a kormány által szervezett látogatások útvonalán, első pillantásra lenyűgöző képet fest. Robotkutyák hagyományos kínai oroszlántáncot adnak elő, egy Michael Jordan mezét viselő humanoid pedig sorra dobja a kosarakat. Néhány perc sétára azonban ettől a látványos bemutatótól egy másik, állami támogatással működő létesítmény található, amely jól megmutatja, miért nem képesek a mai robotok sokkal többre, mint gondosan betanult műsorokat előadni.
Az épületben több mint 120 humanoid robot áll rendezett sorokban. Mindegyik ugyanazt a feladatot ismétli újra és újra. Egyesek csomagokat válogatnak, mások pelenkát cserélnek, pattogatott kukoricát adagolnak vagy különféle egyszerű műveleteket végeznek. Mellettük minden esetben emberi oktatók állnak kézi vezérlőegységekkel, amelyek segítségével irányítják és tanítják őket. Az ehhez hasonló létesítmények tucatjainak létrehozása Kína-szerte jól mutatja a humanoid robotika egyik legnagyobb problémáját. Bár a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, a robotok még mindig nem rendelkeznek elegendő valós fizikai környezetből származó adattal ahhoz, hogy valóban hatékony munkavállalókká váljanak.
A humanoid robotokat fejlesztő kínai vállalatok akár óránként 150 dollárt is fizetnek olyan cégeknek, mint az X-Humanoid azért, hogy fizikai interakciókból származó tanítóadatokat gyűjtsenek számukra. Az ár attól függ, mennyire bonyolult feladatokat kell a robotoknak elsajátítaniuk. A fejlődést azonban nemcsak az adatok hiánya korlátozza, hanem a hardver is. Marco Wang, az Interact Analysis technológiai kutatóvállalat kínai robotikával foglalkozó elemzője szerint például a robotkezek fejlettsége jelenleg az egyik leggyengébb láncszem. "Rengeteg funkciót kell beépíteni egy olyan alkatrészbe, amely nagyjából egy emberi ízület méretével és tömegével rendelkezik. Amikor ennyi alkatrészt ilyen kis helyre zsúfolnak, a hőelvezetés rendkívül komoly problémává válik." Ennek következtében ezek a robotkezek drágán gyárthatók, rosszul viselik az ütődéseket, rövid az élettartamuk, és jelenleg nincs olyan kiforrott mérnöki megoldás, amelyhez a fejlesztők egyszerűen nyúlhatnának.
A humanoid robotok iránti kereslet döntő részét jelenleg maga a kínai állam generálja. A robotok közül csak viszonylag kevés jutott el valódi gyártósorokra, és ott is többnyire kísérleti projektek keretében dolgoznak. Még a vezető gyártók szerint is elmarad a teljesítményük az emberekétől. A kínai UBTECH, amely az ország egyik legnagyobb humanoid robotokat fejlesztő vállalata, azt közölte, hogy legfejlettebb robotjaik bizonyos feladatokban, például dobozok rakodásában vagy csomagok válogatásában már képesek elérni az emberi termelékenység körülbelül 80 százalékát.
Ennek ellenére Kína rendkívül optimistán tekint az automatizált jövőre. A technológia mindennapi jelenléte egyre látványosabb. Hangcsouban robotrendőrök irányítják a forgalmat a zsúfolt kereszteződésekben. A parkokban már olyan embereket is lehet látni, akik háziállatként sétáltatják humanoid robotjaikat. Pekingben, Sanghajban és Sencsenben pedig robotok készítenek kávét, csapolnak sört vagy éppen gyógyszereket adnak ki automatizált rendszereken keresztül. Joy Zhang, a francia BNP Paribas bank elemzője szerint ezek a robotok ugyan még kissé ügyetlennek tűnnek, de már megjelentek a nyilvánosság előtt. Szerinte ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kínai humanoid robotok technológiailag megelőzték volna például a Tesla Optimusát. Sokkal inkább egy eltérő kínai stratégiáról van szó, amely a korai bevezetést és az alacsonyabb árakat helyezi előtérbe annak érdekében, hogy minél gyorsabban elterjedjen a technológia.
Ez jól tükrözi azt a rendkívül gyors fejlődést, amely 2023 óta zajlik Kínában, amikor Peking először adott ki átfogó szakpolitikai dokumentumot a humanoid robotokról. Ebben a kormány a humanoid robotokat a számítógépek, az okostelefonok és az elektromos autók után a "következő felforgató technológiának" nevezte. "A humanoid robottechnológia gyors fejlődése a technológiai verseny új magaslatává, a jövő iparágainak új frontvonalává és a gazdasági növekedés új motorjává tette ezt a területet" - fogalmaz a dokumentum.
Kína hatalmas gyártókapacitására és az elektromos járműiparban kiépített beszállítói hálózatra támaszkodva a kínai vállalatok képesek voltak gyors ütemben növelni a termelést, miközben a robotok árát is a versenytársaknál gyorsabban csökkentették. A TrendForce piackutató vállalat összesítése szerint jelenleg már több mint 140 humanoid robotokat fejlesztő cég működik Kínában. A túlzsúfolt piac és a viszonylag alacsony kereslet azonban komoly problémákat okoz. Sok vállalat számára egyre nehezebb valóban megtérülő üzleti modellt kialakítani. PK Tseng, a TrendForce kutatási vezetője szerint tavaly óta a második vonalba tartozó fejlesztőcégek jelentős része komoly visszaesést tapasztalt a finanszírozásban és a befektetésekben. "Megfigyelhető, hogy tavaly óta a második vonalba tartozó szereplők finanszírozása és befektetési aktivitása jelentősen visszaesett."
Miközben a humanoid robotok bérbeadási piaca is kezd lehűlni, és az első lelkesedés fokozatosan alábbhagy, egyre többen beszélnek arról, hogy iparági buborék alakulhat ki. Lian Jye Su, az Omdia elemzője szerint az ágazat körüli felhajtás részben tudatosan felépített jelenség. "Az iparágat bizonyos mértékig tudatosan felfújták, hogy egy olyan történetet lehessen elmesélni, amely Kína erejét hangsúlyozza a feltörekvő technológiák területén." Az elemző szerint az idei év eleje óta már enyhe érdeklődéscsökkenés figyelhető meg a piacon. Várakozásai szerint az iparág hosszabb távon néhány nagy szereplő körül fog konszolidálódni, míg a kisebb vállalatok többsége csak helyi önkormányzati támogatásokból vagy más finanszírozók segítségével maradhat életben.
Kína ambícióinak talán leglátványosabb jelképe jelenleg a Hangcsouban működő Unitree. A vállalat robotjai tavaly világszerte óriási népszerűségre tettek szert, idén pedig ismét a Holdújévi Gála egyik legnagyobb látványosságának számítottak, ezúttal kungfu-bemutatóikkal szórakoztatva a közönséget. A Unitree mára a világ legnagyobb humanoid robotgyártójává nőtte ki magát, és még az idén tőzsdére készül lépni Sanghajban. Még ennél az iparági éllovasnál is jól látszanak azonban a jelenlegi technológia korlátai. Az értékesítések döntő többsége ma még kutatóintézetekhez és oktatási intézményekhez kötődik. Az ipari felhasználás aránya továbbra is 10 százalék alatt marad. Arra a kérdésre, hogy mikor jelenhetnek meg tömegesen a Unitree robotjai valódi gyártósorokon, a vállalat kommunikációs vezetője, Yolanda Xie óvatos választ adott. "Ez valószínűleg a technológiai áttörésektől és az egész iparág további fejlődésétől függ."