SG.hu
Ukrajnai civilek pert indítottak chipgyártók ellen, mert azok termékei orosz drónokat működtetnek
Tucatnyi ukrán civil nyújtott be Texasban keresetet, azzal vádolva az egyik legnagyobb amerikai chipgyártót, hogy gondatlanul nem követte nyomon azokat a chipeket, amelyek kikerültek az exportkorlátozások alól. Ezeket a chipeket végül orosz és iráni fegyverrendszerekhez használták fel, ami halálesetekhez vezetett.
A panaszok szerint a Texas Instruments (TI), az AMD és az Intel évek óta figyelmen kívül hagyta azokat a nyilvános jelentéseket, kormányzati figyelmeztetéseket és a részvényesek nyomását, hogy többet tegyen a chipek végső célállomásának nyomon követéséért, és bezárja azokat a szürkepiaci elosztási csatornákat, amelyek szankcionált szereplőkhöz juttatták a chipeket Oroszországban és Iránban. Az ukrán civilek jogi képviselői sajtónyilatkozatukban azzal vádolják a techcégeket, hogy a profitot az emberi élet elé helyezték, és továbbra is „magas kockázatú” csatornákat használtak anélkül, hogy bármikor megerősítették volna az ellenőrzést.
„Mindössze annyit kellett tennie azoknak a közvetítőknek, akik nagy tételben rendeltek online, hogy kipipáljanak egy mezőt, amivel megerősítik, hogy a szállítmányt nem küldik szankcionált országokba” - mondta sajtótájékoztatóján Mikal Watts vezető ügyvéd. „Vannak exportlisták. Pontosan tudják, mihez kell engedély, és mihez nem. A cégek tudják, kinek adják el a termékeiket. De ehelyett egy mezőben bíznak, aminek kipipálása azt jelzi, 'nem Putyinnak küldöm'. Ennyi. Nincs kikényszerítés. Nincs elszámoltathatóság.” - emelte ki Watts.
Miközben a chipgyártók hanyagok voltak, ártatlan civilek támadásoknak voltak kitéve, amelyekben a chipek által hajtott fegyvereket használtak. Ezek között szerepelt Kijev egyik halálos támadása 2024 júliusában, amikor Ukrajna legnagyobb gyermekkórházát célozták meg. Az ukrán civilek közül sokan súlyosan megsérültek a támadások során, mások elvesztették szeretteiket, és érzelmi traumát szenvedtek. A perek szerint Oroszország nem tudta volna elérni célpontjait az amerikai cégektől származó chipek nélkül. „Ezek a chipek a fegyverrendszerek agyát képezik, beleértve a drónokat, cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat, és lehetővé teszik Oroszország háborúját az ukrán civilek ellen" - áll a keresetben. „Ezek a chipek olyanok, mint az autók kormánykerékei” - mondta Watts a sajtótájékoztatón. „Nélkülük a rakéták és drónok értelmetlenek.” Hozzátette, hogy azok a cégek, amelyek azt állítják, nem tudják nyomon követni saját termékeiket, „kinyírták az amerikai szankciós törvényt.”
* A TI segédjogi tanácsosa, Shannon Thompson tavaly az amerikai Kongresszus előtt úgy tanúskodott, hogy a cége „határozottan ellenzik, hogy chipjeiket orosz katonai felszerelésekben használják fel” és hogy minden ilyen szállítás „illegális és engedély nélküli”.
Ez az orosz 9M727 rakétában található áramköri lap egy Texas Instruments DSP chipet tartalmaz
Az Intel szóvivője nyilatkozatában elismerte, hogy a cég nem mindig tudja ellenőrizni vagy nyomon követni a szankciókat kikerülő chipeket vagy más termékeket: „Az Intel nem üzletel Oroszországban, és a háború kitörése után azonnal felfüggesztett minden szállítást az orosz és belorusz ügyfelek felé. Működésünk szigorúan megfelel az exporttörvényeknek, a szankcióknak és az összes hatályos szabályozásnak az USA-ban és minden olyan joghatóságban, ahol tevékenykedünk. A legtöbb Intel-termék általános célú számítástechnikai termék, amely beépíthető számtalan rendszerbe és alkalmazásba, amelyeket viszonteladók, rendszerintegrátorok és mások értékesítenek, nem közvetlenül az Intel. Bár nem mindig tudjuk, és nem is tudjuk kontrollálni, hogy az ügyfelek és végfelhasználók milyen termékeket vagy alkalmazásokat hoznak létre, beszállítóinkat, ügyfeleinket és viszonteladóinkat ugyanezekre az előírásokra kötelezzük. Ezeket a kérdéseket nagyon komolyan vesszük, és továbbra is érvényesítjük szabályzatainkat minden vonatkozó törvény és szabályozás szerint.”
Az ukrán civilek azt akarják, hogy a cégek fizessék meg a temetési költségeket és az orvosi számlákat. A jogi képviselők szerint a gondatlanság bizonyítékai „kiterjedtek”. Például a TI elutasította a saját igazgatótanácsa ajánlását az exportkorlátozások betartásának megerősítésére, annak ellenére, hogy a részvényesek tartottak a pénzügyi következményektől. A TI állítólag azt mondta a részvényeseknek, hogy a „teljes nyomon követhetőség és a termékek helytelen használatának megelőzése lehetetlen” - áll a sajtóközleményben. A részvényeseket ez nem nyugtatta meg, és külső fél általi auditot követeltek, hogy kiderítsék, milyen további lépéseket tehet a TI a gyanús elosztási csatornák megszüntetésére és a szankciós szabályok betartásának javítására.
A keresetek alátámasztására egy 2023-as, az USA Békekutató Intézete által készített jelentésre hivatkoztak, amely szerint az oroszok Ukrajnában alkalmazott, lakóházakat és kritikus infrastruktúrát célzó drónok akár 82 százaléka amerikai alkatrészekre, köztük a TI termékeire támaszkodik. Egy másik 2023-as tanulmány szerint gyakran előfordultak orosz drónokban az AMD alkatrészek, és az alkatrészek közel 70 százaléka egyébként is amerikai cégektől származott.
2022-es orosz invázió óta több mint 53 000 ukrán civil halt meg. Ahogy újabb bizonyítékok kerülnek elő, Watts számításai szerint a perek száma növekedhet, lehetővé téve több civil számára a kártérítés igénylését. A kért kártérítés magában foglalja a temetési és orvosi költségeket, valamint „példamutató kártérítést,” amely „kifejezetten a különösen jogsértő magatartás megbüntetésére és a hasonló magatartás jövőbeli visszatartására szolgál.”
A felperesek számára ez a per célja: megszakítani a kulcsfontosságú ellátási láncokat, hogy az amerikai technológia ne jusson fegyverekbe, amelyeket ártatlan civilek ellen vetnek be. „Világos üzenetet akarnak küldeni, hogy az amerikai cégeknek vállalniuk kell a felelősséget, amikor technológiáikat fegyverként használják, és ártanak az embereknek világszerte” - áll a sajtóközleményben. „A vállalatokat elszámoltathatóvá kell tenni, amikor profit érdekében hozott jogellenes döntéseik közvetlenül ártatlanok halálához és széles körű emberi szenvedéshez vezetnek.”
A chipgyártók számára a per költségessé válhat, ha több civil csatlakozik, a veszteség fenyegetése arra kényszerítheti a cégeket, hogy változtassanak a szankciók kijátszásában érintett ellátási láncokon. „Olyan drágává és fájdalmassá akarjuk tenni ezt a folyamatot, hogy a cégek kénytelenek legyenek cselekedni” - mondta Watts. „Ez a mi hozzájárulásunk a civilek elleni háború megállításához.”
A panaszok szerint a Texas Instruments (TI), az AMD és az Intel évek óta figyelmen kívül hagyta azokat a nyilvános jelentéseket, kormányzati figyelmeztetéseket és a részvényesek nyomását, hogy többet tegyen a chipek végső célállomásának nyomon követéséért, és bezárja azokat a szürkepiaci elosztási csatornákat, amelyek szankcionált szereplőkhöz juttatták a chipeket Oroszországban és Iránban. Az ukrán civilek jogi képviselői sajtónyilatkozatukban azzal vádolják a techcégeket, hogy a profitot az emberi élet elé helyezték, és továbbra is „magas kockázatú” csatornákat használtak anélkül, hogy bármikor megerősítették volna az ellenőrzést.
„Mindössze annyit kellett tennie azoknak a közvetítőknek, akik nagy tételben rendeltek online, hogy kipipáljanak egy mezőt, amivel megerősítik, hogy a szállítmányt nem küldik szankcionált országokba” - mondta sajtótájékoztatóján Mikal Watts vezető ügyvéd. „Vannak exportlisták. Pontosan tudják, mihez kell engedély, és mihez nem. A cégek tudják, kinek adják el a termékeiket. De ehelyett egy mezőben bíznak, aminek kipipálása azt jelzi, 'nem Putyinnak küldöm'. Ennyi. Nincs kikényszerítés. Nincs elszámoltathatóság.” - emelte ki Watts.
Miközben a chipgyártók hanyagok voltak, ártatlan civilek támadásoknak voltak kitéve, amelyekben a chipek által hajtott fegyvereket használtak. Ezek között szerepelt Kijev egyik halálos támadása 2024 júliusában, amikor Ukrajna legnagyobb gyermekkórházát célozták meg. Az ukrán civilek közül sokan súlyosan megsérültek a támadások során, mások elvesztették szeretteiket, és érzelmi traumát szenvedtek. A perek szerint Oroszország nem tudta volna elérni célpontjait az amerikai cégektől származó chipek nélkül. „Ezek a chipek a fegyverrendszerek agyát képezik, beleértve a drónokat, cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat, és lehetővé teszik Oroszország háborúját az ukrán civilek ellen" - áll a keresetben. „Ezek a chipek olyanok, mint az autók kormánykerékei” - mondta Watts a sajtótájékoztatón. „Nélkülük a rakéták és drónok értelmetlenek.” Hozzátette, hogy azok a cégek, amelyek azt állítják, nem tudják nyomon követni saját termékeiket, „kinyírták az amerikai szankciós törvényt.”
* A TI segédjogi tanácsosa, Shannon Thompson tavaly az amerikai Kongresszus előtt úgy tanúskodott, hogy a cége „határozottan ellenzik, hogy chipjeiket orosz katonai felszerelésekben használják fel” és hogy minden ilyen szállítás „illegális és engedély nélküli”.
Ez az orosz 9M727 rakétában található áramköri lap egy Texas Instruments DSP chipet tartalmaz
Az Intel szóvivője nyilatkozatában elismerte, hogy a cég nem mindig tudja ellenőrizni vagy nyomon követni a szankciókat kikerülő chipeket vagy más termékeket: „Az Intel nem üzletel Oroszországban, és a háború kitörése után azonnal felfüggesztett minden szállítást az orosz és belorusz ügyfelek felé. Működésünk szigorúan megfelel az exporttörvényeknek, a szankcióknak és az összes hatályos szabályozásnak az USA-ban és minden olyan joghatóságban, ahol tevékenykedünk. A legtöbb Intel-termék általános célú számítástechnikai termék, amely beépíthető számtalan rendszerbe és alkalmazásba, amelyeket viszonteladók, rendszerintegrátorok és mások értékesítenek, nem közvetlenül az Intel. Bár nem mindig tudjuk, és nem is tudjuk kontrollálni, hogy az ügyfelek és végfelhasználók milyen termékeket vagy alkalmazásokat hoznak létre, beszállítóinkat, ügyfeleinket és viszonteladóinkat ugyanezekre az előírásokra kötelezzük. Ezeket a kérdéseket nagyon komolyan vesszük, és továbbra is érvényesítjük szabályzatainkat minden vonatkozó törvény és szabályozás szerint.”
Az ukrán civilek azt akarják, hogy a cégek fizessék meg a temetési költségeket és az orvosi számlákat. A jogi képviselők szerint a gondatlanság bizonyítékai „kiterjedtek”. Például a TI elutasította a saját igazgatótanácsa ajánlását az exportkorlátozások betartásának megerősítésére, annak ellenére, hogy a részvényesek tartottak a pénzügyi következményektől. A TI állítólag azt mondta a részvényeseknek, hogy a „teljes nyomon követhetőség és a termékek helytelen használatának megelőzése lehetetlen” - áll a sajtóközleményben. A részvényeseket ez nem nyugtatta meg, és külső fél általi auditot követeltek, hogy kiderítsék, milyen további lépéseket tehet a TI a gyanús elosztási csatornák megszüntetésére és a szankciós szabályok betartásának javítására.
A keresetek alátámasztására egy 2023-as, az USA Békekutató Intézete által készített jelentésre hivatkoztak, amely szerint az oroszok Ukrajnában alkalmazott, lakóházakat és kritikus infrastruktúrát célzó drónok akár 82 százaléka amerikai alkatrészekre, köztük a TI termékeire támaszkodik. Egy másik 2023-as tanulmány szerint gyakran előfordultak orosz drónokban az AMD alkatrészek, és az alkatrészek közel 70 százaléka egyébként is amerikai cégektől származott.
2022-es orosz invázió óta több mint 53 000 ukrán civil halt meg. Ahogy újabb bizonyítékok kerülnek elő, Watts számításai szerint a perek száma növekedhet, lehetővé téve több civil számára a kártérítés igénylését. A kért kártérítés magában foglalja a temetési és orvosi költségeket, valamint „példamutató kártérítést,” amely „kifejezetten a különösen jogsértő magatartás megbüntetésére és a hasonló magatartás jövőbeli visszatartására szolgál.”
A felperesek számára ez a per célja: megszakítani a kulcsfontosságú ellátási láncokat, hogy az amerikai technológia ne jusson fegyverekbe, amelyeket ártatlan civilek ellen vetnek be. „Világos üzenetet akarnak küldeni, hogy az amerikai cégeknek vállalniuk kell a felelősséget, amikor technológiáikat fegyverként használják, és ártanak az embereknek világszerte” - áll a sajtóközleményben. „A vállalatokat elszámoltathatóvá kell tenni, amikor profit érdekében hozott jogellenes döntéseik közvetlenül ártatlanok halálához és széles körű emberi szenvedéshez vezetnek.”
A chipgyártók számára a per költségessé válhat, ha több civil csatlakozik, a veszteség fenyegetése arra kényszerítheti a cégeket, hogy változtassanak a szankciók kijátszásában érintett ellátási láncokon. „Olyan drágává és fájdalmassá akarjuk tenni ezt a folyamatot, hogy a cégek kénytelenek legyenek cselekedni” - mondta Watts. „Ez a mi hozzájárulásunk a civilek elleni háború megállításához.”