SG.hu·
Agresszív és tudatos orosz dezinformációs kampány zajlik a magyar választások előtt
Dezinformációval foglalkozó megfigyelők szerint szokatlanul uszító kampány zajlik az április 12-i választás előtt, a Kremlhez köthető botok befolyásolási kísérlete már nemcsak reagál, hanem előre építi a politikai narratívákat.
Március közepén egy oroszbarát bot-hálózat elkezdett terjeszteni egy hamis és felkavaró állítást. Egy az X platformon terjesztett látványosan megszerkesztett videó, amelyet hamisan egy moldovai médiumhoz kötöttek, azt állította, hogy a magyarokat arra buzdítják, hogy „ragadjanak fegyvert, álljanak ellen a hatóságoknak és öljék meg Orbán Viktort”. A videó egy erősen célzott és szokatlanul uszító, a Kremlhez köthető kampány része a jövő havi magyar választások előtt - állítja az az Antibot4Navalny nevű szervezet, amely az orosz befolyásolási műveleteket követi nyomon. A felvétel mindössze néhány nappal azelőtt jelent meg, hogy a The Washington Post arról számolt be, hogy az orosz hírszerzés egy merénylet megrendezését fontolgatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, hogy növelje újraválasztási esélyeit.
Az időzítés különös, jegyezték meg a dezinformációval foglalkozó kutatók, mivel a Matrjoska néven ismert orosz bot-hálózat a múltban jellemzően csak reagált a hírekre, nem pedig előre jelezte azokat. Az Antibot4Navalny szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a hálózat mögött álló csoport ezúttal proaktívabb megközelítést alkalmaz, vagyis nem csupán felerősíti a meglévő narratívákat, hanem maga alakítja azokat, illetve az is elképzelhető, hogy szorosabban működik együtt az orosz hírszerzéssel. „Normális esetben a Matrjoska csak arra reagál, ami nyilvánosságra kerül, és legalább 24 órára van szüksége, hogy valamit kitaláljon az aktuális hírek kihasználására” - közölte a szervezet.
Az április 12-i szavazást mind Brüsszelben, mind Moszkvában kulcsfontosságúnak tekintik. A tét az, hogy a Kreml milyen mértékben tudja megőrizni befolyását Magyarország politikai irányvonalára Orbán vezetése alatt, aki következetesen akadályozta az Európai Unió Ukrajnát támogató és Oroszországot elszigetelő törekvéseit. A Kreml elutasította a The Washington Post állításait, és „a nyugati dezinformáció újabb példájának” nevezte azokat.
Oroszországhoz köthető bothálózatokat korábban is összefüggésbe hoztak választási beavatkozási kampányokkal az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Moldovában és Örményországban. Az Antibot4Navalny szerint azonban a magyar választás az első olyan eset, amikor az orosz dezinformáció kifejezetten egy jelölt elleni halálos támadás vagy katonai puccs narratíváját népszerűsíti. Az Egyesült Államokban a Matrjoska csak azután kezdett merényletelméleteket terjeszteni, hogy a butleri lövöldözés során megsebesült Donald Trump, és ezt ugyanúgy használta fel, mint bármely más nagy horderejű hírt. Ezzel szemben a magyar választásokkal kapcsolatos üzenetei szokatlanul fókuszáltak, és középpontjukban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, illetve általában Ukrajna áll, amelyet Orbánra nézve fenyegetésként próbálnak bemutatni.
Korábban a botok sokkal szélesebb narratívakört terjesztettek, amennyiben azok támogatták a Moszkva által preferált jelöltet, és lejáratták ellenfelét. „Lehet, hogy a Matrjoska valódi célja mostanában nem maga a választási eredmény, hanem valami olyasmi, amit egyelőre nem értünk teljesen” - közölte az Antibot4Navalny. Moszkva tagadja, hogy bármilyen módon beavatkozna a magyar politikába. A The Washington Post ugyanazon cikkében szereplő állításra reagálva, miszerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter európai uniós találkozók között tájékoztatta volna orosz partnerét, Maria Zakharova, az orosz külügy szóvivője azzal vádolta „Magyarország ellenségeit”, hogy „lázas képzelőerőben szenvednek”.
Az orosz tisztviselők és a Kremlhez köthető kommentátorok ezzel szemben Ukrajnát és Európát vádolták azzal, hogy rendszerváltást próbálnak előidézni Budapesten. „Mindenki megérti, hogy Ukrajna Majdant készít elő Magyarországon” - írta a Kreml-barát publicista Vladimir Kornilov a Telegramon a hét elején, utalva a 2014-es forradalomra, amely megbuktatta Ukrajna Kremlhez kötődő elnökét, Viktor Janukovicsot.
Más választásokhoz képest a Matrjoska viszonylag későn kezdte meg magyarországi kampányát, nagyjából egy hónappal az áprilisi szavazás előtt, közölte az Antibot4Navalny. Összehasonlításképpen Moldovában a Kreml-barát bottevékenység öt és fél hónappal a választás előtt indult, míg Örményországban mintegy nyolc hónappal korábban. Az első magyar kampány elindítása óta a bot-hálózat naponta akár tíz új videót is közzétett. A kutatók szerint amit a kampány időtartamban elveszít, azt a tartalom uszító jellegével pótolja. Egy másik hamisított videó, amelyet az ukrán United24 médium logójával láttak el, azt állítja, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő fegyveres erőszakra szólított fel Magyarország „vérontással történő felszabadítása” érdekében - egy újabb olyan állítás, amelyre semmilyen bizonyíték nem létezik.
Március közepén egy oroszbarát bot-hálózat elkezdett terjeszteni egy hamis és felkavaró állítást. Egy az X platformon terjesztett látványosan megszerkesztett videó, amelyet hamisan egy moldovai médiumhoz kötöttek, azt állította, hogy a magyarokat arra buzdítják, hogy „ragadjanak fegyvert, álljanak ellen a hatóságoknak és öljék meg Orbán Viktort”. A videó egy erősen célzott és szokatlanul uszító, a Kremlhez köthető kampány része a jövő havi magyar választások előtt - állítja az az Antibot4Navalny nevű szervezet, amely az orosz befolyásolási műveleteket követi nyomon. A felvétel mindössze néhány nappal azelőtt jelent meg, hogy a The Washington Post arról számolt be, hogy az orosz hírszerzés egy merénylet megrendezését fontolgatta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, hogy növelje újraválasztási esélyeit.
Az időzítés különös, jegyezték meg a dezinformációval foglalkozó kutatók, mivel a Matrjoska néven ismert orosz bot-hálózat a múltban jellemzően csak reagált a hírekre, nem pedig előre jelezte azokat. Az Antibot4Navalny szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a hálózat mögött álló csoport ezúttal proaktívabb megközelítést alkalmaz, vagyis nem csupán felerősíti a meglévő narratívákat, hanem maga alakítja azokat, illetve az is elképzelhető, hogy szorosabban működik együtt az orosz hírszerzéssel. „Normális esetben a Matrjoska csak arra reagál, ami nyilvánosságra kerül, és legalább 24 órára van szüksége, hogy valamit kitaláljon az aktuális hírek kihasználására” - közölte a szervezet.
Az április 12-i szavazást mind Brüsszelben, mind Moszkvában kulcsfontosságúnak tekintik. A tét az, hogy a Kreml milyen mértékben tudja megőrizni befolyását Magyarország politikai irányvonalára Orbán vezetése alatt, aki következetesen akadályozta az Európai Unió Ukrajnát támogató és Oroszországot elszigetelő törekvéseit. A Kreml elutasította a The Washington Post állításait, és „a nyugati dezinformáció újabb példájának” nevezte azokat.
Oroszországhoz köthető bothálózatokat korábban is összefüggésbe hoztak választási beavatkozási kampányokkal az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Moldovában és Örményországban. Az Antibot4Navalny szerint azonban a magyar választás az első olyan eset, amikor az orosz dezinformáció kifejezetten egy jelölt elleni halálos támadás vagy katonai puccs narratíváját népszerűsíti. Az Egyesült Államokban a Matrjoska csak azután kezdett merényletelméleteket terjeszteni, hogy a butleri lövöldözés során megsebesült Donald Trump, és ezt ugyanúgy használta fel, mint bármely más nagy horderejű hírt. Ezzel szemben a magyar választásokkal kapcsolatos üzenetei szokatlanul fókuszáltak, és középpontjukban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, illetve általában Ukrajna áll, amelyet Orbánra nézve fenyegetésként próbálnak bemutatni.
Korábban a botok sokkal szélesebb narratívakört terjesztettek, amennyiben azok támogatták a Moszkva által preferált jelöltet, és lejáratták ellenfelét. „Lehet, hogy a Matrjoska valódi célja mostanában nem maga a választási eredmény, hanem valami olyasmi, amit egyelőre nem értünk teljesen” - közölte az Antibot4Navalny. Moszkva tagadja, hogy bármilyen módon beavatkozna a magyar politikába. A The Washington Post ugyanazon cikkében szereplő állításra reagálva, miszerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter európai uniós találkozók között tájékoztatta volna orosz partnerét, Maria Zakharova, az orosz külügy szóvivője azzal vádolta „Magyarország ellenségeit”, hogy „lázas képzelőerőben szenvednek”.
Az orosz tisztviselők és a Kremlhez köthető kommentátorok ezzel szemben Ukrajnát és Európát vádolták azzal, hogy rendszerváltást próbálnak előidézni Budapesten. „Mindenki megérti, hogy Ukrajna Majdant készít elő Magyarországon” - írta a Kreml-barát publicista Vladimir Kornilov a Telegramon a hét elején, utalva a 2014-es forradalomra, amely megbuktatta Ukrajna Kremlhez kötődő elnökét, Viktor Janukovicsot.
Más választásokhoz képest a Matrjoska viszonylag későn kezdte meg magyarországi kampányát, nagyjából egy hónappal az áprilisi szavazás előtt, közölte az Antibot4Navalny. Összehasonlításképpen Moldovában a Kreml-barát bottevékenység öt és fél hónappal a választás előtt indult, míg Örményországban mintegy nyolc hónappal korábban. Az első magyar kampány elindítása óta a bot-hálózat naponta akár tíz új videót is közzétett. A kutatók szerint amit a kampány időtartamban elveszít, azt a tartalom uszító jellegével pótolja. Egy másik hamisított videó, amelyet az ukrán United24 médium logójával láttak el, azt állítja, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő fegyveres erőszakra szólított fel Magyarország „vérontással történő felszabadítása” érdekében - egy újabb olyan állítás, amelyre semmilyen bizonyíték nem létezik.