SG.hu·
Oroszország egyre szorosabbra húzza az internet feletti ellenőrzést
A hatóságok biztonsági indokokra hivatkozva egyre gyakrabban korlátozzák az internetet és az üzenetküldő szolgáltatásokat. Szakértők szerint a szigorítások célja a belső stabilitás megőrzése a háborús és politikai bizonytalanság közepette.
Oroszországban egyre látványosabb és mindennapibb jelenséggé válik az internet korlátozása, amely nemcsak a politikai térre, hanem a hétköznapi élet legapróbb részleteire is hatással van. Irodai dolgozók próbálnak úgy munkát végezni, hogy a hálózat időről-időre elérhetetlenné válik, tinédzserek folyamatosan új VPN szolgáltatások után kutatnak, taxisok pedig navigáció nélkül kénytelenek eligazodni Moszkva bonyolult utcahálózatában. A jelenség mögött egy tudatosan felépített állami stratégia húzódik meg, amelynek célja a digitális tér feletti ellenőrzés megerősítése.
Az orosz kormány az utóbbi időszakban rendszeresen zavarja az internetet az ország különböző régióiban, miközben korlátozza az olyan üzenetküldő szolgáltatásokat, mint a Telegram és a WhatsApp, és sorra blokkolja azokat a VPN megoldásokat, amelyek segítségével a felhasználók megkerülhetnék a tiltásokat. Az elmúlt héten Moszkva központi részein, Szentpéterváron és más nagyvárosokban naponta teljesen leállt a mobilinternet bizonyos időszakokra.
A Kreml nem tagadja az intézkedéseket. "Ilyen intézkedések zajlanak." - ismerte el Dmitrij Peszkov szóvivő. Hozzátette, hogy "részben azzal függnek össze, hogy számos külföldi vállalat nem hajlandó megfelelni az orosz jogszabályoknak, részben pedig az ukrán drónok jelentette fenyegetés elleni biztonsági intézkedések miatt". A drónok ugyanis képesek mobilhálózatokat használni a navigációhoz, ami új típusú kockázatot jelent a hatóságok szerint.
Az idei évben bevezetett új jogszabályok tovább erősítették az állam mozgásterét. A mobilszolgáltatókat kötelezik arra, hogy az FSZB, azaz a Szövetségi Biztonsági Szolgálat kérésére bármely ügyfél hozzáférését megszüntessék, emellett az ügynökség felhatalmazást kapott arra is, hogy saját hatáskörben előzetes letartóztatási központok hálózatát hozza létre. A diplomaták szerint ezek az intézkedések nem elszigetelt lépések, hanem egy átfogóbb stratégia részei, amelynek célja a belső kontroll megerősítése az ukrajnai háború árnyékában. A háttérben az a félelem húzódik meg, hogy a konfliktus elhúzódása fokozatosan alááshatja a lakossági támogatást. Ugyanakkor a háború lezárása sem feltétlenül hozna megnyugvást, hiszen a hatóságok tartanak az esetleges elégedetlenségi hullámtól. Egy diplomata szerint Moszkva olyan eszközrendszert épített ki, amely lehetővé teszi egy "nagy leszámolás" végrehajtását az online térben.
A történelmi tapasztalatok is szerepet játszanak ebben a gondolkodásban. Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró így fogalmazott: "Oroszország vezetői és biztonsági szolgálatai emlékeznek 1991-re, és emlékeznek arra, mi történt Oroszországgal és velük, amikor Moszkva befejezett egy nagy háborút Afganisztánban 1989-ben: az ország összeomlott, a biztonsági szolgálatok széthullottak - katasztrófa volt." Hozzátette: "Ami most történik, az az, hogy a biztonsági szolgálatok megpróbálnak olyan helyzetet teremteni, amelyben - ha Putyin békemegállapodást ír alá, vagy ha elhúzódó háború mellett dönt - az nem rombolja le az egész rendszert."
Moszkva más országok, különösen Kína és Irán tapasztalatait is tanulmányozta, és arra utasította a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki módszereket az internet széles körű blokkolására, mind mobil, mind vezetékes szinten, miközben az online kommunikációt is ellenőrzés alatt tartják. A 2022-es ukrajnai invázió után Oroszország már korábban is szigorú, a szovjet korszak óta nem látott törvényeket vezetett be, amelyek megerősítették a cenzúrát és az FSZB befolyását. Az idei évben azonban a biztonsági intézkedések tovább szigorodtak. Vlagyimir Putyin elnök - aki 1985 és 1990 között a KGB tisztje volt - február 24-én, a háború negyedik évfordulóján az FSzB éves ülésén vett részt Moszkvában. Itt arra utasította a szolgálatot, hogy fokozza a terrorizmus elleni küzdelmet - amelybe az ukrán támadásokat is beleértette - és erősítse az "információs és digitális teret".
A Kreml álláspontja szerint minden intézkedés jogszerű és a biztonságot szolgálja. Két, a vezetéshez közel álló tisztviselő vitatta, hogy az internet és az üzenetküldő alkalmazások elleni lépések elnyomó jellegűek lennének, és azokat inkább a nemzeti egység megőrzéséhez szükséges eszközöknek tekintik egy olyan helyzetben, amikor szerintük a Nyugat megosztottságot próbál kelteni. A diplomaták ugyanakkor úgy látják, hogy az idei korlátozások messze túlmutatnak a korábbi gyakorlaton. A mobilinternetet hónapok óta időszakosan lekapcsolják egyes régiókban, gyakran jelentősebb ukrán dróntámadásokat követően. Január közepére több mint 400 VPN szolgáltatást blokkoltak, ami mintegy 70 százalékos növekedést jelent az előző év végéhez képest.
Az utóbbi hetekben Moszkvában tovább erősödött a szigorítás, és a hatóságok célkeresztjébe került a Dubajban bejegyzett Telegram, valamint az amerikai WhatsApp szolgáltatás is. A Telegramot, amely több mint egymilliárd aktív felhasználóval rendelkezik és Oroszországban és Ukrajnában egyaránt széles körben használják, a múlt hónapban lelassították, alapítóját, Pavel Durovot pedig terrorizmussal kapcsolatos vádakhoz kötődő büntetőeljárás keretében vizsgálták.
Orosz tisztviselők azt állították, hogy a Telegramot ukrán és NATO tagállamok hírszerző szolgálatai "feltörték", és emiatt orosz katonák haltak meg. A platform ezt határozottan tagadta, és azt közölte, hogy Moszkva valójában arra próbálja rákényszeríteni az orosz felhasználókat, hogy a MAX nevű, állami támogatású üzenetküldő alkalmazást használják, amelyet már iskolákban és egyetemeken is kötelezővé tettek a szülői és diákcsoportok kommunikációjára. Pavel Durov élesen bírálta a lépéseket: "Minden nap a hatóságok új ürügyeket találnak ki arra, hogy korlátozzák az oroszok hozzáférését a Telegramhoz, miközben igyekeznek elnyomni a magánélethez és a szólásszabadsághoz való jogot." Hozzátette: "Szomorú látvány egy állam, amely fél a saját népétől."
A WhatsAppot a múlt hónapban teljesen blokkolták, miután nem felelt meg a helyi jogszabályoknak. Tulajdonosa, a Meta, ezt visszalépésnek nevezte az oroszországi felhasználók biztonsága szempontjából. A fiatalabb generáció azonban igyekszik alkalmazkodni. Sokan nem politikai okokból keresnek kerülőutakat, hanem azért, hogy továbbra is használhassák a nyugati alkalmazásokat, például az Instagramot vagy a Snapchatet. Egy Andrej nevű fiatal így fogalmazott: "Ha ezek a meglehetősen idős politikusok mindent le akarnak tiltani, miért nem készítettek olyan orosz alkalmazásokat, amelyek érdekesek?"
A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy Oroszország egyre közelebb kerül egy erősen kontrollált, részben leválasztott internetes ökoszisztéma kialakításához. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e további korlátozások, hanem az, hogy meddig terjedhet az állami ellenőrzés anélkül, hogy az a gazdaság és a társadalom működését is súlyosan visszavetné.
Oroszországban egyre látványosabb és mindennapibb jelenséggé válik az internet korlátozása, amely nemcsak a politikai térre, hanem a hétköznapi élet legapróbb részleteire is hatással van. Irodai dolgozók próbálnak úgy munkát végezni, hogy a hálózat időről-időre elérhetetlenné válik, tinédzserek folyamatosan új VPN szolgáltatások után kutatnak, taxisok pedig navigáció nélkül kénytelenek eligazodni Moszkva bonyolult utcahálózatában. A jelenség mögött egy tudatosan felépített állami stratégia húzódik meg, amelynek célja a digitális tér feletti ellenőrzés megerősítése.
Az orosz kormány az utóbbi időszakban rendszeresen zavarja az internetet az ország különböző régióiban, miközben korlátozza az olyan üzenetküldő szolgáltatásokat, mint a Telegram és a WhatsApp, és sorra blokkolja azokat a VPN megoldásokat, amelyek segítségével a felhasználók megkerülhetnék a tiltásokat. Az elmúlt héten Moszkva központi részein, Szentpéterváron és más nagyvárosokban naponta teljesen leállt a mobilinternet bizonyos időszakokra.
A Kreml nem tagadja az intézkedéseket. "Ilyen intézkedések zajlanak." - ismerte el Dmitrij Peszkov szóvivő. Hozzátette, hogy "részben azzal függnek össze, hogy számos külföldi vállalat nem hajlandó megfelelni az orosz jogszabályoknak, részben pedig az ukrán drónok jelentette fenyegetés elleni biztonsági intézkedések miatt". A drónok ugyanis képesek mobilhálózatokat használni a navigációhoz, ami új típusú kockázatot jelent a hatóságok szerint.
Az idei évben bevezetett új jogszabályok tovább erősítették az állam mozgásterét. A mobilszolgáltatókat kötelezik arra, hogy az FSZB, azaz a Szövetségi Biztonsági Szolgálat kérésére bármely ügyfél hozzáférését megszüntessék, emellett az ügynökség felhatalmazást kapott arra is, hogy saját hatáskörben előzetes letartóztatási központok hálózatát hozza létre. A diplomaták szerint ezek az intézkedések nem elszigetelt lépések, hanem egy átfogóbb stratégia részei, amelynek célja a belső kontroll megerősítése az ukrajnai háború árnyékában. A háttérben az a félelem húzódik meg, hogy a konfliktus elhúzódása fokozatosan alááshatja a lakossági támogatást. Ugyanakkor a háború lezárása sem feltétlenül hozna megnyugvást, hiszen a hatóságok tartanak az esetleges elégedetlenségi hullámtól. Egy diplomata szerint Moszkva olyan eszközrendszert épített ki, amely lehetővé teszi egy "nagy leszámolás" végrehajtását az online térben.
A történelmi tapasztalatok is szerepet játszanak ebben a gondolkodásban. Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró így fogalmazott: "Oroszország vezetői és biztonsági szolgálatai emlékeznek 1991-re, és emlékeznek arra, mi történt Oroszországgal és velük, amikor Moszkva befejezett egy nagy háborút Afganisztánban 1989-ben: az ország összeomlott, a biztonsági szolgálatok széthullottak - katasztrófa volt." Hozzátette: "Ami most történik, az az, hogy a biztonsági szolgálatok megpróbálnak olyan helyzetet teremteni, amelyben - ha Putyin békemegállapodást ír alá, vagy ha elhúzódó háború mellett dönt - az nem rombolja le az egész rendszert."
Moszkva más országok, különösen Kína és Irán tapasztalatait is tanulmányozta, és arra utasította a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki módszereket az internet széles körű blokkolására, mind mobil, mind vezetékes szinten, miközben az online kommunikációt is ellenőrzés alatt tartják. A 2022-es ukrajnai invázió után Oroszország már korábban is szigorú, a szovjet korszak óta nem látott törvényeket vezetett be, amelyek megerősítették a cenzúrát és az FSZB befolyását. Az idei évben azonban a biztonsági intézkedések tovább szigorodtak. Vlagyimir Putyin elnök - aki 1985 és 1990 között a KGB tisztje volt - február 24-én, a háború negyedik évfordulóján az FSzB éves ülésén vett részt Moszkvában. Itt arra utasította a szolgálatot, hogy fokozza a terrorizmus elleni küzdelmet - amelybe az ukrán támadásokat is beleértette - és erősítse az "információs és digitális teret".
A Kreml álláspontja szerint minden intézkedés jogszerű és a biztonságot szolgálja. Két, a vezetéshez közel álló tisztviselő vitatta, hogy az internet és az üzenetküldő alkalmazások elleni lépések elnyomó jellegűek lennének, és azokat inkább a nemzeti egység megőrzéséhez szükséges eszközöknek tekintik egy olyan helyzetben, amikor szerintük a Nyugat megosztottságot próbál kelteni. A diplomaták ugyanakkor úgy látják, hogy az idei korlátozások messze túlmutatnak a korábbi gyakorlaton. A mobilinternetet hónapok óta időszakosan lekapcsolják egyes régiókban, gyakran jelentősebb ukrán dróntámadásokat követően. Január közepére több mint 400 VPN szolgáltatást blokkoltak, ami mintegy 70 százalékos növekedést jelent az előző év végéhez képest.
Az utóbbi hetekben Moszkvában tovább erősödött a szigorítás, és a hatóságok célkeresztjébe került a Dubajban bejegyzett Telegram, valamint az amerikai WhatsApp szolgáltatás is. A Telegramot, amely több mint egymilliárd aktív felhasználóval rendelkezik és Oroszországban és Ukrajnában egyaránt széles körben használják, a múlt hónapban lelassították, alapítóját, Pavel Durovot pedig terrorizmussal kapcsolatos vádakhoz kötődő büntetőeljárás keretében vizsgálták.
Orosz tisztviselők azt állították, hogy a Telegramot ukrán és NATO tagállamok hírszerző szolgálatai "feltörték", és emiatt orosz katonák haltak meg. A platform ezt határozottan tagadta, és azt közölte, hogy Moszkva valójában arra próbálja rákényszeríteni az orosz felhasználókat, hogy a MAX nevű, állami támogatású üzenetküldő alkalmazást használják, amelyet már iskolákban és egyetemeken is kötelezővé tettek a szülői és diákcsoportok kommunikációjára. Pavel Durov élesen bírálta a lépéseket: "Minden nap a hatóságok új ürügyeket találnak ki arra, hogy korlátozzák az oroszok hozzáférését a Telegramhoz, miközben igyekeznek elnyomni a magánélethez és a szólásszabadsághoz való jogot." Hozzátette: "Szomorú látvány egy állam, amely fél a saját népétől."
A WhatsAppot a múlt hónapban teljesen blokkolták, miután nem felelt meg a helyi jogszabályoknak. Tulajdonosa, a Meta, ezt visszalépésnek nevezte az oroszországi felhasználók biztonsága szempontjából. A fiatalabb generáció azonban igyekszik alkalmazkodni. Sokan nem politikai okokból keresnek kerülőutakat, hanem azért, hogy továbbra is használhassák a nyugati alkalmazásokat, például az Instagramot vagy a Snapchatet. Egy Andrej nevű fiatal így fogalmazott: "Ha ezek a meglehetősen idős politikusok mindent le akarnak tiltani, miért nem készítettek olyan orosz alkalmazásokat, amelyek érdekesek?"
A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy Oroszország egyre közelebb kerül egy erősen kontrollált, részben leválasztott internetes ökoszisztéma kialakításához. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e további korlátozások, hanem az, hogy meddig terjedhet az állami ellenőrzés anélkül, hogy az a gazdaság és a társadalom működését is súlyosan visszavetné.