SG.hu
A Meta eltitkolta a bizonyítékokat a közösségi média káros hatásairól
Periratok szerint a Meta eltitkolta a közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásairól készített belső kutatásait.
Újabb súlyos vádak érték a Metát az Egyesült Államokban, miután a közösségi médiavállalat ellen indított csoportos keresetben nyilvánosságra került beadványok szerint a Facebook és az Instagram anyacége évekkel ezelőtt olyan belső kutatási eredményeket hallgathatott el, amelyek ok-okozati bizonyítékot mutattak arra, hogy a platformjai negatívan befolyásolják a felhasználók mentális egészségét. A pert amerikai iskolakörzetek indították több technológiai vállalat - köztük a Google, a TikTok és a Snapchat - ellen, arra hivatkozva, hogy ezek a cégek felelősek a fiatalok körében terjedő mentális egészségügyi problémák egy részéért.
A most nyilvánosságra került, korábban kitakart részekből kiderül, hogy a Metának 2020-ban volt egy jelentős belső kutatása Project Mercury néven, amelyet a Nielsen közvélemény-kutató céggel közösen végzett. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, mi történik, ha a felhasználók egy időre lekapcsolják magukat a Facebookról és az Instagramról. A kutatás eredményei azonban a cég számára kellemetlenül alakultak: a platformokról egy hétre lelépő emberek kevesebb depresszióról, szorongásról, magányérzetről és társas problémáról számoltak be. Ezek a hatások a dokumentumok szerint egyértelműen a platformhasználat megszűnéséhez kapcsolódtak.
Ahelyett, hogy a Meta a kutatást folytatta volna, vagy a megállapításokat publikálta volna, leállította a projektet, arra hivatkozva, hogy az eredményeket „torzíthatta” a vállalatról akkoriban kialakulóban lévő negatív média-narratíva. A belső kommunikációk azonban ennek ellenkezőjét sejtetik. A beadványok szerint a kutatók maguk is elismerték, hogy az összefüggések valósak, és a vizsgálat valóban ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a közösségi média használata és a kedvezőtlen mentális egészségügyi hatások között.
Egy kutató Nick Cleggnek, a Meta akkori globális közpolitikai vezetőjének azt írta, hogy a Nielsen-vizsgálat kimutatta a társas összehasonlításra gyakorolt okozati hatást, mellé pedig egy szomorú arcú emotikont tett. Egy másik alkalmazott odáig ment, hogy a helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor a dohányipar eltitkolta a cigaretta káros hatásait. A vádak szerint miközben belső dokumentumok erős bizonyítékokat tartalmaztak arra, hogy a cég termékei ártalmasak lehetnek, a Meta a kongresszusi meghallgatásokon azt állította, nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek alapján felmérhetné a platformjai tinédzser lányokra gyakorolt káros hatásait.
A Meta szóvivője, Andy Stone egy közleményben visszautasította a vádakat. Azt állította, hogy a kutatást azért állították le, mert módszertani problémák merültek fel, és szerinte a vállalat évek óta következetesen törekszik arra, hogy platformjai biztonságosabbak legyenek a fiatal felhasználók számára. Hozzátette, hogy a teljes iratanyag bizonyítani fogja: a Meta több mint tíz éve figyeli a szülők aggodalmait, vizsgálja a legfontosabb biztonsági kérdéseket, és valós lépéseket tett a fiatal felhasználók védelméért.
A panaszosok szerint azonban a Meta nemcsak a kutatási eredményeket hallgatta el, hanem tudatosan rejtette el a platformjaihoz kapcsolódó kockázatokat. A Motley Rice nevű ügyvédi iroda által benyújtott részletes beadvány azt állítja, hogy a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat közösen felelősek azért, hogy a fiatalok körében gyorsan romlanak a mentális egészség mutatói. A felperesek szerint a cégek szándékosan bátorították a 13 év alattiak platformhasználatát, nem léptek fel megfelelően a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket tartalmazó tartalmak ellen, és még az iskolai időben is igyekeztek növelni a tinédzserek elköteleződését.
A beadvány állítása szerint a TikTok például a National PTA gyerekekre fókuszáló szervezetet szponzorálta, majd belső kommunikációjában azzal dicsekedett, hogy a szövetség „bármit megtesz majd nekünk ősszel”. A dokumentum szerint TikTok-vezetők azt írták, hogy a PTA nemcsak a TikTok üzeneteit fogja nyilvánosan támogatni, hanem a vezérigazgatójuk is sajtónyilatkozatokat ad majd ki a vállalat érdekében.
A többi platformmal szembeni vádak jellemzően kevésbé részletesek, mint a Meta esetében, de a beadvány számos súlyos állítást tartalmaz a Facebook és az Instagram működésével kapcsolatban. Néhány belső dokumentum alapján a felperesek azt állítják, hogy a Meta: szándékosan úgy tervezte meg a fiatalok számára készült biztonsági funkciókat, hogy azok gyakorlatilag hatástalanok és ritkán használtak legyenek
leállította azoknak a biztonsági fejlesztéseknek a tesztelését, amelyek várhatóan lassították volna a felhasználói növekedést
tisztában volt vele, hogy a tinédzser aktivitás növelésére optimalizált algoritmusai több káros tartalmat juttatnak el a fiatalokhoz, mégis folytatta ezt a gyakorlatot
éveken át halogatta a gyermekeket zaklató felnőttek elleni fellépést, mivel félő volt, hogy ez visszafogná a növekedést
nyomást gyakorolt a biztonsági szakemberekre, hogy készítsenek olyan érveket, amelyek igazolják a cég tétlenségét
A beadvány azt is tartalmazza, hogy Mark Zuckerberg 2021-ben egy üzenetváltásban azt írta: nem állítaná, hogy a gyermekek biztonsága az első számú prioritása, mivel sokkal jobban összpontosít a metaverzum építésére. Emellett több olyan kezdeményezést is visszautasított vagy figyelmen kívül hagyott, amelyek Nick Clegg részéről érkeztek, és a gyermekek védelmét szolgálták volna.
A Meta szóvivője ezeket a vádakat is elutasította. Szerinte a vállalat tinédzserekre vonatkozó biztonsági intézkedései hatékonyak, a nem megfelelő tartalmakat azonnal eltávolítják, és a perben szereplő állítások félrevezetőek vagy kiragadott idézeteken alapulnak. Hangsúlyozta, hogy a vállalat gyermekvédelmi munkája „általánosan hatékony”, és a per számos érve téves következtetéseken nyugszik.
A felperesek által hivatkozott belső Meta-dokumentumok jelenleg nem nyilvánosak, és a Meta jogi lépéseket tett annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa meg a teljes iratanyag nyilvánosságra hozatalát. A cég szerint nem magával az iratok kikerülésével van problémájuk, hanem azzal, hogy a felperesek aránytalanul nagy mennyiséget akarnak közzétenni. A per következő fontos állomása január 26-án lesz, amikor az észak-kaliforniai kerületi bíróság meghallgatja a benyújtott beadványokkal kapcsolatos érveket. A döntés nem csak a Meta számára, hanem a teljes közösségimédia-ipar jövőbeli felelősségvállalása szempontjából jelentőséggel bírhat.
Újabb súlyos vádak érték a Metát az Egyesült Államokban, miután a közösségi médiavállalat ellen indított csoportos keresetben nyilvánosságra került beadványok szerint a Facebook és az Instagram anyacége évekkel ezelőtt olyan belső kutatási eredményeket hallgathatott el, amelyek ok-okozati bizonyítékot mutattak arra, hogy a platformjai negatívan befolyásolják a felhasználók mentális egészségét. A pert amerikai iskolakörzetek indították több technológiai vállalat - köztük a Google, a TikTok és a Snapchat - ellen, arra hivatkozva, hogy ezek a cégek felelősek a fiatalok körében terjedő mentális egészségügyi problémák egy részéért.
A most nyilvánosságra került, korábban kitakart részekből kiderül, hogy a Metának 2020-ban volt egy jelentős belső kutatása Project Mercury néven, amelyet a Nielsen közvélemény-kutató céggel közösen végzett. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, mi történik, ha a felhasználók egy időre lekapcsolják magukat a Facebookról és az Instagramról. A kutatás eredményei azonban a cég számára kellemetlenül alakultak: a platformokról egy hétre lelépő emberek kevesebb depresszióról, szorongásról, magányérzetről és társas problémáról számoltak be. Ezek a hatások a dokumentumok szerint egyértelműen a platformhasználat megszűnéséhez kapcsolódtak.
Ahelyett, hogy a Meta a kutatást folytatta volna, vagy a megállapításokat publikálta volna, leállította a projektet, arra hivatkozva, hogy az eredményeket „torzíthatta” a vállalatról akkoriban kialakulóban lévő negatív média-narratíva. A belső kommunikációk azonban ennek ellenkezőjét sejtetik. A beadványok szerint a kutatók maguk is elismerték, hogy az összefüggések valósak, és a vizsgálat valóban ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a közösségi média használata és a kedvezőtlen mentális egészségügyi hatások között.
Egy kutató Nick Cleggnek, a Meta akkori globális közpolitikai vezetőjének azt írta, hogy a Nielsen-vizsgálat kimutatta a társas összehasonlításra gyakorolt okozati hatást, mellé pedig egy szomorú arcú emotikont tett. Egy másik alkalmazott odáig ment, hogy a helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor a dohányipar eltitkolta a cigaretta káros hatásait. A vádak szerint miközben belső dokumentumok erős bizonyítékokat tartalmaztak arra, hogy a cég termékei ártalmasak lehetnek, a Meta a kongresszusi meghallgatásokon azt állította, nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek alapján felmérhetné a platformjai tinédzser lányokra gyakorolt káros hatásait.
A Meta szóvivője, Andy Stone egy közleményben visszautasította a vádakat. Azt állította, hogy a kutatást azért állították le, mert módszertani problémák merültek fel, és szerinte a vállalat évek óta következetesen törekszik arra, hogy platformjai biztonságosabbak legyenek a fiatal felhasználók számára. Hozzátette, hogy a teljes iratanyag bizonyítani fogja: a Meta több mint tíz éve figyeli a szülők aggodalmait, vizsgálja a legfontosabb biztonsági kérdéseket, és valós lépéseket tett a fiatal felhasználók védelméért.
A panaszosok szerint azonban a Meta nemcsak a kutatási eredményeket hallgatta el, hanem tudatosan rejtette el a platformjaihoz kapcsolódó kockázatokat. A Motley Rice nevű ügyvédi iroda által benyújtott részletes beadvány azt állítja, hogy a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat közösen felelősek azért, hogy a fiatalok körében gyorsan romlanak a mentális egészség mutatói. A felperesek szerint a cégek szándékosan bátorították a 13 év alattiak platformhasználatát, nem léptek fel megfelelően a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket tartalmazó tartalmak ellen, és még az iskolai időben is igyekeztek növelni a tinédzserek elköteleződését.
A beadvány állítása szerint a TikTok például a National PTA gyerekekre fókuszáló szervezetet szponzorálta, majd belső kommunikációjában azzal dicsekedett, hogy a szövetség „bármit megtesz majd nekünk ősszel”. A dokumentum szerint TikTok-vezetők azt írták, hogy a PTA nemcsak a TikTok üzeneteit fogja nyilvánosan támogatni, hanem a vezérigazgatójuk is sajtónyilatkozatokat ad majd ki a vállalat érdekében.
A többi platformmal szembeni vádak jellemzően kevésbé részletesek, mint a Meta esetében, de a beadvány számos súlyos állítást tartalmaz a Facebook és az Instagram működésével kapcsolatban. Néhány belső dokumentum alapján a felperesek azt állítják, hogy a Meta:
A beadvány azt is tartalmazza, hogy Mark Zuckerberg 2021-ben egy üzenetváltásban azt írta: nem állítaná, hogy a gyermekek biztonsága az első számú prioritása, mivel sokkal jobban összpontosít a metaverzum építésére. Emellett több olyan kezdeményezést is visszautasított vagy figyelmen kívül hagyott, amelyek Nick Clegg részéről érkeztek, és a gyermekek védelmét szolgálták volna.
A Meta szóvivője ezeket a vádakat is elutasította. Szerinte a vállalat tinédzserekre vonatkozó biztonsági intézkedései hatékonyak, a nem megfelelő tartalmakat azonnal eltávolítják, és a perben szereplő állítások félrevezetőek vagy kiragadott idézeteken alapulnak. Hangsúlyozta, hogy a vállalat gyermekvédelmi munkája „általánosan hatékony”, és a per számos érve téves következtetéseken nyugszik.
A felperesek által hivatkozott belső Meta-dokumentumok jelenleg nem nyilvánosak, és a Meta jogi lépéseket tett annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa meg a teljes iratanyag nyilvánosságra hozatalát. A cég szerint nem magával az iratok kikerülésével van problémájuk, hanem azzal, hogy a felperesek aránytalanul nagy mennyiséget akarnak közzétenni. A per következő fontos állomása január 26-án lesz, amikor az észak-kaliforniai kerületi bíróság meghallgatja a benyújtott beadványokkal kapcsolatos érveket. A döntés nem csak a Meta számára, hanem a teljes közösségimédia-ipar jövőbeli felelősségvállalása szempontjából jelentőséggel bírhat.