Németország csatlakozott Franciaország kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy Európa nagyobb mértékben támaszkodjon saját technológiai vállalataira. A kontinens két nagyhatalma összefogott annak érdekében, hogy Európát függetlenné tegyék az amerikai óriásvállalatoktól.

Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy Franciaországnak lehet igaza az amerikai vállalatoktól való függőség csökkentésére irányuló, évek óta tartó törekvésében. "Egyetlen európai hangon akarunk beszélni, és egy cél érdekében dolgozunk együtt: ez pedig az európai digitális szuverenitás” - mondta Merz a berlini közös csúcstalálkozón, néhány nappal azután, hogy elismerte, hogy kezd megbarátkozni azzal, amit korábban „inkább francia koncepciónak” tartott. A nagy amerikai felhőszolgáltatók közelmúltbeli üzemszünetei, valamint a chipiparban tapasztalt hatalmas hiányok „megmutatták nekünk, hogy függünk a kínai és amerikai digitális technológiáktól”, és „ezeket a függőségeket hatalmi politikára használják” - mondta Merz.

A színpadon vele együtt álló francia elnök, Emmanuel Macron így fogalmazott: „Európa nem akarja, hogy az Egyesült Államok vagy Kína nagyvállalatainak vagy nagy megoldásainak ügyfele legyen.” Miközben a két vezető nyíltan figyelmeztetett a digitális függőség „költségeire”, szavaik egy olyan területen mutattak figyelemre méltó konvergenciát, amelyen régóta jelentősen eltérő megközelítések voltak jellemzőek. Párizsban a szuverenitás azt jelentette, hogy erőteljesen előnyben részesítették a helyi bajnokokat és megszakították az Egyesült Államoktól való függőséget, míg Berlin az innováció ösztönzésére összpontosított anélkül, hogy megszakította volna a fontos kereskedelmi kapcsolatokat.

Mivel az amerikai technológiai óriások abszolút dominanciája felveti a kérdést, hogy Európa hogyan érhet el érdemi szuverenitást, a két ország a berlini rendezvényt arra használta, hogy felvázoljon egy sor kezdeményezést, amelyek szerintük előrelépést hozhatnak. Ezek között szerepelt az a ígéret, hogy előrehaladnak az európai megoldások elkülönítésével a közszféra technológiai szerződései esetében, az európai adatok teljes védelmével a külföldi kémkedés ellen, és még a nagy amerikai felhőszolgáltatók visszaélésszerű dominanciájának leküzdésében is.

A nap talán legrobbanásveszélyesebb lépéseként Franciaország és Németország támogatta Brüsszel felhívását, hogy a legnagyobb felhőszolgáltatókat, az Amazon Web Services-t és a Microsoftot vonják be a mérföldkőnek számító trösztellenes szabályozás hatálya alá. Az EU egyidejűleg bejelentette, hogy párhuzamos vizsgálatokat indít a két szolgáltatóval kapcsolatban, ami közvetlen csapást jelenthet az amerikai óriásokra. Macron és Merz nemcsak Brüsszelt sürgették az amerikai dominancia miatt a felhőalapú számítástechnikában, hanem mindketten hangot adtak annak a reményüknek is, hogy az EU digitális szabályzatának bürokráciáját csökkentő intézkedés - beleértve a kontinens MI-törvényének késleltetését - segít Európának versenyképesnek maradni.

„Ha hagyjuk, hogy az amerikaiak és a kínaiak vigyenek el mindent, egy dolog biztos: lehet, hogy a világ legjobb szabályozásával rendelkezünk, de nem fogunk semmit sem szabályozni” - mondta Macron. A csúcstalálkozót számos üzleti együttműködés kísérte, köztük a francia mesterséges intelligencia sztárja, a Mistral és a német szoftvercég SAP közötti jelentős partnerség, amelynek célja „Európa első teljesen szuverén mesterséges intelligencia-rendszerének” létrehozása. A francia és a német kormány is megígérte, hogy az amerikai technológiai óriások megoldásai helyett a partnerség által kidolgozott megoldásokat fogja használni.


Macron és Merz erőteljes egységvállalása ellenére a kontinens nagyhatalmai elismerték, hogy még néhány részletet ki kell dolgozniuk. A két ország bejelentette egy új „munkacsoport” létrehozását, amelynek feladata meghatározni, mit jelent a digitális szuverenitás olyan területeken, mint a közbeszerzési szerződések, miközben az Európai Bizottság megkezdi egy olyan jogszabályi frissítés kidolgozását, amely elmozdulást jelenthet a külföldi tulajdonú technológiától.

„Az EU-ban egységes kritériumokra van szükségünk, amelyek meghatározzák, mit jelent valójában a szuverenitás” - mondta Alexander Pröll osztrák digitális államtitkár egy interjúban, visszhangozva a brüsszeli találkozón részt vevő EU-országok ismételt követeléseit. Ausztria sikeresen vezette azt a kezdeményezést, amelynek eredményeként a tagállamok egy melléknyilatkozat mögé sorakoztak fel, amelyben „nyitott módon” az európai digitális szuverenitás erősítését szorgalmazzák - ez a megfogalmazás történelmileg arra utal, hogy a függetlenségre irányuló bármilyen lépés nem fogja elszigetelni az Egyesült Államokat.

Anne Le Hénanff francia digitális miniszter is elismerte, hogy vannak még némi nézeteltérések berlini kollégájával, Karsten Wildberger digitális miniszterrel, amelyeket a munkacsoport fog megoldani - különösen a közbeszerzés kérdése tekintetében -, amelyet Wildberger „nyíltan nem támogat, legalábbis nem ugyanolyan mértékben”. Később újságíróknak elmondta, hogy ezt az óvatosságot annak tulajdonítja, hogy nem állnak „ugyanolyan kapcsolatban” a nemzetközi partnerekkel. Németország szívesen törekszik a technológiai függetlenségre, amely továbbra is támogatja a „barátság” szellemét az Egyesült Államokkal, mondta Wildberger egy interjúban.

A csúcstalálkozót tekintve sokan már azt is pozitív jelnek tekintették, hogy egyáltalán megrendezésre került, mert a nap eseményei ígéretes pillantást engedtek Európa digitális jövőjébe. "Ez egy döntő pillanat Európa számára, amikor úgy döntünk, hogy nem csak nézők leszünk, hanem szereplők is” - mondta Gonçalo Matias, Portugália állami reformokért felelős minisztere. Fontos, hogy „ugyanazon a nyelven beszéljünk” - mondta Caroline Stage Olsen, Dánia digitális minisztere, miközben arra figyelmeztetett, hogy a változás nem tarthat túl sokáig.