SG.hu
Európa újragondolja a Big Tech elleni szigorítást
Az európai döntéshozók változtatásokat dolgoznak ki, hogy visszafogják és egyszerűsítsék a mesterséges intelligenciára és adatvédelmi szabályokra vonatkozó előírásokat, ezzel elmozdulva az agresszív szabályozási időszaktól.
Több mint egy évtizednyi agresszív technológiai iparági szabályozást követően az Európai Unió most új gondolatokat fogalmaz meg. Jelentős irányváltásként a brüsszeli döntéshozók azon dolgoznak, hogy visszafogják és egyszerűsítsék a mesterséges intelligenciára és az adatvédelemre vonatkozó kulcsfontosságú szabályokat. Ennek oka, hogy nő az aggodalom, hogy a túlzott szabályozás gátolja a gazdasági növekedést, ezért a 27 országot magában foglaló blokk tisztviselői és üzleti vezetői megkérdőjelezik, vajon az európai digitális szabályrendszer túlzás-e, és lemaradásba taszította-e a vállalatokat az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. A Trump-adminisztráció szintén kritikával illette az európai szabályozásokat. A változtatások egy „digitális egyszerűsítési csomagban” fognak megjelenni, amelyet az Európai Bizottság szerdán tervez bemutatni. A közelmúltban körbeküldött tervezetek szerint újraírnák a GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendelet kulcsfontosságú elemeit, és elhalasztanák az MI felhasználási korlátozásait tartalmazó törvény egyes részeit.
Európát hosszú ideje az amerikai informatikai cégek, azaz a Big Tech legtekintélyesebb globális felügyelőjének tartják. Brüsszel hatóságai milliárdos büntetéseket róttak ki, és üzleti változtatásokra kényszerítették az Amazon, Apple, Google és Meta vállalatokat versenykorlátozó gyakorlatok, adatvisszaélések és az illegális tartalmak ellenőrizetlen terjedése miatt. A döntéshozók olyan törvényeket hoztak, amelyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb technológiai cégek kiszorítsák a kisebb riválisokat, és arra kényszerítik a közösségi média platformokat, hogy küzdjenek a dezinformáció és a káros anyagok ellen.
Ezek a lépések ellentétben állnak az Egyesült Államok lazább megközelítésével, miközben mintát adtak Latin-Amerika és Ázsia kormányainak a technológiai szektor szabályozására. Bármi, ami Európa visszavonulását jelentené, csökkenthetné a legnagyobb techcégekre nehezedő nyomást, és egy visszafogottabb digitális felügyeleti korszak kezdetét jelezhetné. "A szabályozás nem lehet az EU legjobb exportterméke” - mondta Aura Salla, a finn képviselő az Európai Parlamentben. Érdemes megjegyezni, hogy Salla korábban a Meta lobbistájaként dolgozott. Szerinte a cégek egy „dzsungelben” dolgoznak az átfedő és olykor ellentmondó szabályok miatt, amelyek lassítják a termékfejlesztést és a vállalkozásokat más országokba terelik.
A digitális egyszerűsítési csomag Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének idei szélesebb deregulációs törekvésének része. Ez olyan tisztviselők távozását követi, mint volt alelnöke, Margrethe Vestager, aki az elmúlt tíz év során a technológiai szigorítás egyik fő szószólója volt. Az, hogy Európa politikai irányváltása milyen messzire megy, még nem világos. A javaslatok - amelyeket már most is erősen befolyásolni próbálnak szilícium-völgyi és más érdekképviseleti csoportok - viszonylag szűk körűek, de tükrözik azt a brüsszeli meggyőződést, hogy változtatásokra van szükség Európa versenyképességének helyreállításához. Csak fokozta a sürgősséget az Egyesült Államok kritikája, miszerint a kontinens szabályai aránytalanul célozzák az amerikai cégeket.
A változtatások az Európai Parlament és az EU-tagállamok jelentős többségének jóváhagyását igénylik, így elfogadásuk hónapokig is eltarthat. A javasolt módosítások sok esetben az MI európai fejlesztésének ösztönzését célozzák. A GDPR esetleges változtatásai megkönnyítenék a vállalatok számára az adatok - beleértve az érzékeny személyes információkat is - felhasználását az MI rendszerek fejlesztéséhez. A tisztviselők szeretnék legalább 2027-ig elhalasztani az MI törvény kulcselemeit, azaz késleltetni a „magas kockázatú” MI-felhasználások tiltásának bevezetését például az álláskeresés vagy az oktatás területén. A szabályozókat nyomás alá helyezték az amerikai techcégek, valamint olyan európai vállalatok, mint az Airbus, az ASML és a Mercedes-Benz a törvény lassabb bevezetése érdekében.
Egy másik jelentős változtatás a "személyes adatok" fogalmának újradefiniálása lenne, enyhítve az az Európai Unió adatvédelmi előírásait, hogy a vállalatok könnyebben értékesíthessék a felhasználókról gyűjtött információkat. "Ez valóban szemléletváltás” - mondta Patrick Van Eecke, a Cooley jogi cég európai kiber-, adat- és adatvédelmi vezetője, amely számos technológiai céget képvisel. Néhány lépést a fogyasztók is üdvözölhetnek. Például csökkentenék a weboldalakon gyakran előforduló, a felhasználótól az adatok nyomon követésének engedélyezését kérő felugró ablakok használatát. A felhasználók egyszeri böngészőbeállítással adhatnák meg adatvédelmi preferenciáikat, ahelyett, hogy minden oldalon újra és újra kérésekkel bombáznák őket.
Az európai tisztviselők szerint a javaslatok nem jelentenek jelentős deregulációs fordulatot, hanem a szabályok egyszerűsítését célozzák a vállalkozások és a fogyasztók javára. Azonban a szabályozás támogatóinak félelme, hogy a változások gyengíthetik az iparág elleni kevés biztosíték egyikét. "Teljesen világos, hogy a szelek változnak” - mondta Mathias Vermeulen, a brüsszeli AWO digitális politikai tanácsadó társ-alapítója. "Egy olyan kontinens, amely legalább egy évtizede technológiai szabályozásával büszkélkedik, most szinte teljes fordulatot hajt végre és újragondolja megközelítését.” Vermeulen szerint a technológiai szabályozás Európa gazdasági gyengeségei miatt vált bűnbakká. A felügyelet visszafogása elsősorban az amerikai és kínai cégeknek kedvezhet. "A GDPR módosításai nem oldják meg varázsütésre Európa versenyképességi problémáját” - mondta.
Sokan készülnek a technológiai szabályozások védelmére. Brando Benifei olasz képviselő, az MI törvény egyik kidolgozója a „legalacsonyabb szintre való deregulációs verseny” veszélyére figyelmeztetett. "Az az állítás, hogy Európának az innováció és a szabályozás között kell választania, hamis dilemmát teremt” - mondta. „A felelősség gyengítése gazdasági szempontból rövidlátó, demokratikusan pedig felelőtlen lenne.” Az Európai Unió nem hagyja el a felügyeletet, a szabályozók folytatják a jelentős ügyek vizsgálatát a technológiai cégekkel szemben. Áprilisban az Apple-t 500 millió euróra bírságolták versenykorlátozó üzleti gyakorlat miatt. Elon Musk X platformja vizsgálat alatt áll a felhasználói tartalmak ellenőrzésének laza gyakorlata miatt. A múlt héten a bizottság a Google keresési rangsorolási szabályait kezdte vizsgálni.
A bizottság nem javasolta két olyan szabály módosítását, amelyek miatt az amerikai techcégek a leginkább panaszkodnak. Az egyik a DMA, azaz a Digitális Piacok Törvénye, amely a digitális versenyképesség ösztönzésére szolgál. A másik a DSA, azaz a Digitális Szolgáltatások Törvénye; ez előírja a platformoknak, hogy figyeljék a káros tartalmakat weboldalaikon. Mégis, a szerdán bemutatandó változtatások jelentős előrelépést jelentenek. A hangnemváltás globális következményekkel járhat, ha más országok is követik Európa példáját. "Az EU a legmegalapozottabb, legmegbízhatóbb, leg legitimebb modell-szabályozó” - mondta Anu Bradford, a Columbia Law School professzora. Szerinte ha Európa visszavonul, más nemzetek is azt gondolhatják, hogy „talán nekik is újragondolásra van szükségük.”
A döntéshozók arra törekednek, hogy javítsák Európa pozícióját a digitális gazdaságban. A régió lemarad a startup befektetésekben, és csak néhány nagy technológiai cég otthona, például a zenei szolgáltató Spotify, az üzleti szoftvercég SAP és a félvezető-gyártó ASML. A legmagasabb profilú MI cégek, mint az OpenAI, az Egyesült Államokban vagy Kínában találhatók. Michael McGrath, az EU igazságügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztos azt mondta múlt héten, hogy a digitális technológiai csomag célja az „adminisztratív terhek csökkentése” a vállalatok számára, és ezt „ésszerű kezdeményezésnek” nevezte, amely célzott módosításokkal szünteti meg az átfedéseket. Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke tavaly egy jelentésben figyelmeztetett, hogy átfogó gazdasági változások nélkül az EU „létezését fenyegető” gazdasági veszéllyel szembesül.
Több mint egy évtizednyi agresszív technológiai iparági szabályozást követően az Európai Unió most új gondolatokat fogalmaz meg. Jelentős irányváltásként a brüsszeli döntéshozók azon dolgoznak, hogy visszafogják és egyszerűsítsék a mesterséges intelligenciára és az adatvédelemre vonatkozó kulcsfontosságú szabályokat. Ennek oka, hogy nő az aggodalom, hogy a túlzott szabályozás gátolja a gazdasági növekedést, ezért a 27 országot magában foglaló blokk tisztviselői és üzleti vezetői megkérdőjelezik, vajon az európai digitális szabályrendszer túlzás-e, és lemaradásba taszította-e a vállalatokat az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. A Trump-adminisztráció szintén kritikával illette az európai szabályozásokat. A változtatások egy „digitális egyszerűsítési csomagban” fognak megjelenni, amelyet az Európai Bizottság szerdán tervez bemutatni. A közelmúltban körbeküldött tervezetek szerint újraírnák a GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendelet kulcsfontosságú elemeit, és elhalasztanák az MI felhasználási korlátozásait tartalmazó törvény egyes részeit.
Európát hosszú ideje az amerikai informatikai cégek, azaz a Big Tech legtekintélyesebb globális felügyelőjének tartják. Brüsszel hatóságai milliárdos büntetéseket róttak ki, és üzleti változtatásokra kényszerítették az Amazon, Apple, Google és Meta vállalatokat versenykorlátozó gyakorlatok, adatvisszaélések és az illegális tartalmak ellenőrizetlen terjedése miatt. A döntéshozók olyan törvényeket hoztak, amelyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb technológiai cégek kiszorítsák a kisebb riválisokat, és arra kényszerítik a közösségi média platformokat, hogy küzdjenek a dezinformáció és a káros anyagok ellen.
Ezek a lépések ellentétben állnak az Egyesült Államok lazább megközelítésével, miközben mintát adtak Latin-Amerika és Ázsia kormányainak a technológiai szektor szabályozására. Bármi, ami Európa visszavonulását jelentené, csökkenthetné a legnagyobb techcégekre nehezedő nyomást, és egy visszafogottabb digitális felügyeleti korszak kezdetét jelezhetné. "A szabályozás nem lehet az EU legjobb exportterméke” - mondta Aura Salla, a finn képviselő az Európai Parlamentben. Érdemes megjegyezni, hogy Salla korábban a Meta lobbistájaként dolgozott. Szerinte a cégek egy „dzsungelben” dolgoznak az átfedő és olykor ellentmondó szabályok miatt, amelyek lassítják a termékfejlesztést és a vállalkozásokat más országokba terelik.
A digitális egyszerűsítési csomag Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének idei szélesebb deregulációs törekvésének része. Ez olyan tisztviselők távozását követi, mint volt alelnöke, Margrethe Vestager, aki az elmúlt tíz év során a technológiai szigorítás egyik fő szószólója volt. Az, hogy Európa politikai irányváltása milyen messzire megy, még nem világos. A javaslatok - amelyeket már most is erősen befolyásolni próbálnak szilícium-völgyi és más érdekképviseleti csoportok - viszonylag szűk körűek, de tükrözik azt a brüsszeli meggyőződést, hogy változtatásokra van szükség Európa versenyképességének helyreállításához. Csak fokozta a sürgősséget az Egyesült Államok kritikája, miszerint a kontinens szabályai aránytalanul célozzák az amerikai cégeket.
A változtatások az Európai Parlament és az EU-tagállamok jelentős többségének jóváhagyását igénylik, így elfogadásuk hónapokig is eltarthat. A javasolt módosítások sok esetben az MI európai fejlesztésének ösztönzését célozzák. A GDPR esetleges változtatásai megkönnyítenék a vállalatok számára az adatok - beleértve az érzékeny személyes információkat is - felhasználását az MI rendszerek fejlesztéséhez. A tisztviselők szeretnék legalább 2027-ig elhalasztani az MI törvény kulcselemeit, azaz késleltetni a „magas kockázatú” MI-felhasználások tiltásának bevezetését például az álláskeresés vagy az oktatás területén. A szabályozókat nyomás alá helyezték az amerikai techcégek, valamint olyan európai vállalatok, mint az Airbus, az ASML és a Mercedes-Benz a törvény lassabb bevezetése érdekében.
Egy másik jelentős változtatás a "személyes adatok" fogalmának újradefiniálása lenne, enyhítve az az Európai Unió adatvédelmi előírásait, hogy a vállalatok könnyebben értékesíthessék a felhasználókról gyűjtött információkat. "Ez valóban szemléletváltás” - mondta Patrick Van Eecke, a Cooley jogi cég európai kiber-, adat- és adatvédelmi vezetője, amely számos technológiai céget képvisel. Néhány lépést a fogyasztók is üdvözölhetnek. Például csökkentenék a weboldalakon gyakran előforduló, a felhasználótól az adatok nyomon követésének engedélyezését kérő felugró ablakok használatát. A felhasználók egyszeri böngészőbeállítással adhatnák meg adatvédelmi preferenciáikat, ahelyett, hogy minden oldalon újra és újra kérésekkel bombáznák őket.
Az európai tisztviselők szerint a javaslatok nem jelentenek jelentős deregulációs fordulatot, hanem a szabályok egyszerűsítését célozzák a vállalkozások és a fogyasztók javára. Azonban a szabályozás támogatóinak félelme, hogy a változások gyengíthetik az iparág elleni kevés biztosíték egyikét. "Teljesen világos, hogy a szelek változnak” - mondta Mathias Vermeulen, a brüsszeli AWO digitális politikai tanácsadó társ-alapítója. "Egy olyan kontinens, amely legalább egy évtizede technológiai szabályozásával büszkélkedik, most szinte teljes fordulatot hajt végre és újragondolja megközelítését.” Vermeulen szerint a technológiai szabályozás Európa gazdasági gyengeségei miatt vált bűnbakká. A felügyelet visszafogása elsősorban az amerikai és kínai cégeknek kedvezhet. "A GDPR módosításai nem oldják meg varázsütésre Európa versenyképességi problémáját” - mondta.
Sokan készülnek a technológiai szabályozások védelmére. Brando Benifei olasz képviselő, az MI törvény egyik kidolgozója a „legalacsonyabb szintre való deregulációs verseny” veszélyére figyelmeztetett. "Az az állítás, hogy Európának az innováció és a szabályozás között kell választania, hamis dilemmát teremt” - mondta. „A felelősség gyengítése gazdasági szempontból rövidlátó, demokratikusan pedig felelőtlen lenne.” Az Európai Unió nem hagyja el a felügyeletet, a szabályozók folytatják a jelentős ügyek vizsgálatát a technológiai cégekkel szemben. Áprilisban az Apple-t 500 millió euróra bírságolták versenykorlátozó üzleti gyakorlat miatt. Elon Musk X platformja vizsgálat alatt áll a felhasználói tartalmak ellenőrzésének laza gyakorlata miatt. A múlt héten a bizottság a Google keresési rangsorolási szabályait kezdte vizsgálni.
A bizottság nem javasolta két olyan szabály módosítását, amelyek miatt az amerikai techcégek a leginkább panaszkodnak. Az egyik a DMA, azaz a Digitális Piacok Törvénye, amely a digitális versenyképesség ösztönzésére szolgál. A másik a DSA, azaz a Digitális Szolgáltatások Törvénye; ez előírja a platformoknak, hogy figyeljék a káros tartalmakat weboldalaikon. Mégis, a szerdán bemutatandó változtatások jelentős előrelépést jelentenek. A hangnemváltás globális következményekkel járhat, ha más országok is követik Európa példáját. "Az EU a legmegalapozottabb, legmegbízhatóbb, leg legitimebb modell-szabályozó” - mondta Anu Bradford, a Columbia Law School professzora. Szerinte ha Európa visszavonul, más nemzetek is azt gondolhatják, hogy „talán nekik is újragondolásra van szükségük.”
A döntéshozók arra törekednek, hogy javítsák Európa pozícióját a digitális gazdaságban. A régió lemarad a startup befektetésekben, és csak néhány nagy technológiai cég otthona, például a zenei szolgáltató Spotify, az üzleti szoftvercég SAP és a félvezető-gyártó ASML. A legmagasabb profilú MI cégek, mint az OpenAI, az Egyesült Államokban vagy Kínában találhatók. Michael McGrath, az EU igazságügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztos azt mondta múlt héten, hogy a digitális technológiai csomag célja az „adminisztratív terhek csökkentése” a vállalatok számára, és ezt „ésszerű kezdeményezésnek” nevezte, amely célzott módosításokkal szünteti meg az átfedéseket. Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke tavaly egy jelentésben figyelmeztetett, hogy átfogó gazdasági változások nélkül az EU „létezését fenyegető” gazdasági veszéllyel szembesül.