SG.hu
Észtország ellenzi az EU gyermekeket célzó közösségi média tilalmát
Észtország ellenzi az Európai Unió törekvését, hogy további intézkedéseket hozzon a gyerekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozására - nyilatkozta az észt digitális miniszter.
Az Európai Unió legtöbb országa támogatja egyfajta digitális nagykorúsági korlát bevezetését az EU-ban, ami meghatározhatná a bizonyos életkor alatti gyermekek közösségi média platformokhoz való hozzáférését. Ez lenne a legerőteljesebb lépés a gyerekek online védelme érdekében. A digitális nagykorúság általános elképzelését támogató nyilatkozatot pénteken terjesztettek elő egy miniszteri találkozón Dániában. Észtország és Belgium nem írta alá, míg a többi EU-ország, valamint Norvégia és Izland igen.
"Észtország hisz az információs társadalomban és a fiatalok bevonásában az információs társadalomba” - nyilatkozta Liisa-Ly Pakosta észt igazságügyi és digitális miniszter. Pakosta szerint Tallinn inkább a védelmet szolgáló meglévő szabályok, például az EU általános adatvédelmi rendelete érvényesítését támogatja, mint a jelenlegi korhatárok megváltoztatását. Ez megtiltja a 13 év alatti gyermekeknek, hogy hozzájáruljanak adataik feldolgozásához, és az országok emelhetik ezt a küszöböt.
A közösségi médiában az életkori korlátozás „nagyon könnyen megvalósítható” lenne, de az országoknak inkább a digitális korszakhoz igazodó jobb oktatásba kellene befektetniük - mondta. Ha minden tizedik gyermek „problémás” módon használja a közösségi médiát, ahogyan a nyilatkozat említi, akkor a kormánynak ki kell derítenie, mi nem működik ezeknél a gyermekeknél - tette hozzá.
A közösségi médiára vonatkozó minimális korhatár bevezetésének elmulasztása „könnyű megoldás”, mert „ez egy nehéz döntés, és ezt országos szinten is látom” - mondta Caroline Stage Olsen, Dánia digitális kormányzati minisztere, amikor az Észtország döntéséről kérdezték, mely szerint nem írja alá az EU-szintű kötelezettségvállalást. A digitális nagykorúság „radikális lépés” lehet, de „szükséges, ha megnézzük gyermekeink jólétének számadatait” – mondta Stage Olsen.
Az EU Tanács elnökségének részeként Dánia vezette a nyilatkozat kidolgozását. Belgium közszolgáltatások modernizációjáért felelős minisztere, Vanessa Matz nyilatkozatában elmondta, hogy az ország nem írta alá a nyilatkozatot, mert Flandria régió vétót emelt ellene. De hozzátette, hogy Belgium részvétele a dániai találkozón bizonyítja országa "eltökéltségét, hogy előmozdítsa ezt a harcot a biztonságosabb internetért”.
Németország aláírta a nyilatkozatot, de fenntartásait fejezte ki a tartalmával kapcsolatban, különösen az életkor-ellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban. Ez egy „beavatkozó” intézkedés, amelyet mindig arányosan kell alkalmazni - mondta Eddie van Marum digitalizációs miniszter. "Egy törvényi korhatárral rendelkező és a gyermekek számára bizonyítottan káros szolgáltatások vagy termékek - például az alkohol és a dohány - esetében az életkor-ellenőrzés alkalmazása könnyebben indokolható, és egyes esetekben, például az online szerencsejátékok esetében, jogilag is előírható” - mondta.
A kritika az EU-szintű fellépésről szóló vita eszkalálódását követi. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban határozottan támogatta a kezdeményezést, és szakértői testületet hívott össze annak vizsgálatára, hogy szükséges-e és hogyan lehetne bevezetni a közösségi média tilalmát. A jogi szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a korhatárok meghatározása a nemzeti kormányok, nem pedig az EU feladata. A dán kormány a héten bejelentette, hogy szülői felügyeletet vezet be több közösségi média platformon a 15 év alatti gyermekek számára. A technológiai ipar lobbistái és a gyermekjogi szervezetek szkeptikusan állnak a közösségi média tilalmának hatékonyságához.
Az Európai Unió legtöbb országa támogatja egyfajta digitális nagykorúsági korlát bevezetését az EU-ban, ami meghatározhatná a bizonyos életkor alatti gyermekek közösségi média platformokhoz való hozzáférését. Ez lenne a legerőteljesebb lépés a gyerekek online védelme érdekében. A digitális nagykorúság általános elképzelését támogató nyilatkozatot pénteken terjesztettek elő egy miniszteri találkozón Dániában. Észtország és Belgium nem írta alá, míg a többi EU-ország, valamint Norvégia és Izland igen.
"Észtország hisz az információs társadalomban és a fiatalok bevonásában az információs társadalomba” - nyilatkozta Liisa-Ly Pakosta észt igazságügyi és digitális miniszter. Pakosta szerint Tallinn inkább a védelmet szolgáló meglévő szabályok, például az EU általános adatvédelmi rendelete érvényesítését támogatja, mint a jelenlegi korhatárok megváltoztatását. Ez megtiltja a 13 év alatti gyermekeknek, hogy hozzájáruljanak adataik feldolgozásához, és az országok emelhetik ezt a küszöböt.
A közösségi médiában az életkori korlátozás „nagyon könnyen megvalósítható” lenne, de az országoknak inkább a digitális korszakhoz igazodó jobb oktatásba kellene befektetniük - mondta. Ha minden tizedik gyermek „problémás” módon használja a közösségi médiát, ahogyan a nyilatkozat említi, akkor a kormánynak ki kell derítenie, mi nem működik ezeknél a gyermekeknél - tette hozzá.
A közösségi médiára vonatkozó minimális korhatár bevezetésének elmulasztása „könnyű megoldás”, mert „ez egy nehéz döntés, és ezt országos szinten is látom” - mondta Caroline Stage Olsen, Dánia digitális kormányzati minisztere, amikor az Észtország döntéséről kérdezték, mely szerint nem írja alá az EU-szintű kötelezettségvállalást. A digitális nagykorúság „radikális lépés” lehet, de „szükséges, ha megnézzük gyermekeink jólétének számadatait” – mondta Stage Olsen.
Az EU Tanács elnökségének részeként Dánia vezette a nyilatkozat kidolgozását. Belgium közszolgáltatások modernizációjáért felelős minisztere, Vanessa Matz nyilatkozatában elmondta, hogy az ország nem írta alá a nyilatkozatot, mert Flandria régió vétót emelt ellene. De hozzátette, hogy Belgium részvétele a dániai találkozón bizonyítja országa "eltökéltségét, hogy előmozdítsa ezt a harcot a biztonságosabb internetért”.
Németország aláírta a nyilatkozatot, de fenntartásait fejezte ki a tartalmával kapcsolatban, különösen az életkor-ellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban. Ez egy „beavatkozó” intézkedés, amelyet mindig arányosan kell alkalmazni - mondta Eddie van Marum digitalizációs miniszter. "Egy törvényi korhatárral rendelkező és a gyermekek számára bizonyítottan káros szolgáltatások vagy termékek - például az alkohol és a dohány - esetében az életkor-ellenőrzés alkalmazása könnyebben indokolható, és egyes esetekben, például az online szerencsejátékok esetében, jogilag is előírható” - mondta.
A kritika az EU-szintű fellépésről szóló vita eszkalálódását követi. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban határozottan támogatta a kezdeményezést, és szakértői testületet hívott össze annak vizsgálatára, hogy szükséges-e és hogyan lehetne bevezetni a közösségi média tilalmát. A jogi szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a korhatárok meghatározása a nemzeti kormányok, nem pedig az EU feladata. A dán kormány a héten bejelentette, hogy szülői felügyeletet vezet be több közösségi média platformon a 15 év alatti gyermekek számára. A technológiai ipar lobbistái és a gyermekjogi szervezetek szkeptikusan állnak a közösségi média tilalmának hatékonyságához.