SG.hu
Tőzsdei legitimációt kapott a mémcoinok világa
A kriptovaluták világában szinte minden hónapra jut egy újabb mérföldkő, de az, ami a múlt héten történt, még ebben a kontextusban is szokatlan: az Egyesült Államokban elindult az első mémcoin-alapú tőzsdén kereskedett alap (ETF). A REX Financial és az Osprey Funds által közösen létrehozott dogecoin ETF lehetővé teszi, hogy a befektetők hagyományos brókercégeken keresztül fektessenek be a viccként indult kriptovalutába. Ez nemcsak a szabályozói környezet drámai változását mutatja, hanem azt is, mennyire mélyen beszivárgott a popkultúrából született pénz az intézményi világba.
Az ETF (Exchange-Traded Fund) egy olyan befektetési alap, amelynek célja, hogy kövesse egy adott eszköz - például arany, részvényindex vagy kriptovaluta - árfolyamát. Működési elve egyszerű: minden befektetett dollár fejében az alapkezelő ténylegesen megvásárolja a mögöttes eszközt, majd díjat számol fel a kezelt vagyon arányában. Az ETF-ek népszerűségét az adja, hogy a befektetők könnyen és szabályozott keretek között juthatnak hozzá olyan eszközökhöz, amelyeket egyébként nehezebb lenne kezelni.
A dogecoin esetében az áttörés nem abban rejlik, hogy a coinhoz eddig ne lehetett volna hozzájutni – hiszen tucatnyi kriptotőzsdén elérhető volt -, hanem abban, hogy mostantól a Wall Street világában, szabályozott csatornán keresztül, egy hagyományos portfólióba illeszthető módon is kereskedni lehet vele. Az első napi forgalom ennek megfelelően impozáns volt: közel 18 millió dollárnyi kereskedés zajlott, ami sok más, idén indított ETF teljesítményét is felülmúlta.
A kripto-ETF-ek tőzsdei bevezetése hosszú jogi és politikai csatározások eredménye. Az első bitcoin ETF csak 2024 januárjában indult el, miután bírósági döntés kényszerítette a szabályozó hatóságot, a Securities and Exchange Commissiont (Értékpapír-és Tőzsdefelügyelet, SEC) az engedélyezésre. Azóta azonban jelentős fordulat történt: Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban változtatta meg a szabályozói hozzáállást. Az amerikai kormányzat ma már nemcsak engedékenyebb, de aktívan támogatja a kriptoeszközök integrációját a pénzpiacokba, külön kripto-cárt nevezett ki, és háttérbe szorította a korábbi évek szigorúbb fellépését.
A SEC szeptemberben új szabályrendszert fogadott el, amely automatikusan lehetővé teszi bármely olyan kriptovaluta ETF-csomagolását, amely már jegyezve van egy szabályozott piacon, például a Coinbase Derivatives-en. Ez gyakorlatilag megnyitotta az utat a mémcoinok és más kevésbé ismert tokenek előtt is. Bár a dogecoin ETF még nem az új szabály alapján indult, a REX és az Osprey ügyesen használta ki a meglévő jogi kiskapukat, hogy elsőként léphessen piacra.
A mémcoinok különös állatfaj a pénzvilágban. Nem rendelkeznek fundamentális értékkel, nincsenek mögöttük bevételek, osztalékok vagy termelési kapacitás. Értékük teljes egészében a befektetők hangulatán, a közösségi média trendjein és gyakran egy-egy híresség (például Elon Musk) tweetjein múlik. "Nem igazán értem, miért kellene egy mémcoinnak ETF-formátumban megjelennie” – fogalmazott Bryan Armour, a Morningstar elemzője. "Ez egy kutyás viccből indult kriptó. Mi köze ennek a tőkepiacokhoz?”
A kritikusok szerint a tőkepiacoknak eredetileg az a feladata, hogy a társadalmilag hasznos beruházásokhoz hatékonyan biztosítsanak tőkét. Ebből a logikából nézve egy olyan eszköz, amely semmilyen gazdasági értéket nem teremt, hanem pusztán spekulációra szolgál, az "szennyezi” a piacot. Ezzel szemben a libertáriusabb szemléletet képviselő szakértők úgy vélik: a szabályozónak nem az a dolga, hogy megmondja, mi értékes és mi nem, hanem hogy biztosítsa az átláthatóságot és a tisztességes játékfeltételeket. James Seyffart, a Bloomberg elemzője szerint: „Szabad piac van. Lehet, hogy én sosem fogok mémcoin ETF-et venni, de másoknak joguk van hozzá.”
A mémcoin ETF megjelenése valószínűleg csak a kezdet. A REX és az Osprey már januárban több más kripto-ETF engedélyezésére is kérelmet nyújtott be, köztük olyanokra, amelyek politikai tartalmú tokeneket - például a sokat vitatott TRUMP mémcoint - csomagolnának be. Ez újabb vitákat indíthat el arról, hogy meddig terjedhet a szabályozott pénzügyi termékek legitimáló ereje. A piac várhatóan elárasztódik majd különféle konstrukciókkal: egyszerű spot ETF-ek, tőkeáttételes változatok, sőt akár inverz, azaz árfolyamesésre játszó termékek is érkezhetnek. Ahogy Seyffart fogalmaz: "Ez olyan lesz, mint egy kartáccsal töltött ágyú. Megnézik, mi tapad meg a falon.”
A mémcoin ETF-ek terjedése nem pusztán pénzügyi, hanem társadalmi kérdéseket is felvet. Az SEC jóváhagyása óhatatlanul legitimációs pecsétet ad ezeknek az eszközöknek, ami megtévesztheti azokat a kisbefektetőket, akik azt hihetik, hogy ha valami ETF-ben van, akkor biztonságos. Armour szerint: "Ez csak még több figyelmet és tőkét irányít a puszta spekuláció felé, ami a hosszú távú befektetők számára ritkán jó stratégia.” Mindeközben a dogecoin közössége ünnepli a lépést: egy internetes mém viccéből indult token ma már ott van a Wall Street hivatalos eszközei között. A kérdés az, hogy a történet végén a befektetők közül hányan maradnak mosolygó Shiba Inu-rajongók, és hányan tapasztalják majd meg keserűen a mémgazdaság ingadozásait.
Az ETF (Exchange-Traded Fund) egy olyan befektetési alap, amelynek célja, hogy kövesse egy adott eszköz - például arany, részvényindex vagy kriptovaluta - árfolyamát. Működési elve egyszerű: minden befektetett dollár fejében az alapkezelő ténylegesen megvásárolja a mögöttes eszközt, majd díjat számol fel a kezelt vagyon arányában. Az ETF-ek népszerűségét az adja, hogy a befektetők könnyen és szabályozott keretek között juthatnak hozzá olyan eszközökhöz, amelyeket egyébként nehezebb lenne kezelni.
A dogecoin esetében az áttörés nem abban rejlik, hogy a coinhoz eddig ne lehetett volna hozzájutni – hiszen tucatnyi kriptotőzsdén elérhető volt -, hanem abban, hogy mostantól a Wall Street világában, szabályozott csatornán keresztül, egy hagyományos portfólióba illeszthető módon is kereskedni lehet vele. Az első napi forgalom ennek megfelelően impozáns volt: közel 18 millió dollárnyi kereskedés zajlott, ami sok más, idén indított ETF teljesítményét is felülmúlta.
A kripto-ETF-ek tőzsdei bevezetése hosszú jogi és politikai csatározások eredménye. Az első bitcoin ETF csak 2024 januárjában indult el, miután bírósági döntés kényszerítette a szabályozó hatóságot, a Securities and Exchange Commissiont (Értékpapír-és Tőzsdefelügyelet, SEC) az engedélyezésre. Azóta azonban jelentős fordulat történt: Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban változtatta meg a szabályozói hozzáállást. Az amerikai kormányzat ma már nemcsak engedékenyebb, de aktívan támogatja a kriptoeszközök integrációját a pénzpiacokba, külön kripto-cárt nevezett ki, és háttérbe szorította a korábbi évek szigorúbb fellépését.
A SEC szeptemberben új szabályrendszert fogadott el, amely automatikusan lehetővé teszi bármely olyan kriptovaluta ETF-csomagolását, amely már jegyezve van egy szabályozott piacon, például a Coinbase Derivatives-en. Ez gyakorlatilag megnyitotta az utat a mémcoinok és más kevésbé ismert tokenek előtt is. Bár a dogecoin ETF még nem az új szabály alapján indult, a REX és az Osprey ügyesen használta ki a meglévő jogi kiskapukat, hogy elsőként léphessen piacra.
A mémcoinok különös állatfaj a pénzvilágban. Nem rendelkeznek fundamentális értékkel, nincsenek mögöttük bevételek, osztalékok vagy termelési kapacitás. Értékük teljes egészében a befektetők hangulatán, a közösségi média trendjein és gyakran egy-egy híresség (például Elon Musk) tweetjein múlik. "Nem igazán értem, miért kellene egy mémcoinnak ETF-formátumban megjelennie” – fogalmazott Bryan Armour, a Morningstar elemzője. "Ez egy kutyás viccből indult kriptó. Mi köze ennek a tőkepiacokhoz?”
A kritikusok szerint a tőkepiacoknak eredetileg az a feladata, hogy a társadalmilag hasznos beruházásokhoz hatékonyan biztosítsanak tőkét. Ebből a logikából nézve egy olyan eszköz, amely semmilyen gazdasági értéket nem teremt, hanem pusztán spekulációra szolgál, az "szennyezi” a piacot. Ezzel szemben a libertáriusabb szemléletet képviselő szakértők úgy vélik: a szabályozónak nem az a dolga, hogy megmondja, mi értékes és mi nem, hanem hogy biztosítsa az átláthatóságot és a tisztességes játékfeltételeket. James Seyffart, a Bloomberg elemzője szerint: „Szabad piac van. Lehet, hogy én sosem fogok mémcoin ETF-et venni, de másoknak joguk van hozzá.”
A mémcoin ETF megjelenése valószínűleg csak a kezdet. A REX és az Osprey már januárban több más kripto-ETF engedélyezésére is kérelmet nyújtott be, köztük olyanokra, amelyek politikai tartalmú tokeneket - például a sokat vitatott TRUMP mémcoint - csomagolnának be. Ez újabb vitákat indíthat el arról, hogy meddig terjedhet a szabályozott pénzügyi termékek legitimáló ereje. A piac várhatóan elárasztódik majd különféle konstrukciókkal: egyszerű spot ETF-ek, tőkeáttételes változatok, sőt akár inverz, azaz árfolyamesésre játszó termékek is érkezhetnek. Ahogy Seyffart fogalmaz: "Ez olyan lesz, mint egy kartáccsal töltött ágyú. Megnézik, mi tapad meg a falon.”
A mémcoin ETF-ek terjedése nem pusztán pénzügyi, hanem társadalmi kérdéseket is felvet. Az SEC jóváhagyása óhatatlanul legitimációs pecsétet ad ezeknek az eszközöknek, ami megtévesztheti azokat a kisbefektetőket, akik azt hihetik, hogy ha valami ETF-ben van, akkor biztonságos. Armour szerint: "Ez csak még több figyelmet és tőkét irányít a puszta spekuláció felé, ami a hosszú távú befektetők számára ritkán jó stratégia.” Mindeközben a dogecoin közössége ünnepli a lépést: egy internetes mém viccéből indult token ma már ott van a Wall Street hivatalos eszközei között. A kérdés az, hogy a történet végén a befektetők közül hányan maradnak mosolygó Shiba Inu-rajongók, és hányan tapasztalják majd meg keserűen a mémgazdaság ingadozásait.